Otthon

Főzzetek mától csipettel és marékkal – gondolomra!

Nagymamáink főztje mindannyiunk lelkében ott él. Egyszerű fűszereik különleges ízvilágot alkottak, amelyet ha megérzünk, emlékek sora pörög le a szemünk előtt, máris mamáink kis konyhájában érezzük magunkat. Hogy tudtak ilyen finomságokat készíteni, hogyan sikerültek tökéletesre a sütik, ha nem használtak mérleget? Kérdezem, mint a modern kor gyermeke, akinek a receptjeiben a 6 gramm só és a 10 gramm tojássárgája is szerepel...

vous - 2015.07.13.
Főzzetek mától csipettel és marékkal – gondolomra!

A sütés móka és kacagás

Forrás:
Szabó Solya

Mama idén lesz 93 éves, már eléggé gyengélkedik, de még mindig tudunk órákat csevegni a csörögefánkról… mindig megkérdezi, hogyan jutottam arra, hogy a főzést választom egyik szakmámnak, sosem gondolta volna. Nem is kérdés, Mama nagyban hozzájárult, imádtam vele sütni. Sürögtem-forogtam körülötte, főleg amikor a madártejhez keverte habosra a cukros tojást, és a végén a tál az enyém volt. Ami még élvezetessé tette ezeket az alkalmakat, Mama mondókái voltak. Mindenből viccet csinált, hatalmasakat nevettem, és hoztam a füzetemet, hogy feljegyezzem az utókor számára ezeket a szebbnél szebb, időnként pajzán versikéket. Mama amúgy szent életet élt, persze a kisördög az ő bal vállán is ott csücsült.

Mekkora a bögre és mennyi az a gondolomra?

Nem csak a mondókákat, a recepteket is szorgalmasan gyűjtöttem gyöngybetűimmel. A rongyos palacsinta úgy foszlott, mint a szalvéta vékony rétegei, bár zsírral készült, ízében nem volt érezhető, kívül ropogós, belül a papírvékony rétegek, amik omlottak a számban. Mama fánkjai a házi baracklekvárral a mennyországig repítettek, persze még meleg volt, úgy estünk neki, aztán estünk le a székről, mert degeszre ettük magunkat. 

Többek között ezeket szerettem volna megőrizni, hogy egyszer majd én is el tudjam készíteni. Amikor leültünk receptet írni, Mama mindig azt mondta: egy csipet só, két csipet fűszer, négy tojáshoz három bögre cukor és annyi marék liszt, amennyit érzel, amivel jó állagú tésztát kapsz. Kérdéseim sora következett: Mama, mekkora az a bögre? Mi az a csipet? Hogy néz ki a jó állagú tészta? (Erről pontos leírást készítettem minden sütinél!) Mekkora a marék, és miért nem lehet mindezt dekagrammban? Hogy az élet egyszerűbb legyen, hiszen mi mindent számolunk, számok alapján élünk, sokszor számok szerint határozzuk meg magunkat is… 

Az érzés a legbiztosabb mérő

Mama tántoríthatatlan volt a marék, az érzésre és a gondolomra mértékegységei mellől, legyintett, amikor a mérleget említettük. Ma már én is tudom, 6 évnyi rendszeres sütés-főzés után, hogy a konyhai mérleget sokszor csak az alapokhoz jó használnunk.

Az igazi mérleget az érzéseink jelentik, a mérleg a lelkünkben van.

Az étel akkor lesz igazán finom, ha nem gép módjára pakoljuk a hozzávalókat, illetve ha pontos adagok szerint sütünk, mozdulatainkat akkor is az érzés hatja át. Szükséges az arányokat tudni, valamihez viszonyítani, persze már velem is ezerszer megtörtént, hogy az ötletem, a kísérletezési kedvem felülkerekedett a recepten, és a végén mégis jó sült ki belőle. Hallgassatok a sugallatokra, ezekkel az apró nüanszokkal rakjátok bele szíveteket-lelketeket, és ettől lesz igazán finom az étel.

Ajánlott cikkek