A Sissi-mítosz – 11 dolog, amelyben Romy Schneider hazudott Erzsébet királynéról

A Sissi-mítosz – 11 dolog, amelyben Romy Schneider hazudott Erzsébet királynéról

Ha nagymamám nem látta százszor a Sissi-filmet, akkor egyszer sem. Ezenkívül részletekben még vagy ugyanennyiszer nézte végig. Nem bánta soha, inkább szeletelte az almát húgomnak és nekem, akik minden szombat délelőttöt valamelyik résszel indítottuk, amikor nála voltunk.

Erzsébet királynét 1898. szeptember 10-én séta közben támadta meg Luigi Lucheni olasz anarchista. Állítólag egy anatómai atlaszt tanulmányozott korábban, hogy pontosan tudja, hova kell szúrnia. Egyenesen a királyné szívébe. Erzsébet hanyatt eset, de az esést csillapította hatalmas hajkoronája. Miután feltápászkodott, folytatta útját a hajóig, amely Genfből Montreux-be vitte volna.

Az inkognitóban a fedélzetre lépő császárné csak a hajón esett össze. Mire visszatértek a szállodába, csak a halál beálltát tudták megállapítani. A seb olyan pici volt, mint egy piócacsípés, maga a császárné sem vette észre, hogy halálosan megsebesült. A szoros fűző miatt valószínűleg semmit nem érzett, a szívműködése először lelassult, majd teljesen leállt. Észre sem vette, hogy meghal.

A korabeli lapok ilyen illusztrációkkal számoltak be a történtekről.

Ilyen szomorú véget ért Sissi története, akinek amúgy sem volt felhőtlen, boldog élete. Mindebből persze alig mutatott valamit az 1955-ben, Romy Schneider főszereplésével készült, legendás tévéfilm – amit a húgommal annyiszor, de annyiszor végignéztünk.

Amikor a VOUS szerkesztőségében arról beszélgettünk, hogy szeptember 10-én Sissivel foglalkozunk majd, ő lesz a nap témája, kiderült, hogy nagyon sok mindent nem tudunk az igazi királynéról, és a legtöbb információnk még mindig a dokumentumfilmnek kicsit sem nevezhető minisorozatból ered.

Készüljetek arra, hogy a következő 11 pontban lerombolom a gyönyörű tündérmesét, hogy bemutathassam az igazi Erzsébetet, aki...

...sok-sok évtizeddel a kora előtt járt, imádta a magyarokat, valóban kora egyik legszebb asszonya volt néhány évig, de nem sok köze volt ahhoz a Sissihez, akit a filmből ismerünk.

Tényleg Sissi nővérét, Nenét akarta elvenni Ausztria császára?

Akarni nem akarta, az biztos, de ebben a film nem hazudik. Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő nem volt tekintettel a fiatal császár érzelmeire, amikor a házasságról volt szó. Szeretett volna olyan frigyet kötni, amellyel megerősíti a császárságot és a németbarát politikáról tesz tanúbizonyságot.

Sok eladósorban lévő német hercegnő kihullott a rostán, végül Ilonára esett a választása – még akkor is, ha nem volt olyan előkelő parti, mint az előző jelöltek. Sokáig úgy volt, hogy Ferenc József őt veszi feleségül. 1853-ban Bad Ischlben, a család nyári rezidenciáján kellett volna találkozniuk először felnőttként és megkötni a frigyet, de az élet csak csavart egyet a történeten.

Forrás:
Wikipedia / YouTube

Sissi igazán olyan vadóc volt, mint a filmben?

Kurjongatva ugratott át a rózsabokrokon, imádott lovagolni, hegyet mászni, vadászni (de inkább csak az erdőt járni). Így ismerjük meg Sissit, aki a Starnbergi-tó mellett, Possenhofenben, a Wittelsbach család rezidenciáján töltötte a fiatalkorát. A családi idill sosem volt olyan, mint a filmben, de tény, hogy a bécsi udvarhoz képest, amellyel később majd megismerkedik, ártatlan fészek volt a család otthona.

Erzsébet Amália Eugénia Münchenben született, házitanítók képezték. Élete első 15 évét úgy élte le, hogy végighallgatta anyja panaszkodását, aki boldogtalan házasságban élt Miksa herceggel, aki rangon alulinak számított. Ludovika egyetlen vágya az volt, hogy valamelyik lánya végre feljebb, az őt megillető helyre léphessen a társadalmi ranglétrán. Arra azonban tényleg nem számított, hogy Sissi lesz az, akivel mindez megtörténik.

Sissi valóban „kihorgászta” Ferenc Józsefet, vagy hogy történt A Nagy Találkozás?

Sissi és Ferenc József nem találkoztak korábban – nem volt semmiféle romantikus horogra akadás, ahogy a filmben. Először nem is a fiatal és jóképű császár szeme akadt meg a hercegnőn. Zsófia főhercegnő állítólag kiszúrta, mennyivel bájosabb és kecsesebb jelenség, mint nővére. Ferenc József csak édesanyja után néhány órával, a Bad Ischl-i teadélutánon figyelt fel rá.

Szerelmes volt egymásba Erzsébet és Ferenc József?

Forrás:
Wikipedia / YouTube

Szerelem volt első látásra – állítják a történészek és a film is. Ferenc József részéről biztosan. Egy másodperc alatt meghozta a döntést: Sissi lesz Ausztria császárnéja, és ez nem legenda. Ez valóban így történt. És mit gondolt Sissi? Lényegében kedvesnek találta Ferenc Józsefet, csak a császári címet találta túl soknak. Fiatal volt, 15 éves, fogalma nem volt arról, mivel jár császárnénak lenni, de – ahogy az édesanyja később egy levélben leírta:

Ausztria császárát az ember nem kosarazza ki.

Sissinek és a császárnak nem sok ideje maradt a romantikázásra. Olyan bensőséges, szerelmes pillanataik pedig biztosan nem voltak, mint a filmben. A császárnak elég baja volt a birodalommal, a császárné pedig az első naptól kezdve rémesen érezte magát Bécsben, ahol mindeki az addig ismeretlen, bajor hercegnőt figyelte.

Milyen színű báli ruhát viselt azon a bizonyos első bálon?

Emlékeztek arra a gyönyörű, kék ruhára, amit Romy Schneider viselt a filmben, amikor cotillont táncoltak Ferenc József születésnapjának előestéjén a bálban? Az a ruha valójában halvány rózsaszín volt, amelyben Sissi még gyermekibbnek látszott fehér selyemruhát és borostyánkoszorút viselő nővére mellett – írja Brigitte Hamann osztrák történész Erzsébet királyné című könyvében.

Forrás:
Wikipedia / YouTube

Erzsébet tényleg nem felelt meg Zsófia főhercegnőnek?

Sissinek a jegyessége alatt sokat kellett tanulnia – ez a filmből is kiderül. Nagyon fiatal volt, és nagyon távol nőtt fel a szigorú bécsi udvartól, amelynek udvari etikettje elrettentő volt egy 16 éves (!) lány számára. Nem tudott igazán táncolni, nem tudott emberekkel kedvesen beszélgetni (small talk, tudjátok), nem tudott császárnéhoz méltó módon vendégeket fogadni. Zsófia főhercegnő mindent megtett azért, hogy segítse Sissit, aki viszont nehezen viselte ezt a nyomást, és egész életében gyűlölte a szigorú rendszert, amelyben helyt kellett (volna) állnia.

Zsófia főhercegnő gonosz anyósként keserítette meg Sissi életét?

Forrás:
Wikipedia / YouTube

A filmben nem éppen aranyszívű anyósnak ábrázolják Zsófia főhercegnőt, aki szigorú Sissivel, és úgy tűnik, ahol csak tud, árt a császárnénak, nem érti meg annak szabad és független természetét, modern felfogását.

Olyan gyönyörű volt, mint Romy Schneider?

Amikor először megláttam egy festményt az igazi Sissiről sok-sok évvel ezelőtt, úgy éreztem, becsaptak. Az a hercegnő, akit Romy Schneider alakított (szintén nagyon fiatalon, 17 évesen bújt először Erzsébet bőrébe), pont olyan volt, akit egy kislány hercegnőnek képzel. Tudjuk, hogy a szépségideál folyamatosan változik, így jó száz évvel korábban Erzsébet valóban lehetett kora egyik legszebb asszonya.

Annak ellenére, hogy határozottan nem felelt meg az akkori szépségideálnak. Túl vékony volt, légies, magas. Bizonyos források szerint evészavarral is küzdött, más források szerint erről nem volt szó. Az viszont igaz, hogy túlságosan odafigyelt a testére, szigorúan diétázott, és naponta órákon keresztül edzett.

A legendát tovább erősítette, hogy 30 éves korától kezdve nem fotózhatta senki, 40 éves kora fölött nem készülhetett róla festmény sem. Arcát pedig 40 éves kora fölött elfátyolozta, hogy senki ne lássa, hogyan öregszik.

Forrás:
Wikipedia / YouTube

Támogatta a császárt, ahogyan csak tudta?

Ahogy az előbb szó esett róla: az edzések és a diéta miatt sokkal inkább önmagára figyelt a nap 24 órájában, mint a császárra. Pedig egy császárné feladata az lett volna, hogy mindig ott legyen a férje mellett, reprezentáljon, diplomáciai segítséget nyújtson, és nem utolsósorban trónörököst szüljön.

Erzsébet alig egy évvel a házasságkötésük után hozta világra Zsófiát, majd nem sokkal később Gizellát is. Mivel az udvarban egyre rosszabbul érezte magát, a pici gyerekekkel utazni szeretett volna – Magyarországra. A megerőltető út során mindkét kislány megbetegedett. Zsófia tífuszban halt meg – az anyja karjaiban. Gizella neveléséről lemondott, ahogy néhány évvel később született fia, Rudolf nevelését is a császári családra bízta. Anyaként évekig nem létezett számukra.

Az érzékeny lelkű Rudolfot meggyötörte anyja hiánya és apja szigorú nevelése. Mígnem egyszer, amikor a hatéves trónörököst az éjszaka kellős közepén egy vaddisznókkal teli parkba zavarták, a sarkára állt, és ultimátumot adott a császárnak: vagy abbahagyja ezeket a módszereket, vagy örökre elhagyja az udvart. Sissi nyert.

Mi volt Andrássy Gyula gróf és Erzsébet között?

Ahogy a filmben, úgy az életben is: Sissi imádta a magyarokat, a magyar kultúrát – és Andrássy Gyula grófot, tehetnétek hozzá. A Erzsébet királyné című könyv szerzője, Brigitte Hamann szerint nagyon szoros baráti és intellektuális kapcsolat volt közöttük, de nem szabad elfelejteni, hogy Andrássy gróf politikus volt, aki inkább eszközként tekintett a császárnéra.

Sissi minden eszközt bevetett a kiegyezésért Ferenc Józsefnél, a Magyarország királynéja címért cserébe egy negyedik gyermekkel is megajándékozta. Mária Valéria Magyarországon született, és a korábbi gyerekekkel szemben hatalmas figyelmet kapott az édesanyjától.

Csak a betegsége miatt töltött sok-sok időt távol az udvartól?

Tüdőbetegsége miatt levegőváltozást javasolnak neki az orvosok, ő utazni kezd, közben hiányzik neki a császár, a szerelme. Ez a mese, amit ismerünk. Valójában menekült a kötelezettségek elől. Egocentrikus személyiség volt, a saját érdekei vezérelték, és sikerült neki olyan életet élnie, amilyenre valahol mindig vágyott. Nemcsak Európát utazta be, hanem Észak-Afrikát is. Nyughatatlan volt, mindig keresett valamit, sosem állt meg.

Tragédiája, hogy bár okos, művelt asszony volt, sosem találta meg azt a feladatot, amelynek során kiteljesedhetett és elégedetté vált volna.