Pirner Alma: „Soha nem éreztem még nőiesebbnek magamat”

A rúdtánc és a börleszk hazai nagykövete, nőiességtréner, sikeres üzletasszony, alkalmi vegetáriánus és ÉDESANYA – Pirner Alma élete legfontosabb szerepére készül, nyolc hónapos kismamaként már alig várja, hogy megszülessen első gyermeke. A kis trónörökös érkezéséig azonban beszélgettünk még egy jót zöldségekről, lelki vívódásról, párkapcsolatról, szexualitásról, nőiességről, és persze az anyaság csodájáról is.

Hogyan válik valaki egy évre alkalmi vegetáriánussá?

Egyszerűen nem kívántam a húst. Semmi tudatosság nem volt benne, én tökéletesen elégedett voltam azzal az étrenddel, amit előtte is folytattam, ahogy a külsőmmel is. Egyszerűen nem volt igényem a húsevésre. Akkoriban elég rossz lelkiállapotban voltam, a párkapcsolatom abban az évben romlott meg, majd ért véget, ilyenkor pedig az embernek se az önbizalma nincs a topon, se a szexuális élete. Szerintem nekem ezzel függött össze az az egy év vegetáriánus lét.

Nem tudom, másnál ez hogyan működik, de én ebben az időben abszolút nem kívántam az energiát, nem is dolgoztam olyan intenzíven, nem végeztem olyan komoly fizikai munkát. Gyakorlatilag teljesen jól elvoltam hús nélkül. Tojást és tejtermékeket viszont akkor is ettem, szóval sosem voltam olyan vega, aki semmilyen állati származékot nem eszik.

Mi változott, hogy visszatértél a húshoz?

Megváltozott az életem, edzés, karrier és magánéleti szinten is.

Jött a szerelem a mostani férjemmel, és ahogy egy új kapcsolatban lenni szokott, fellendültek a dolgok. Ekkor pedig elkezdtem nagyon kívánni a húst.

Bár sertést és marhát ma sem eszem, csak csirkét, pulykát, halat. Örülök is, hogy végül így alakult, hiszen ennyi edzés mellett elég nehéz hús nélkül azt a fehérjemennyiséget bevinni, amire szükségem van. Sokkal energikusabb lettem, van, amikor 4-5 óra tréninget is le kell nyomnom, ahhoz pedig kell az energia, amit a salátalevelekből nem lehet pótolni.

Hogyan néz ki most az étrended?

A központban a hal áll, csak utána jön a csirke és a pulyka. Naponta több alkalommal eszem, mindig kis adagokat, és az étkezéseim nagy részét a zöldségek teszik ki. Imádom a friss, nyers, zöld zöldségeket, salátákat. A legfontosabb az, hogy mindig változatos legyen, mert ha egy ember naponta kétszer-háromszor csak salátát eszik, azt azért meg kell variálnia, hogy élvezetes legyen.

Én hiszek abban, hogy ha valaki olyan étrendet követ és olyan ételeket fogyaszt, amik nem igazán finomak, és nem is szereti, az nem lesz jótékony hatással a testre, bármilyen egészséges is.

Itt is fontos a psziché. Kell, hogy azt a tál ételt úgy üljek le megenni, hogy gusztusosan legyen tálalva, élvezettel egyem, szánjak rá időt. Nem mindegy, hogy az ember épphogy csak bekapja azt a salátát vagy szendvicset, és már rohan is tovább, közben pedig nem is élvezi az ízeket. Élvezd az ételt, higgy abban, hogy ez neked jót tesz, és akkor lesz hatása fizikai szinten is!

Változott az étrended a terhesség alatt?

Minimálisan. Az elmúlt nyolc hónap alatt picivel több szénhidrátot és gyümölcsöt eszem. Persze lisztet, tésztát, kenyeret és cukrot továbbra sem, este 10-kor pedig már nem ülök neki egy nagy tál gyümölcssalátát megenni, bármennyire is kívánom.

Végig tudatosan odafigyeltem, hogy egészségesen étkezzek, és olyan ásványi anyagokat vigyek be, amik fontosak a magzatnak.

Nem szabad sanyargatni se magunkat, legyenek kiegyensúlyozottan elosztva a napi étkezések, mert az sem működik, ha valaki csak kétszer eszik egy nap, akkor viszont nagyon bezabál. Ezért is vannak rosszul a kismamák. Vigyünk be extra mennyiségű rostot is, akár zabkorpát, útifűmaghéjat, rostdús zöldségeket, és a folyadékbevitelre is ügyeljünk.

Sosem voltál kívánós?

Nagy szerencsém volt eddig, gyakorlatilag négy hetem sincs hátra, de nem volt extrakívánós időszakom. Azt mondják, ha valakinek amúgy is kiegyensúlyozott étrendje volt, az ritkábban lesz kívánós. Persze én azért nagyon fegyelmezett vagyok ebben is. Igaz, akkor is meg tudom kívánni a pizzát, ha várandós vagyok, és akkor is, ha nem, de ez nem azt jelenti, hogy mindennap pizzát kell enni.

Én most is tudok nemet mondani, nem gondolom, hogy a magzatnak az feltétlen jó, ha bevágok egy pizzát vagy egy fél tortát. Én ugyanazt a szabályt követem most is, mint a terhesség előtt: heti egy nap ehetek azt, amit épp megkívánok. Ez nekem általában a vasárnap, ilyenkor vannak mindig a családi összejövetelek, születésnapok, kerti partik, amikor igenis meg lehet enni azt a szelet tortát.

Ez egyébként csak az elme játéka, amit a test vagy követ, vagy nem. Ha pedig valaki előtte is kibírta, az a terhesség alatt is meg tudja állni, nem kell elgyengülni, hiszen sokkal nehezebb lesz utána 20 kilót leadni.

Annyit egyébként sem indokolt hízni egy várandósság alatt sem, ezzel ne hitegessük magunkat! Én például most tartok 8-9 kilónál.

Örökmozgóként a mindennapos sporttal mikor hagytál fel?

Nagyon változatosan sportoltam a várandósság alatt. Az első trimeszter alatt az orvosom szólt, hogy az olyan jellegű megterhelést, mint az akrobatika, légtorna, rúdtánc a levegőben, mellőzzem. Ez mind komoly fizikai megterhelés, főleg a hasnak.

A 13-14. héttől kaptam zöld utat, így akkor tartottam tovább az óráimat egészen a hatodik hónap végéig, de csakis tánccal, nyújtással és alakformáló edzésekkel, amik nem megerőltetőek. Onnantól pedig már csak a saját edzéseim maradtak, mint a biciklizés, saját testsúlyos gyakorlatok, pici kézisúlyzók, gumiszalag, fit ball, kismamajóga és nyújtások.

A heti négy edzésre odafigyeltem még a nyolcadik hónapban is. Most az utolsó négy hétben hagytam fel mindennel, mivel az orvosom is ezt javasolta, így most már csak a séta maradt. Ezt viszont egészen addig szeretném tartani, amíg tudom, hiszen annak, aki egész életében mozgott, lelkileg is kell a mozgás.

Párkapcsolati és nőiességtrénerként is sikeres vagy. Mennyire formálta át benned az anyaság a nőiség képét és a férfi-nő kapcsolatról alkotott véleményed?

Amióta várandós vagyok, sokkal hitelesebbnek érzem magam. Minden, amit eddig tanítottam, mondtam vagy hirdettem, nem könyvekből vett tanácsok, hanem az én elmúlt 16 évem tapasztalatai.

Legyen szó edzésről, párkapcsolatról, nőiségről, mindent a saját bőrömön tapasztaltam, és a saját életemből hoztam olyan példákat, amik tanulságosak vagy előremutatóak lehetnek mások számára. Éppen ezért nagyon sokat hozzátett a tanácsadói praxisomhoz az, hogy kisbabát várok. Hogy hogyan kezeljük a várandósság alatt a nőiességet, a testünk változásait, hogyan figyeljünk oda jobban a párunkra, az intimitásra, a szexualitásra, ami nyilván nehéz téma.

Sokat fog hozzátenni az is, amikor már itt lesz a pici, hogy hogyan menedzseljem a karrieremet, a munkámat, a férjemmel való viszonyomat, hogyan szakítsak időt magamra is. Ez mind kihívás, de ha sikerül a saját anyaságom jól menedzselni, akkor ezt hitelesen át fogom tudni adni másoknak is.

Mit jelent számodra most a nőiesség?

Soha nem éreztem még nőiesebbnek magam. Nekem a várandósság minden perce gyönyörű, amikor megtudtuk, amikor először megmozdult a pici, a vele való kontaktus, ahogy ő reagál egy simogatásra, a zenére.

Ez az egy hiányzott még a repertoárból, ha a női szerepeket nézem, gyakorlatilag minden mást megvalósítottam, amit a 34 év alatt szerettem volna. Mint feleség, szerető, mint karrierista nő, önmegvalósító, aki annak él, amit szeret.

Nekem ez mind megvolt, már csak az anyaszerep maradt, ami ebből iszonyatosan hiányzott. Ha pedig egy nőnek az önértékelése és önbizalma a helyén van, el tudja fogadni, sőt szereti a saját testét, akkor a terhesség iszonyatosan sokat hozzá tud tenni a nőiességhez.

Egy nőnek előtte kell felépítenie magát. Ha pedig itt van az idő a gyerekvállalásra, az sem jelenti azt, hogy minden körülmény tökéletesen optimális. Mert olyan soha nem lesz. Egyszerűen csak eljön egy pillanat, amikor már a tökéletlenség ellenére is azt mondom: itt az idő. Akkor viszont ne rágódjunk a múlton, ne aggódjunk a jövőn, csak próbáljunk meg abban a pillanatban élni, amiben benne vagyunk!

Félsz a szüléstől?

Nem. Azt vallom, ahol a félelem, ott az energia, aminek nem tesz jót semmilyen feszült helyzet. Izgatott vagyok, de ez nem félelem. Át kell ezen esni, ami egy természetes dolog egy nő életében.