Szexualitás a mesékben – Mézeskalács ház, az orális csábítás

Szexualitás a mesékben – Mézeskalács ház, az orális csábítás

A mesék mögöttes tartalmáról, a gyermeki lélekre gyakorolt jótékony hatásairól valószínűleg már sokan hallottatok. Én is írtam már róla, lerántottam a leplet a vérfagyasztó horrormesékről, és most is hasonlóan pikáns témát fogok boncolgatni: hogyan jelenik meg a szexualitás a jól ismert tündérmesékben, és ezek mégis hogy segíthetik a gyermekek fejlődését?

Bruno Bettelheim osztrák pszichoanalitikus A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvében analitikus szempontból közelítette meg a meséket: többet is elemez ezekből, elsősorban a gyermeki pszichoszexuális fejlődés szempontjából, aminek részletezésébe nem mennék bele bővebben – akit érdekel, kapja elő a könyvet, és olvassa el töviről hegyire! A legizgalmasabbakat azonban most kigyűjtöttem nektek.

Jancsi és Juliska, avagy ki fal fel kit?

A gyermeki fejlődés első állomása az orális szakasz, amikor a kisbaba libidója a táplálkozás és az ezt szolgáltató anyamell köré összpontosul. Bettelheim szerint Jancsi és Juliska meséje éppen ezt, a bekebelezés iránti mohó vágyat és a bekebelezéstől való félelmet szimbolizálja. A gyerekek szembesülnek falánkságuk, a mézeskalács ház felfalása miatti büntetéssel: az elsőre kedves öregasszony szerepében tündöklő gonosz boszorkány maga a pusztító oralitás: egyszerűen meg akarja sütni és enni Jancsit. A gyermekeknek fel kell ismerniük, hogy az ésszerű tervezés és vágyaik kordában tartása vezethet csak győzelemre.

Piroska elcsábítása

Piroska sapkája színével már a bimbózó szexualitást jelképezi, de kiderül, hogy a kislány még éretlen ahhoz, hogy az ezzel járó újdonsült veszélyeket vállalni tudja, így ez a történet a serdülőkor küszöbén álló lányoknak szolgálhat tanulsággal. A mesében a férfi két, ellentmondásos formában jelenik meg: a farkas a pusztító csábító, aki könnyen letéríti az útról Piroskát, hogy az kötelességteljesítés helyett az örömelvet válassza, a virágszedést. Ezzel szemben a vadász a felelősségteljes, óvó apafigura, aki megvédi a család női tagjait, Piroskát és a nagymamát.

Csipkerózsika álma

A Grimm testvérek Csipkerózsikája Bettelheim szerint számtalan freudi utalást hordoz magában. A 15 éves lánynak vére serken, és úgy megrendül ettől az élménytől, hogy elalszik. Ez, az alvás, és a vár körüli tüskerengeteg megóvja őt sok kérőtől – a túl korai szexuális élményektől. Aztán a kamaszkori „érlelődés” véget ér, Csipkerózsika elérte a testi és érzelmi fejlettséget, rátalál az igaz szerelem is. Tanulsága sok kamasz számára fontos lehet: nem kell siettetni a dolgokat, amikor az idő megérik rá, a megoldhatatlan problémák sokszor maguktól megoldódnak. A királylány álmának másik értelmezése szólhat a kamaszkori örök ifjúság és szépség iránti nárcisztikus vágyról is, ami valóban nem más, mint álom, azonban ez megrekeszt a fejlődés bizonyos szakaszában.

A Szépség és a Szörnyeteg

Forrás:
iStock

Gondoltátok volna, hogy a szép Belle valójában ödipális konfliktusát dolgozza fel azért, hogy herceggé váljon a Szörnyeteg? Bettelheim szerint a mesének ez a mélyebb értelme: a lánynak át kell alakítania apja iránt érzett „szerelmét”, mert csak ekkor változhat meg szeretete fő tárgya, és fordulhat az apáról egy másik férfi felé – így az érett szeretet és párkapcsolat valójában szublimálja és beteljesíti gyermeki érzelmeit.

Édestestvérek és mostohák

Érdekes megfigyelni, hogy a népszerű tündérmesékben a konfliktus sosem az édesszülőkkel, édestestvérekkel történik, hanem mostohákkal. A gyermeknek ugyanis nehéz feldolgozni saját testvéreivel és szüleivel szembeni ellenséges érzéseit, legyen ez akár testvérek közötti rivalizálás vagy szülőre való féltékenység, mert félnek saját érzéseik pusztító hatásától és az ezt követő büntetéstől. Ezeket az érzéseket projektálják, azaz kivetítik a másik félre, és a mesék is ezzel operálnak: álruhába bújtatják a rokonokat, és rájuk kenik a sarat: például szegény Hófehérkét gonosz mostohája szeretné eltenni láb alól, Hamupipőke sorsát pedig mostohatestvérei keserítik meg.

Mivel a mesék telis-tele vannak archetípusokkal, ősi mintázatokkal, így mindezek csak izgalmas, lehetséges magyarázatok. Ahogy a mesék gonosz alakjaitól, úgy rejtett szexuális tartalmuktól sem kell megijedni, nyugodtan olvassátok őket a gyerekeknek. Olvassátok azt, amelyiket kéri, mert éppen azzal van dolga, abból szólítja meg valami a tudattalanját, és ha kell, olvassátok újra és újra!