Egyéb kategória

Először kapnak fizetést – Hamarosan nyit az ország első kávézója, ahol fogyatékkal élők dolgoznak

Amikor belépek a Lágymányosi úti Down Alapítvány épületébe, kanyargós folyosókon keresztül jutok el az ebédlőbe, ahol már javában gyakorolnak a Nem Adom Fel Cafe&Bar leendő dolgozói. Nagy a tumultus, hirtelen azt sem tudom, hová tegyem magam, de Csorba Nóra, a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet projektmenedzsere rögtön nekem szegezi a kérdést, hogy nem állok-e be vendégnek – csak enni, inni kell.
vous - 2015.12.03.
Először kapnak fizetést – Hamarosan nyit az ország első kávézója, ahol fogyatékkal élők dolgoznak

Csábító az ajánlat, szó se róla, de inkább kimaradok, kívülről szeretném látni az egészet. Elkezdődik a tréning, mint utóbb megtudom, így gyakorolnak a leendő felszolgálók: eljátszanak minden elképzelhető helyzetet, ami előfordulhat majd a munka során. Nóra, aki egyben a tréningvezető is, határozottan kijelöli, kik lesznek vendégek, ők kimennek a teremből, majd Robit kéri meg, hogy vegye fel az egyenruhát: téglavörös pólót, ugyanilyen színű köténnyel. Ő játssza most a felszolgáló szerepét.

Forrás:
Molnár Anikó

Beáll a helyére, várakozik, míg meg nem érkezik az első vendég. Illedelmesen a pulthoz irányítja, hogy vegye fel a rendelést. Itt a vendég egy fehér sótartót kap, amit magával visz az asztalához. Ez a kávézóban is így lesz majd, csak a sótartó helyett valamilyen más jelzés lesz. Ugyanilyet kap Robi is az elkészült, összeállított tálcához a süti mellé, ez segíti majd a felszolgálókat, hogy hová kell vinniük a megpakolt tálcát. Ez főleg akkor jön jól, ha tumultus van.

Ebbe a szakmai titokba egyébként Anna Lilla avatott be kicsivel később, az értelmileg akadályozott lány elképesztő határozottsággal osztja meg velem a tudását, elmagyarázza, mi mindent tanult eddig a vendéglátó szakmáról. „A tálcát csak két kézzel szabad megfogni, és mindig jobb oldalról kell letenni a vendég elé” – mondja komoly arccal. Elárulja, volt, aki megpróbálkozott egy kézzel, de az nem túl okos döntés.

Forrás:
Molnár Anikó

Ahogyan hallgatom őt, Robit és Györke Nórát, a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet ügyvezetőjét, nem jön a számra több kérdés. Egyszerűen csak azért, mert rengeteg gondolat cikázik át a fejemen.

Tudtátok, hogy Magyarországon közel 500 ezer sérült ember él, és közülük az aktív korúak mindössze 15%-a dolgozik?

Nincs nekik hol. Pedig a fogyatékos emberek számára a munkalehetőség nem csak anyagi értelemben fontos. Persze, fontos az is.

Ez akkor derül ki számomra, hogy mennyire, amikor az időközben felbukkanó stáb kamerája előtt felteszik nekik a kérdést, hogy miért várják, hogy dolgozhassanak, kórusban zengik: „Mert kapunk fizetést!” Annától meg is kérdezem rögvest, hogy mit szeretne venni, mire spórol.

Hosszú körmondatos mesélésbe kezd, Györke Nórával fülig vigyorral hallgatjuk, ebből a kis angyalból bizony sosem fogy el a szó. Majd felkiált: „Ja! Okostelefont. Most is van okostelefonom azért, de kellene egy okosabb. Amin tudok facebookozni.”

És az az igazság, hogy ezt én teljesen megértem. Emlékszem, az első fizetésemet megkapni hallássérültként olyan volt, mintha ölembe hullott volna egy égi manna.

Pedig keményen megdolgoztam érte. Csak valahogyan akkor hittem el, hogy én is képes vagyok anyagilag számítani magamra valamennyire, a munkáltatómra, a kollégáimra. Gáz, nem gáz, az első fizumból egy olyan haszontalan dolgot vettem, amire két hét után rá se néztem többet. De egy munka ezen túl többet is ad: hasznosnak érzitek magatokat, a társadalom értékes tagjainak.

A közeljövőben nyíló kávézó pedig lehetőséget teremt arra is, hogy ők is megéljék a munkahelyi sikereket, és megmutassák képességeiket a többségi társadalomnak. Mert egymás között eddig is megtették. Ahogy Annát és Robit hallgatom, szinte elképedek, mennyi mindent csinálnak.

Robi sző, varr a közösségben, ahová jár, ezeket a kis terítőket karácsonykor eladják különféle programokon keresztül. Annát szinte alig bírom követni: fellépnek több helyen a csoportjával, gyakorolnak, énekelnek, szavalnak, és imád dobolni. Olyannyira, hogy kapott egy afrikai dobot, és YouTube-ról próbálja megtanulni a különféle dobolási technikákat. Leesik az állam. Akkor is, amikor megkérdezem, hogy mindezekből melyiket szereti a legjobban, mert az feleli: „A dobolást és a munkát.”

Forrás:
Molnár Anikó

Györke Nóra elmesélte, hogy honnan is indult az egész történet. Ők, akik dolgozni fognak a kávézóban 4-6 órában, már nem ismeretlenek egymásnak. A Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet a Nem Adom Fel Alapítvány dolgozóiból és ismeretségi köreiben állókból alakult.

Az Alapítvány 2005 óta segíti hátrányos helyzetű tagjait abban, hogy értékeiket felismerve, önmagukban bízó, önálló, a saját és a társadalom jövőjéért tenni akaró emberekké váljanak, akik maguk is közreműködnek abban, hogy egy lelkileg erős, felelősséget vállalni akaró és tudó társadalom formálódjon Magyarországon. Ezt felismerve hozták létre a Szövetkezetet, ahol a gyakorlatban ezt meg is tudják valósítani.

A Nem Adom Fel Alapítvány tevékenységei többek között:

  • Hátrányos helyzetű gyerekek integrációja
  • Közösségi tér hátrányos helyzetű emberek számára
  • Alkotó terápiás program időseknek
  • Támogatott lakhatás kialakítása fogyatékos emberek számára

A Nem Adom Fel Cafe&Barhoz hasonló terv egy kávézóról, amit sérült emberek működtetnek, már évek óta megfogalmazódott bennük, ám most valósult csak meg. Szerencsés pillanatban született az ötlet, hiszen egy európai uniós pályázatot írtak ki szövetkezetek fejlesztésére, amire pályáztak, és nyertek 41.000.000 forintot.

Ez az első ilyen kezdeményezés Magyarországon, amit teljesen a fogyatékkal élők visznek.

A több mint 420 nm-es, két külön részből álló ingatlanhoz 2013-ban jutottak rendkívül olcsón a 8. kerületben, ennek az egyik felében nyílik meg a kávézó, a másik felében pedig különféle rendezvényeknek, koncerteknek, programoknak adnak otthont. „A Nem Adom Fel Alapítvány a helyet, a közösségi programok szervezését, a képzés lebonyolítását, a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet pedig a vendéglátói egység kialakulását, felszerelését illetve a vendéglátó tevékenység szakmai előkészítését biztosítja” – magyarázza Nóri.

A vendéglátó egység a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet által nyert TÁMOP 2.4.3.D 2-13/2-2013-0013 pályázat támogatása által indulhat el, az Európai Unió és a magyar kormány finanszírozásával. A pályázati program a kávézó kialakítása mellett egy fogyatékos emberekből álló, speciális trénercsapat létrehozását is támogatta.

S hogy a 8. kerület mennyire szerencsés választás?

„Úgy érezzük, nagyon! A kerület az elmúlt években dinamikus fejlődésnek indult, napról napra épül és szépül.” Továbbá a 8. kerületi önkormányzat mindenben támogatja a kávézó megvalósulását, és emellett bíznak a környező felsőoktatási intézményekben, illetve az akadálymentes közlekedés szempontjából a 4-6 villamos közelsége is egy nagy piros pont a társaságnak.

Forrás:
Molnár Anikó

.

Nem véletlen az sem, hogy Csorba Nóra állította össze Kosztka Attilával és Tunyogi Szilviával a tréning tervezetét, hiszen egy heterogén társaságot sikerült összeválogatniuk a lányoknak. Van köztük hallássérült, látássérült, mozgássérült és értelmileg akadályozott is.

Szerencséjükre az alapítvány Magyarország egyik legnagyobb munkahelyi rehabilitációs tapasztalattal rendelkező szervezete, így Kalmár Judit, a Nem Adom Fel Alapítvány dolgozója segítségével egy speciális tananyagot állítottak össze, amelyben a fogyatékkal élők specifikációjának megfelelően alakították ki a vendéglátási ismeretek oktatását.

Ehhez több oldalról is kaptak segítséget. „Leültünk beszélgetni a Costa Coffee Hungary kávézóval és a Fröccsterasszal, ők elmondták a vendéglátó tevékenység szakmai tudnivalóit, mi pedig kialakítottuk úgy a képzést, hogy az mindenkinek jó legyen” – magyarázza Nóra.

Hiszen figyelembe kellett venni, hogy vannak, akik félénkek, tartanak az idegenektől, bizalmatlanok, de éppen ezért játszottak el mindenféle helyzetet, hogy ezekre felkészüljenek.

Reprodukáltak már dühös vendéget, problémás vendéget, tömeget, de persze mindig lesz ott a kávézóban velük valaki, akihez bármikor fordulhatnak segítségért.

Mielőtt elindulok onnan, belesek még egy szituációs gyakorlatba, éppen Eszter, az értelmileg akadályozott lány van soron, ő lesz a felszolgáló. Rettenetesen izgul, lehajtott fejjel biggyeszti a száját. Gyönyörű szép, hosszú szempillái vannak. Az egyik anyuka megfogja a kezét, és biztatja: „Lazítunk. Jön a vendég, ránézel, pulthoz küldöd. Menni fog. Ügyes vagy!” Szája mosolyra húzódik, felrázza a kezeit, és eltökélten a helyére áll.

Én pedig csak egyet tudok érteni azokkal a sorokkal, amit a sajtónak szánt dokumentumban olvastam: „Nem mindennapi közösségi helyszín nyílik Nem Adom Fel Cafe&Bar néven a budapesti VIII. kerületben. Itt fogyatékossággal élő emberek lesznek a vendéglátók és tőlük kapjuk a kávé mellé az őszinte és mindig kedves mosolyt.”

Nos, ha az olyan mosoly lesz, mint amit Robi, Anna és Eszter arcán láttam, akkor én menni fogok.

Mikor nyit a Nem Adom Fel Cafe&Bar?

Erre még egy kicsit várni kell, de ne adjátok fel! A kávézó címe: Budapest, Baross utca 86. (bejárat: Magdolna utca 1.). Kövessétek őket a Facebookon, hogy ne maradjatok le a nyitásról!

Ajánlott cikkek