Ez a téma nem tabu többé – Beszéljünk a mentális zavarokról!

Ez a téma nem tabu többé – Beszéljünk a mentális zavarokról!

A mentális betegségekkel kapcsolatban nagy a tudatlanság a lakosság körében, holott a fejlett nyugati társadalmakban az emberek negyede, borúlátóbb kutatások szerint harmada szenved valamikor élete során valamilyen „lelki” betegségben.

Habár objektív ismerete nem nagyon van az embereknek ezekről a zavarokról, mindenki látott már „dilist” a buszon, utcán, ismer valakit, akinek az ismerőse öngyilkos lett, vagy hallotta már a kényszerzubbony, gumiszoba fogalmát.

Mindezek miatt a mentális betegségeket egyfajta szégyellni való tabuként kezelik sokszor, és ennek stigmatizáló hatásaival a betegek gyakran szembesülnek.

Az információhiány másik káros következménye talán még súlyosabb: a betegségek és tüneteik ismerete nélkül az emberek nehezen vagy egyáltalán nem ismerik fel se magukon, se szeretteiken az intő jeleket, csak akkor, amikor már nagy a baj.

Forrás:
SplitShire

Először is azt tisztázzuk, hogy a mentális betegségek is valódi betegségek, amik a viselkedést, érzelmeket, gondolkodást veszik célba. Számtalan típusuk van, ezek meghatározásában két könyv segíti az orvosokat: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (BNO-10) és a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-V).

Az agy bonyolult és kifinomult „számítógép”

Ugyan a mentális betegségeket szokás lelki betegségeknek is nevezni, ám a legtöbb ilyen zavar hátterében valóban áll testi, általában agyi diszfunkció is.

A test, és főleg az agy olyan, akár egy szuperszámítógép: hihetetlen kifinomult és bonyolult rendszerek szövevénye, amiben bármilyen apró hiba változást eredményezhet a kimenetben. Egyes agyi területek alul- vagy túlműködése, zavarok a hormontermelésben, neurotranszmitterekben mind zavart idézhetnek elő a viselkedésben, érzelmekben, gondolkodásban is.

Ennél fogva egyes betegségeket – például a depressziót, szkizofréniát – elég jól kontroll alatt lehet tartani különböző gyógyszerekkel, de a legtöbb mentális zavar mellé ajánlott rendszeres pszichoterápián is részt venni.

Gyakori tévhitek a mentális betegségekkel kapcsolatban

  • „A mentális zavarban szenvedők értelmi fogyatékosok.” – Ugyan vannak olyan zavarok, amik együtt járhatnak mentális retardációval, demenciával, de a legtöbb betegségre ez nem jellemző, gondolkodásuk, memóriájuk rendben van, megfelelő kezelés mellett teljes értékű munkavállalók lehetnek.
  • „A mentális zavarban szenvedők agresszívak.” – Kifejezetten ritkán közveszélyesek a mentális betegek, nagyon ritkák az ebből fakadó bűncselekmények, bár ha mégis előfordul, abból biztosan nagy botrány lesz a médiában. Nem engedik ki a pszichiátriáról azokat a betegeket, akik ön- vagy közveszélyesek.
  • „A pszichiáterek gyógyszerekkel mérgezik a mentális beteget.” – Ahogy említettem, ezeknek a betegségeknek is lehet testi háttere, így ezeket lehet, és kell is gyógyszerrel kezelni. A gyógyszereknek ugyan lehetnek mellékhatásai, de ezek nagyon sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben, és ha valaki rosszabbul reagál egyes szerekre, a pszichiáterek mindent megtesznek, hogy olyan alternatívát keressenek, amivel minimalizálják a kellemetlen mellékhatásokat.
  • „A depresszió múló rosszkedv.” – A depresszió az egyik leggyakoribb mentális zavar, a magyarok 15%-a szenved élete során valamikor depressziós epizódtól. Sajnos nem múlik el attól, hogy az illető „összeszedi magát, és kikel az ágyból”, de súlyosságtól függően gyógyszerrel és/vagy pszichoterápiával jól kezelhető.

Ne féljetek segítséget kérni vagy ajánlani!

Forrás:
Magdeleine / Benjamin Combs

Ezek ismeretében arra bátorítalak titeket, hogy olvassatok ezekről a betegségekről, kérdezzetek akár tőlem itt, akár orvosotoktól, és legfőképpen merjétek felismerni és komolyan venni, ha magatokon vagy közeli ismerősötökön változást, zavarra utaló tüneteket tapasztaltok. Ez lehet az, hogy egy ideje képtelen megmaradni egy munkahelyen, nem teljesít úgy, ahogy eddig, nagymértékben megváltozott a szociális viselkedése, érdeklődési köre, vagy a hangulata tűnik nem a megszokottnak.

Ne aggassátok rá rögtön a mentális beteg címkét, de üljetek le vele beszélgetni, kérdezzétek meg, mi lehet a változás oka, és tudatosítsátok benne is, hogy segítséget kérni ér, támogassátok, hogy szakszerű támogatáshoz jusson, ha szüksége van rá!