Flórababa sztrájkol: itt a semmi sem jó korszak

Sziasztok! Itt egy büszke négy hónapos jelentkezik! De nehogy azt higgyétek, hogy ezzel minden sírásnak, nyöszörgésnek és ébrenlétnek vége lett! Hah, ezt maximum csak anya remélte. Nem, nem, nem. Jelentem, új időszak kezdődött: a semmi sem jó. Elmondom csak nektek, mi a szitu.

Most, hogy elmúltam négy hónapos, eldöntöttem: újabb teszt elé állítom anyát. Azt játsszom, hogy sehol sem érzem jól magam öt percnél tovább. Látnátok az arcát! Vegyük sorban, hogyan is szórakoztatom őt.

Például úgy, hogy most szopizni is uncsi. Na jó, néhány kortyot muszáj lenyelnem, hogy túléljem a napot, de aztán elkezdek mocorogni, sikítozni és sírni. Azt tudtátok amúgy, hogy milyen jó messzire el lehet húzni a cicit?! Nagyon vicces, bár szerintem anya ezt nem így gondolja, mert ilyenkor fura, sziszegő hangok jönnek ki belőle.

Aztán ott vannak az ujjaim. Juj, ezek az új kedvenceim! Még a cici sem kell, csak az öklöm! Tök fini. Úgy 1-2 percig. Aztán persze megint jöhet a cici. Ja, nem, mégsem, hiszen most sztrájkolok. Anya közben feláll a fotelből, csinál valamit, hogy sötét legyen a szobában. De én így is tudok ám rúgkapálni! Anya, mit csinálsz? Aztán lefekszünk az ágyra. Jé, itt a cici! Nyami! Ja, nem, most nem kééérek, anya, hát nem érted?! Megint visszahurcol a szobámba. Kapok friss pelust.

Aztán egy kis játék a földön. A kedvenc csörgőm és zenedobozom is előkerül. Szuper! Na, de várjunk csak: lerak a földre? Innen minden olyan fura és ijesztő. Nem tetszik, hahóóó! Zsupsz, már a pihiszékemben hintázgatok. 

Anya feje egyre furább. Dobok neki egy mosolyt, nehogy itt összetörjön nekem! Ez tetszett neki, de most meg eltűnt. Na, kár volt itt kedveskedni! Gyere visszaaa! Ne most pisilj! Ezt nem bírom ki sírás nélkül.

Jaj, de jó, itt vagyok a karjaiban! Énekelget is. Ki az a Bóbita, Bóbita, aki álmos? Hát én biztos nem. Mondom neeeeem! Óóó. Közeledik a babakocsi. Ugye nem gondoltad komolyan, hogy beleraksz? Onnan nem látok ki, hányszor mondjam még?! Inkább ciciiiit! Mooost! Végre! Jé, itt az öklöm! Nem is vagyok éhes, nem akarok cicit. Anya, miért vágsz ilyen értetlen fejet? Anyaaaaaa...

Anya hogy élte meg mindezt?

Hurrá! Flórababa 4 hónapos! Szépen reagál dolgokra, nemcsak felismeri anyát és apát, de nagy vigyort is küld nekik. Nézelődik, nyúl a tárgyakért, átfordul hasról hátra és végre nem sír fürdetésnél. Már nemcsak egy kis tehetetlen csomagocska, aki csak szopizik, alszik és sír, hanem érdeklődik a világ iránt és az érzései kiülnek az arcára.
Szóval kimondom kerek-perec: nemrég kezdtem el tényleg élvezni az anyaságot!
Aztán a derűre jött egy kis ború: beköszöntött a cicisztrájk. Vagy franc se tudja, mi ez. Flórababa mostanában nagyon nyűgös, sírós a cicin és úgy egyébként. Úgyhogy ismét elindult a tippelgetés (mert biztosra nem tud menni az ember), hogy vajon mi az oka ennek. Ez a tudatlanság és tehetetlenség elég kimerítő, mondtam már? Nos, íme, a lehetőségek: 

1. Elindult nála a fogzás

Érvek mellette: állandóan a szájában az ökle, nyáladzik. Ha bedugom az ujjam, keményen ráharap a kis ínyével, nyűgös a cicin, híg hasmenés előfordult nála.
Érvek ellene: ha a fogzásban számít a genetika, én 1 éves és 3 hónapos voltam, amikor kibújt az első tejfogacskám (!), a férjem is 1 éves elmúlt. Szóval korai még Flónak... Plusz végigmasszíroztam az ínyét, egyelőre nem éreztem semmi furcsát. 
Megoldás? No, mint minden babás témában, itt is totális ellentmondásokba ütközik az ember. Kész agyrém! Van a "használj fájdalomcsillapító géleket az ínyére" tábor.
Ellenzők: Ne, ahhoz hozzászokik a gyerek! Vegyél inkább borostyán nyakláncot (szigorúan eredetit és jó méretűt), az abból kiáramló illóolaj nyugtatja a babát vagy mi a szösz.
További ellenzők: Nyaklánc egy babára? Életveszélyes! Megfojtja, egy felelős szülő nem vesz ilyet!
Akad még egy rakat homeopata-guru és ajánlják az aromaterápiát is.
Nektek van valami tuti csodaszer, ami bevált? 

2. Csikar a hasa

Gyanújel: hátrafeszíti magát szopizás közben és húzogatja a lábát. 
Erről már elmélkedtem nektek, itt is végig lehet próbálgatni az Espumisantól kezdve a Coliefig mindenféle cseppet és meg lehet vonni a tejtermékeket, mert LEHET, hogy attól hasfájós.

3. Erős a tejleadó reflexem

Bizony, ilyen is van ám! Vagyis előfordulhat, hogy olyan gyorsan áramlik a tej, hogy Fló nem győzi lenyelni. Ez zavarhatja és sírni kezd. Ilyenkor szoptatási pózt kell váltani – tanácsolják. Hát én kipróbáltam a bölcsőtartást, a fekve szopizást úgy, hogy feljebb volt a gyerek feje, a hasamra teszem változatot, sőt, még az állva szopizást is, de semmi javulás. :-(
Akkor ezt kizárhatom?

4. Nem elég tápanyagdús a tejem

Amikor a gyerekorvost megkérdeztem, mi a baj, mit csinálok rosszul, akkor ejtette ki a száján a fenti mondatot. Mondta ezt annak ellenére, hogy tudja, szépen gyarapszik Flóra. Egyik barátnőm (aki azt hitte, a dokink pasi) így reagált: "Ez körülbelül olyan, mintha én meg azt mondanám, neki meg nincs elég spermája!" 
Akkor erről ennyit! :) 
Azért, hogy biztosan megnyugodjak, felhívtam egy szoptatási tanácsadót is, aki szerint is ez hülyeség. Nincs gyenge vagy erős tej, az pont olyan, amilyen a babának kell.
Ok, de nyilván ezt nem közli az ember a gyerekorvosával...

5. Keresztbe áll a gyerekben egy fing

Ez a férjem sógorának kedvenc mondása, amikor sír Flóra. Akár igaza is lehet! :P

6. A férjem verziója: csak hisztizik néha, hiszen lány

Na de apa! Egy ekkora kisbaba még nem tud hisztizni! Vagy tévedek? :)
Úgy tűnik, ki kell szépen próbálni mindent egyenként, aztán vagy bejön, vagy nem. Kedves sorstársaim! Valakinek még egy tippje esetleg?

Addig is megtanultam például szoptatás közben meginni a reggeli életmentő kávém és bekapni egy kiflit, babakocsival WC-re járni, másfél perc alatt megebédelni, miközben teli szájjal népdalokat énekelek, villámgyorsan letusolni, sokszor kétszer másfél órás éjjeli alvással túlélni a napot, 30 centin is "kényelmesen" feküdni az ágyban, és bal kézzel ringatni, amíg jobb kézzel bepötyögöm a cikket a mobilomon nektek.

És ezt mind-mind elfelejtem és "megbocsátom" Flórababának, amikor:

  • beleszippantok a babaillatába
  • meglátom, ahogy fújja a kis szájával a boldog buborékokat
  • nézem a talpát vagy épp a kerek fejecskéjét
  • megharapdálom a hurkácskáit
  • rám vigyorog
  • a szemével huncutul nevet
  • vidáman gőgicsél
  • megszorítja és nem engedi el a kezem