Egyéb kategória

A nem az NEM – Férfiak, akik nem ismerik a nemet

Itt lenne az ideje végre megtanulni mindenkinek, férfinak és nőnek egyaránt tiszteletben tartani a másik ember határait és döntését, akkor is, ha az a másik történetesen a párja. Az egybetartozás ugyanis nem jelent automatikus birtoklást, és joga van bárkinek NEM-et mondani, ahogy az asztalnál, úgy az ágyban is. Ugyanígy nem a NEM, ha idegenekről van szó.

vous - 2015.10.29.
A nem az NEM – Férfiak, akik nem ismerik a nemet

A párkapcsolaton kívül is mindennapos helyzet, hogy a férfiak csak játékos évődésként értékelik a nő ellenállását. Vagy ha értik és jól érzékelik és értelmezik, hogy a nő most bizony nemet mondott, akkor is szándékosan értékelik alul a kijelentés, a döntés súlyát, ezzel mintegy felmentve magukat esetleges tettük következményei alól.

Nem egy példa bizonyítja, hogy a nők jelentős része kerülhet olyan helyzetbe, amikor nehéz érvényt szereznie akaratának. Például egy munkahelyen, egy iskolában, ahol a közeledő férfi domináns szerepet tölt be. Hatalma van, döntési jogköre. És esze ágában sincs meghallani a NEM-et.

Sára 32 éves volt, amikor rászánta magát a jogosítvány megszerzésére

„Már az első alkalommal észrevettem, ahogy méreget az oktató, de nem éreztem veszélyesnek a helyzetet, gondoltam, ilyen a stílusa, nem félek tőle. Aztán be-beszólt. Dicsérte a szemem, a kezem, a derekam. Ekkor már nagyon kényelmetlennek éreztem a szitut, de amikor megfogta a térdem, aztán a sebváltón lévő kezemet és úgy mutatta, 'hogyan jó', az kiverte a biztosítékot nálam. Főleg, hogy hiába szóltam rá határozottan többször is, hogy NEM, én nem akarom, hogy a kezemhez érjen, egy jó ideig úgy csinált, mintha nem értette volna. Még aznap panaszt tettem ellene, és másik oktatót kértem. Később kiderült, mással is megtette ugyanezt.”

Anna a munkahelyén tapasztalta meg, hogy a NEM nem minden esetben egyértelmű a férfiak számára

„Egy könyvelőirodán dolgozom, egy meglehetősen zsúfolt teremben. A mellettem ülő kollégám – egyébként háromgyerekes, nős férfi – folyton kereste az utat hozzám. Egy ideig nem vettem túl komolyan, de amikor a konyhában, kávéfőzés közben is utánam jött és többször úgy ment el mellettem, hogy hozzám ért, akkor szóltam neki. Elmondtam, hogy nem jön be, nem tetszik nekem, nem érzem se őt, se a közeledését vonzónak. Úgy tűnt, megértette, de másnap elölről kezdődött a játszadozása. Szörnyű volt. Szerencsére a főnököm áthelyezett egy másik szárnyba dolgozni, így megszűnt a mindennapi 'súrlódás'.”

.

„Nem is mondta komolyan”

Amikor a nő sérelmezi és erőszakos hódításnak értékeli a férfi közeledését (ami akár szexuális erőszakká is fajulhat), sokszor érvelnek azzal a férfiak, hogy a nő nem mondta elég komolyan, eléggé határozottan azt a bizonyos NEM-et. Pedig dehogynem. Csak éppen nem volt ínyére a nő ellenállása, lekezelőnek, sértőnek érzékelte az elutasítást, így szándékosan figyelmen kívül hagyta. A lelke mélyén talán abban is bízott, hogy (ahogy sok esetben máskor is) nem lesz következménye az erőszakos hódításnak.

A női nem pedig NEM akkor is, ha a nő a férfi erőszakosságára ráérezve kénytelen belemenni az aktusba, és ellenállása megtörik a férfi dominanciája alatt.

Attól még megalázottnak érzi majd magát, és ugyanolyan lelki hatásokkal kell számolnia, mint amikor megerőszakolják. Hiszen ami vele történt, az a szó szoros értelmében vett erőszak, még akkor is, ha a félelemből, vagy hogy a fájdalmat, esetleg a férfi bosszúját elkerülve belement a szexbe.

Forrás:
Depositphotos

Zaklatás és erőszak megtörténhet gyermekkorban, kamaszkorban, családon belül, családon kívül, buliban, egy barát lakásán, az utcán. Bárkit érhet atrocitás, bárkivel megeshet, hogy a vele szemben álló ember nem hallja meg a NEM-et.

Szélsőséges esetben, például egy utcai zaklatás során nincs is ereje a NEM-nek, hiszen ott szélsőséges lehet a szándék is.

Tavaly decemberben Prágában töltöttem pár napot, és a vacsora után a párommal a szálloda felé gyalogoltunk. Kora este volt, de sötétek voltak az utcák. A metrótól a szállodáig egy parkon át vezetett az út. Egy pár fős férfitársaság jött velünk szemben, egy oldalösvényen meg egy fiatal lány közeledett. Nem engem szúrtak ki maguknak, hanem az egyedül közeledő lányt.

Útját állták, nem engedték tovább, szegény bármerre próbált kitörni, nem engedték. Szinte kézzel fogható volt a lány zavara és félelme. Szinte sírva könyörgött. Egy percig vagy kettőig mi is zavartan néztük, mi történik, és talán éppen a kampánynak köszönhetően vettem akkor a bátorságot, hogy rájuk kiabáljak. Magyarul persze, meg angolul, meg csehül. Minden nyelven a NEM-et.

Elfordultak a lánytól, de nem mertek rám támadni, nem voltam egyedül és gyanítom, a könnyű „zsákmány” vonzó volt, velünk nem lett volna annyira egyszerű a helyzet. A lány elsietett, lerohant a metróaluljáróba, emberek közé, mi meg még a szálloda ajtajában is hallottuk a dühös szitkozódást.

Még úgy se akarták elfogadni a NEM-et, hogy hárman kiabáltuk, három különböző nyelven.

Ajánlott cikkek