A szupernő ne hisztizzen?

Neked meg mi bajod? – kérdezi tőlem néha a párom, én meg válaszul csak dobbantok egyet a lábammal, csúnyán nézek rá, és biztos vagyok benne, hogy orromból-fülemből árad a gőz. Olykor megesik, hogy becsapom az ajtót, de olyan is van, hogy erőtlenül elpüfölöm, ő meg kinevet. A dög.

Hiszen tudjátok, a VOUS-lányoknak is vannak néha vasalatlan napjai, köztük nekem is. Olyankor semmi sem jó, idegesít, ha csálén áll a terítő, meg a papír zsepik is, amik szerteszét hevernek a lakásban. Jobban tekereg az agyam is a múltkori mondaton, és máris ott ücsörög a kombiné-manó a vállamon és csak kombinál és kombinál. Aztán persze, hogy visítok, és kitörök, mint a vulkán, zubog belőlem, ami csak a csövön kifér.

Coco Chanel szerint nem lennék valami superwoman, hiszen szerinte "visszafogni magad, mikor bánt valami, és nem hisztériázni, amikor fáj – ilyen a tökéletes nő.”

Pedig lehet, jobban tette volna ő is, ha csapkod néhány ajtót. Mert a hiszti jó, a hiszti tisztít. És amúgyis, elmúlik. És utána tényleg jobb. 

Ti mennyire vagytok hisztisek egy 10-es skálán?

Forrás: pixabay