Dióhéjban, kezdésként, íme néhány fogalom a munkahelyi stressz hatásairól.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint több mint tízmillió napot hiányoztunk tavaly a munkahelyi stressz miatt. Így a munkahelyi hiányzások 50–60 százaléka, vagyis több mint tízmillió keresőképtelen nap a munkahelyi stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza hazánkban. Tízmillió nap, ami elveszett, ami betegséggel telt. Fül- és fogfájással, gyomorgörccsel, allergiás megbetegedésekkel, fülzúgással, idegrendszeri panaszokkal, nem alvással. Ezek a „tünetbetegségek” pedig csak a jéghegy csúcsa, hiszen a tartós stressz – és most a munkahelyi stresszről beszélünk – ennél komolyabb és veszélyesebb betegségeket is okozhat.
Daganatos megbetegedéseket, szív- és keringési problémákat, vagy rámehet a pajzsmirigy, amely a szervezet egyik legérzékenyebb stresszmérő műszere.
Időbeosztás, amikor nem játék a magánélet
Néha például egyetlen tollvonással lehetne megelőzni vagy megszüntetni a stresszt, hatékonyabb lehetne az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás. Gyengédebb, emberi oldaláról jobban támogatott a munkatársak erejének kiaknázása. Elfogadóbb lehetne a munkáltató az egyéni problémák számbavételénél és így minimálisra csökkenhetne azoknak a görcsöknek a száma, amelyek miatt a munkavállaló belebetegszik abba, hogy adott körülmények, időbeosztás mentén kell dolgoznia. Sokszor erején felül, a végletekig kimerülve.
Megéri – nem éri?
Pedig ahogy látható, gazdaságilag hosszú távon nem célravezető a stresszes munkahely, munkahelyi légkör fenntartása, mert akár akarja, akár nem akarja a dolgozó, a szervezete megálljt parancsol. Menekülni kezd a lehetetlen elvárások elől, és betegszabadságra megy, amely beláthatatlan terheket ró az „egészséges” dolgozóra, ő is menekülni kezd, a munka pedig áll, nem halad, nem hatékony a termelés, határidők csúsznak el, ennek pedig nagyon is kézzelfogható anyagi következményei lehetnek.
A „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampánya éppen erre hívja fel a figyelmet: a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt Magyarországon éves szinten megközelítőleg 440 milliárd forint nagyságrendű érték vész el. Ezt nem kell magyarázni.