Kivel lehet konfliktusod egy munkahelyen? Nagyjából mindenkivel. A főnöktől a legutolsó beosztottig mindenki potenciális „veszélyforrás”. Meg kell értenetek, nemcsak az számít konfliktusnak, mikor egymás haját tépve ordibáltok az íróasztal felett.
Konfliktus lehet bármi, ami miatt visszaesik a munkahelyi teljesítményetek. Ezek lehetnek egyszerű odamondogatások vagy az iskolából jól ismert klikkesedés. Gyakran észre sem veszitek, hogy a részei vagytok, csak akkor derül ki, mikor már fejét vesztette a dolog.
Fontos, hogy ne hagyjátok lappangani a problémát. Persze ezt könnyebb mondani, mint csinálni.
Az ilyen esetekben hasznosak a konfliktuskezelési tréningek, ahol különböző csoportos, úgynevezett drámás gyakorlatokkal a felszínre hozzák és kiiktatják a problémát. De mi van, ha nincs lehetőségetek részt venni ilyenen? Van rá technika, hogy megelőzzétek!
Álljatok bele, vagy menjetek el mellette?
Gondoljatok csak arra, hogy egy vita miatt nem tudtok befejezni valamit határidőre, a főnök pedig ugrál miatta a fejeteken. A saját kis ellentétetekből egy többszereplős konfliktust csináltok azzal, hogy próbáljátok a dolgot a szőnyeg alá söpörni.
Bár az iskolában 15-20 éven keresztül teljesen mást oktatnak (ott akkor vagytok jó kislányok, ha sosem ellenkeztek), a szakértő mégis azt mondja, bele kell állni a konfliktushelyzetekbe. Hogyan? Asszertíven.
Mi az az asszertivitás?
Az asszertivitás egy kommunikációs módszer. Ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. Ha ilyen magatartást gyakoroltok, elősegíthetitek az erőszakmentes kommunikációt. Fontos, hogy az asszertivitás tanulható és fejleszthető is, konfliktusok megoldásához pedig elengedhetetlen. Az asszertív ember környezetével összhangban igyekszik elérni céljait. Van önbizalma, határozott, szemkontaktust tart, erőt nem alkalmaz, együttműködő.
Olcsó közhely, hogy a türelem rózsát terem, de tényleg működik
Ha bármi jelét észlelitek annak, hogy valami zavar benneteket a másikban, soha ne morduljatok rá. Egy bántó félmondatból lesznek az évekig elhúzódó személyes ellentétek. Az asszertív magatartás lényege, hogy nem leteremtitek a másikat a hibája miatt, hanem beleveszitek magatokat az indoklásba. Ezt hívják én-közlésnek.
Ezekkel az „én-mondatokkal” csökkenthetitek a konfliktus kialakulásának esélyét. Ha mondjuk a kollégátok csattogtatja a tollát, ami benneteket idegesít, csak ennyit kell mondanotok:
Meg szeretnélek kérni, hogy ne csattogtasd a tollad, mert nem tudok koncentrálni a munkámra. Köszönöm!
VAGY
Megköszönném, ha ezt máskor csinálnád, ma feszültebb vagyok az átlagosnál. Köszönöm!
Ugye, mennyivel szebben hangzik, mint a „hagyd már abba!”? Ha akkor sikerül megoldást találnotok, amikor az érzelmek még nem hatalmasodtak el a résztvevők felett, mindenkinek könnyebb lesz az élete. Ezt is úgy kell tennetek, hogy a másik érezze, partnerként kezelitek: „Ha ez így folytatódik, nem fogjuk tudni határidőre befejezni a munkát. Mit gondolsz, mivel tudnánk segíteni magunkon?”
A kollégám mindig ordibál, mit tegyek?
Ha stresszes munkahelyen dolgoztok, biztosan találkoztatok már olyan emberrel, aki ha kell, ha nem, ordítozik. Főként férfiakra jellemző ez a viselkedés, mi nyíltabbak vagyunk nálatok. Nem könnyű kezelni egy ilyen helyzetet, de meg kell próbálkozni vele. A kulcs itt is a türelem és az asszertivitás: „Zavar, ha felemeled a hangod, megijesztesz.”
Így kell kommunikálnotok, de nem csak egyszer, akár heteken át, el kell mondani ötször, tízszer, ahányszor csak kell. Ha végképp nem sikerül zöldágra vergődnötök, jeleznetek kell ezt egy vezetőnek. Ha jó vezetővel van dolgotok, meghallgat, és szakember segítségét kéri.
A legfontosabbak:
(A cikk elkészítéséhez segítségemre volt Mertz Gábor, a Cegtrening.hu vezető trénere.)
