Az életről szóló közhelyek azt mondják: éljetek a mának, használjatok ki minden percet, egyszer éltek – és még tudnám sorolni az ehhez hasonló mondatokat. De valljuk be, mindenkit a jövő érdekel. Legyen szó évekről, vagy egyszerűen a holnapról. A fontos az, mi lesz, nem pedig, hogy mi van. A jövőt illetően a filmkészítők fantáziája is határtalan: mindenki máshogy képzeli el, más utópiák és disztópiák pörögnek a vásznon. Kíváncsian várjuk, kinek lesz igaza. Addig viszont nézzétek meg, Hollywood szerint mit hoz a jövő.
2001: Űrodüsszeia – A klasszikus 1968-ból
Az elmúlt 50 év talán legnehezebben értelmezhető filmje, de filmtörténeti jelentősége tagadhatatlan. Nem egy könnyű kis vasárnap délutáni mozi, szóval érdemes jól időzíteni. De mi a sztori?
1999-ben tudósok egy csoportja a Hold felszíne alatt fekete monolitot talál, amely rádiójeleket küld a Jupiter felé. Ennek felkutatására egy expedíció keretében űrhajósokat küldenek ki a végtelenbe. A hajót egy HAL 9000 nevű operációs rendszer irányítja, ami (vagy aki?) sok bonyodalmat okoz.
A film vége igazi filozófiai magasságokat súrol. A mozi saját idejéhez képes a jövőben játszódik, megelőzve korát és megjósolva például a táblagépet, amely ma már a könyveket is felválthatja. Érdekesség, a HAL név ihletője az IBM volt. Miért gondolták ezt a rajongók? Ha az ábécét megnézitek, tudni fogjátok.
Hold – Az egyedüli
Történet egy férfiról, akinek feladata, hogy a Hold túlsó oldaláról olyan anyagot szerezzen, ami a Földön élőknek segít, hogy tiszta levegőhöz jussanak. Ez így elég egyszerű sztorinak tűnik. Ha viszont elmondom, hogy a férfi társa GERTY, a számítógép, aki ugyan nem fordul ellene, de parancsa szerint hazudik neki, kicsit ismerős is, ugye? Na, ezért mondtam, hogy a 2001: Űrodüsszeia jelentősége vitathatatlan.
A Hold című film története szerint főszereplőnk, Sam balesetet szenved, eszméletét veszti, és amikor felébred, nem engedik vissza dolgozni. Egészen egyszerű oknál fogva: akkor Sam rájönne, hogy nem három éve él a bolygón, hanem 15, valamint sokkal többre is. Érdemes megnézni ezt a lassú, de a feszültséget folyamatosan fenntartó filmet.
Vissza a jövőbe-trilógia – A kedvenc
Két ilyen összetett film után kihagyhatatlan a jövővíziókból Robert Zemeckis klasszikusa, a Vissza a jövőbe-trilógia. Mindenki kívülről fújja a 2015-ben játszódó rész megjósolt találmányait – volt, ami meg is valósult –, és egy világ várta 2015. október 21-ét, hogy megjelenik-e Marty. A VOUS is ott volt a budapesti Vissza a jövőbe-találkozón.
A film bemutatott egyfajta jövőképet a 1990-es évek nézőinek. Sikerében talán az is közrejátszhatott, hogy elérhető víziókkal állt elő. Nem mentek az űrbe, nem vágytak másik bolygóra, csak hogy végre bemoshassanak egyet Biffnek. Az időutazás kérdésköre kezdetektől foglalkoztat mindenkit, hiszen meghódítottuk a földet, a vizet és a levegőt, de az időt még nem.
Ki tudja, mikor fogunk végtelen sebességgel haladni egy végtelen hosszú úton, hogy aztán kikössünk mondjuk éppen 1985-ben?
Csillagok között – A legújabb
Az utóbbi idők egyik leghitelesebb, leginkább fizikai tényeken alapuló műve a Csillagok között. A filmet Steven Spielberg kezdte, majd Christopher Nolan fejezte be. A nem túl távoli jövőben játszódik, a Föld a végét járja, ki kell találni valamit, különben baj lesz. Naprendszerünk bolygói nem igazán alkalmasak a további életre, így hát irány egy fekete lyuk, egy másik naprendszer, egy másik bolygó. De sajnos nincs retúrjegy.
A film érdekessége, hogy szorosan együtt dolgoztak Kip Thorne elméleti fizikussal, akinek gondolatai a film alappilléreivé váltak. A film fizikája négy területet ölel föl: a newtoni és a relativisztikus fizikát, a kvantumfizikát és a kvantumgravitációt. Ennek megfelelően tele van spekulációkkal, de helyet kaptak a megalapozott feltételezések is.
Főhősünk, Matthew McConaughey, nyerte el ezt a jegyet a fekete lyuk közepébe. A legnagyobb küzdelem az idővel van, mert van egy bolygó, amin 1 óra 7 földi évnek felel meg. Itt kezdődnek a bonyodalmak: ahogy haladunk a filmben az időt egy másik fekete lyukban egy sci-fiszerű hiperkockába helyezik el, ami annyira látványos, hogy amikor összeállt a fejetekben a sztori, leesik az állatok.
Az ötödik elem – A legviccesebb
2263, New York. Bruce Willis és Milla Jovovich bolygómegmentéses, jövőképes fantáziája sem maradhat le a listáról. Ebben a jövőképben már valóban nincs szükség utakra. Korben Dallas, a taxisofőr autójába pottyan maga az ötödik elem és kezdődhet a hajsza a Föld megmentéséért. Bár ő ekkor még nem tud róla, hogy milyen feladat vár rá. Mi okozza a bajt?
Minden ötödik évezredben, három bolygó együttállásakor testet ölt a gonosz és elpusztítja a Földet. A gonosz egy kisbolygó formájában csapódna be, de van ellene fegyver: az ötödik elem. A négy elem együttállása plusz Milla Jovovich képes megmenti a Földet. Nem meglepő módon Bruce Willis hathatós közbenjárásával a bolygó megmenekül. Ebben a jövőképben egy aszteroida fenyeget minket, ami egyébként reális, hiszen kisbolygók százai mennek el mellettünk évente, ki tudja, mi lesz itt 200 év múlva?
Az időgép – A legromantikusabb
Az eddig felsorolt tudományos, fantasztikus filmek közös jellemzője, hogy a jelenben kezdődtek és a jövőben játszódtak. Ebben különbözik Az időgép című film. 1890-ben járunk, főhősünk egy szerelmi tragédia miatt kezd időutazásba. Szerelmét egy rablótámadásban véletlenül lelövik. Ennek szeretne utánajárni és szerelmét megmenteni a múltban. Amikor ez nem sikerült, előre megy az időben 2030-ig, hogy utánajárjon, miért nem lehet a múltat megváltoztatni. De válaszok helyett pánikot talál. Az ember kolonizálta a Holdat, amelynek egy része egy óriási robbanás következtében épp a Föld felé tart.
Főszereplőnk, Alexander ezért továbbutazik, de eszméletét veszti az időgépben és 800 ezer évet utazik előre az időben, ahol egy teljesen másik civilizáció várja. Innentől kezdve más célja sincs, mint visszajutni New Yorkba.
A film azért érdekes, mert ritka, hogy a múltban építsenek időgépet, amivel aztán lehet ugrálni az időben. A szerelmi szál ebben az esetben az egyik fő mozgatórugója a történetnek. Több jövőképet is láthatunk a filmben, de ezeknél vagy a technikai fejlődés leírásánál is fontosabbak a filozofikus gondolatok. Talán ezért nem is annyira érdekli a nézőt, hogyan is működik az időgép.
A cikk elkészítéséhez segítségemre volt Kip Thorne Az Interstellar és a tudomány című könyve.
