Egyéb kategória

Videó: Életünkben először ettünk rovart – A VOUS-lányok bevállalták!

Megszokás, szocializáció, jóféle feldolgozás: nagy valószínűséggel ezek kellenek ahhoz, hogy beépítsük az étrendünkbe a rovarokat, amelyekből – állítólag – alaphangon fél kilót fogyasztunk el évente. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete szerint tehetnénk ezt tudatosan is – nemcsak a vadonban, hanem a családi étkezések során is.

vous - 2015.08.14.
Videó: Életünkben először ettünk rovart – A VOUS-lányok bevállalták!

Németországban éltem, amikor először szembesültem azzal, hogy az étkezési szokásokról milyen óvatosan kell beszélni – és ehhez nem kellettek vegák vagy vegánok is a társaságba. Hiába kíváncsiak a kultúrádra, a szülővárosod ételeire, azért a disznótoros szaftos részleteitől vagy a miből áll a kolbász, a hurka és a disznósajt kérdésére adott válaszoktól sokszor az arcukra fagy a mosoly.
De elég csak a fővárosig utazni, ahol nemcsak a belsőségek, hanem a csirkeaprólékból készült leves dicsérete is kiveri a biztosítékot. Hiába, nem mindenki szíveli a szívet és nem mindenki eszi azt a csöpp kis zúzát.

Lehet, hogy erre a jövőben annak sem lesz lehetősége, aki amúgy bírja a belsőségeket és rajong a húsért. A Föld ugyanis olyan mértékben népesedik és olyan ütemben nő a hústermékek iránti kereslet, hogy a becslések szerint 30 év múlva a hústermelés ezt már nem tudja követni.

Maga az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete biztat arra, hogy forduljunk az alternatív megoldások felé – amilyen a rovar is. Egy kilogrammnyi ehető súly előállításához ugyanis sokkal kevesebb takarmányt kell elfogyasztaniuk a leggyakrabban felhasznált rovarfajoknak, mint az általunk ismert haszonállatoknak. Sőt, az ízeltlábúak által fogyasztott takarmány öntözéséhez is kevesebb víz kell.

Forrás:
Bug Cafe

A bogarak és társaik tehát környezettudatos alternatívának tűnnek, ugyanakkor egészségesek is – hacsak valaki nem allergiás a kitinre. A iofilizálással, fagyasztással, szárítással, főzéssel és blansírozással előkészített ízeltlábúak tele vannak vitaminnal, telítetlen zsírsavakkal, proteinnel és rostban gazdag táplálékot jelentenek. Persze, nem lehet csak úgy, az erdőkön és mezőkön befogni őket, hiszen ki tudja, azok a tücskök és bogarak mivel táplálkoztak addig, amíg a tányérunkra nem kerülnek. Az emberi fogyasztásra szánt kitinpáncélosokat zárt térben nevelik, majd feldolgozzák, és csak ezután kerülnek a családi asztalra.

Vagyis inkább csak kerülnének, a rovar ugyanis jelenleg nem szerepel az európaiak hétköznapi étrendjében. Egyelőre nem lehet az emberek torkán könnyen lenyomni a őket. Mondjuk a szakemberek szerint a sushi, a csiga, a kaviár vagy az osztriga után csak egy kis lépésre vagyunk ettől, a feldolgozási lehetőségek száma pedig szinte végtelen: szárítva, sütve, főzve, grillezve vagy hagyományos ételekbe belekeverve is fogyaszthatók.

A következő videó bebizonyítja, hogy az első tapasztalathoz csak egy kis bátorság kell. A videóból már nem derül ki, hogy azért a VOUS-lányok között voltak, akik repetáztak… Azt viszont a szakembereknek is be kell látniuk, hosszú még az út addig, hogy minden nap ropogós szöcskecombra, ízletes hangyapotrohra vagy a lótücsök püspökfalatjára vágyjunk – hacsak nem vagyunk rászorulva. Addig maradnak a csapatépítők és az ínyencbulik.

Objektum doboz

Csokis muffin közönséges lisztbogárral

Hozzávalók 20 darabhoz:

  • 30 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 csipet só
  • 4 db tojás
  • 2 db narancs
  • 7 dkg csokoládé
  • fél csomag sütőpor
  • ízlés szerint közönséges lisztbogár

Elkészítés:

A narancs héját lereszeljük, a levét kifacsarjuk.

A margarint a sóval, cukorral és a vaníliás cukorral kikeverjük. Egymás után hozzáadjuk a felütött tojásokat, majd a narancs héját és a levét.

A lisztet összekeverjük a sütőporral, majd a krémbe vegyítjük.

Hozzáadjuk a csokoládédarát és a közönséges lisztbogarat.

A formába félig töltjük a masszát.

200 C°-on megsütjük.

Jó étvágyat!

A rovarokat a Genovelo Kft.-től kaptuk kóstolásra.

Ajánlott cikkek