Szerintem mindenki családjában vagy ismerősei körében van minimum egy olyan ember, aki folyamatosan összeesküvés-elméleteket gyárt. Vannak, akik mindenért az USA-t teszik felelőssé, mások szerint az oroszok mozgatják a világot marionettbábuként, míg sokan úgy vélik, ilyen-olyan nemzetek, lobbik, tőkések tehetnek mindenről. És lehet, hogy hamarosan eljön a világ vége is, amiből egyébként már én is egy tucatot megéltem, ha minden igaz.
A Nagy Testvér figyel téged
Ugye, megvan George Orwell kultikus regénye, az 1984, az abban szereplő gondolatrendőrség és a NAGY TESTVÉR figurája, akit még senki nem látott, de aki mindig figyel, mindent lát, mindenről tud és mindenért felelősséget kell előtte és a Párt előtt vállalnunk. A teleképek mindenki lakásában ott lapulnak, hogy híreket szállítsanak rólunk a központ számára, ha pedig szükségét látják, a 101-es szoba terrorjában bánhatjuk meg bűneinket. A regény 1949-ben jelent meg, a II. világháború után, de még a 20. századi diktatúrák születése előtt, amikor az utópia valósággá vált.
Az a gyanús, ami nem gyanús?
Tudjuk, Pelikán elvtárs és persze a koncepciós pereket kieszelő elvtársai számára minden gyanús volt. Legfőképpen az, ami nem tűnt annak. A nagy összeesküvés-elméletek hívei mindig ugyanazt az érdekcsoportot teszik felelőssé a betegségekért, az árakért, a háborúkért, a belpolitikáért és a külpolitikáért egyaránt.
Magát a kifejezést (konteó, konspirációs teória rövidítése) az elméletgyártók egyik célpontja, Amerika, konkrétan a CIA találta ki azok lejáratására, akik nem hitték el és nyíltan kétségbe vonták a Kennedy gyilkosságról kiadott, egymásnak valóban kissé ellentmondó és hihetetlennek hangzó információk valódiságát.
Ekkor kezdtek igazán szárnyra kapni világszerte a találgatások és a konspirációk, amik idővel messze túlnőttek a konkrét eseten. Talán az sem meglepő, hogy sokan azt sem hiszik el, hogy 2001. szeptember 11-én az ikertornyok elleni terrortámadás végrehajtói és kitervelői az al-Káida tagjai voltak. Vannak, akik szerint a védőoltásokba direkt rákkeltő anyagot tesznek, és persze van egy csomó dolog, amivel a gyógyszer- és élelmiszeripar mérgez minket, de még csak nem is tudunk róla.
Miért szeretjük?
Bár a tények makacs dolgok, nem úgy az abból levont következtetések, az ok-okozati összefüggések magyarázatai. Főként ha valaki úgy látja, azért nem illenek össze a mozaikok, mert az illetékesek igyekeznek eltüntetni a nyomokat. A pszichológusok szerint azért szeretjük az összeesküvés-elméleteket, mert azok megnyugtató és leegyszerűsített válaszokat adnak a számunkra nehezen megmagyarázható eseményekre, titkokra vagy az információhiányból fakadó találgatásokra.
Mircea Eliade vallástörténész szerint a felvilágosult, mítosztalanított világban élő embernek is szüksége van a világ összefüggéseinek magyarázatára, így újakat teremt magának. Erre jók az összeesküvés-elméletek.
Valaki figyel
Nem kell feltétlenül mániákusnak lenni ahhoz, hogy az ember azt gondolja, figyelik. Én például már gyerekkoromban is utáltam, mikor az anyukám kimosta a függönyöket, és a ház előtt elsétálók beláttak a szobámba. Igaz, hogy az utca másik oldalán nem voltak házak, igaz, hogy zsákutcában laktunk, így alig volt forgalom, de úgy éreztem, védtelen vagyok, valaki figyeli minden mozdulatomat. Nincs ez másként ma sem, amikor a nyolchetes kiscicánk miatt az összes földig érő függönyünket fel kellett kötni derékmagasságig. Kizárt dolog, hogy valaki a lépteimet nézné a szemközti erdőből úgy, hogy csak 2 szomszédunk van a zsákutcában, de alig várom, hogy a kis zsivány leszokjon a csimpaszkodásról. Ha most ezt olvassa a Nagy Testvér, szólhatna neki.
