Váláskor oda a fele vagyonom? – A házassági szerződés sok vitát megelőz

Váláskor oda a fele vagyonom? – A házassági szerződés sok vitát megelőz

A házasságkötés – fantasztikus dolog, tele vagyunk tervekkel, reményekkel. Közös élet, közös gyerekek, közös az öröm, közös a bánat, közös a vagyon, közös a teher, ami az enyém, az a tied. Na de mi van, ha elválunk? Az anyagiak megosztásáról jobb előre megállapodni. A VOUS jogásza ebben segít nektek.

A nagy közösködés alapja az a törvényi előírás, hogy házasságkötés esetén házassági vagyonközösség jön létre, ami azt jelenti, hogy közös vagyonnak minősül minden, amit a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön-külön szereztek.

A vagyon ebben az esetben a házastársakat fele-fele arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy ki és mennyit szerzett. Kivételek persze vannak, pl. saját vagyon a házasságkötés előtt már megvolt lakás, autó vagy a házasság alatt örökölt dolgok.

Mi van, ha osztozkodni kell?

Érzelem ide, érzelem oda, sajnos a házasságok egy része válással végződik, mikor elkerülhetetlen és kijózanító téma lesz a vagyonmegosztás.

Költséges és elhúzódó pereskedést, szívszorító veszekedéseket előzhetünk meg egy jól átgondolt házassági vagyonjogi szerződéssel.

Sőt, akár magát a házasságot is megmentheti egy ilyen szerződés, hiszen már a házasság alatt sem lehet vita arról, hogy kinek mi jár, ki mire költhet, ki fizeti az adósságot, stb. Annyi, de annyi dologról lehet veszekedni, ha minden közös.

Házassági vagyonjogi szerződést lehet kötni a házasodás előtt, de akár évekkel a házasságkötés után is.

Fontos tudni, hogy nem érvényes a szerződés, ha azt a párunk a konyhaasztalon saját maga megírja, és egy kiszolgáltatott pillanatban az orrunk alá dugja, hogy gyorsan írjuk alá.

A szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvéd készíti és ellenjegyzi, vagy közokiratba foglalt, azaz közjegyző írja. Tehát közjegyzőhöz vagy ügyvédhez mindenképp el kell menni. Lehet kérni azt is, hogy egy erre vonatkozó nyilvántartásba is bevezessék a szerződést (ezt a nyilvántartást a közjegyző vezeti), és így harmadik személyek felé is érvényes lesz a megállapodás, nem csak mi ketten tudunk róla.

A jogszabály eléggé megengedő, viszonylag szabadon állapodhatunk meg, hogy hogyan rendezzük a törvénytől eltérően a vagyoni helyzetünket. Természetesen nagyon kirívó, kizárólag az egyik fél számára előnyös szerződést nem célszerű kötni, mert az bíróság előtt akár eredményesen megtámadható.

Forrás:
iStock

Mit vegyünk bele?

Tekintettel arra, hogy gyakran előfordul, hogy a házasság előtt már rendelkezünk saját egzisztenciával, lakással, autóval, lakáshitellel, célszerű a szerződésben azzal kezdeni, hogy ki milyen különvagyonnal rendelkezik, milyen vagyontárgyai vannak, kinek milyen hitele van, és azt ki fizeti.

Az is gyakran előfordul, hogy már régóta együtt élünk élettársként életünk párjával közös háztartásban. Ebben az esetben célszerű rendezni az élettársi időszakban esetleg szerzett vagyontárgyak sorsát is. Ezek után jöhet az, hogy megállapodunk, hogy a jövőbeni szerzeményekkel mi legyen, közösködünk, vagy sem.

Több megoldás létezik

1. A közszerzemény rendszere

A jogszabály példákat is ad. Az óvatosabbak választhatják az ún. közszerzeményi rendszert, ami ad egy bizonyos önállóságot, ugyanakkor védi a gyengébb házasfelet. Ebben az esetben a házasság fennállása alatt közös élet ide, közös élet oda, nincs kecmec, a házastársak egyikének vagyonszerzése egyáltalán nem hat ki a másik vagyonára.

Saját a kereset, mindenki azt vesz, amit akar, költ arra, amire akar, egymás tartozásaiért sem vagyunk felelősek.

De ha a házasság megszűnik, akkor követeléssel lehet fellépni: az egyik házasfél követelheti a közös élet során esetleg felhalmozódott vagyonszaporulat meghatározott százalékát. Lehet itt is felezni, de lehet úgy is dönteni, hogy pl. a vagyonszaporulat 1/3-a jár a feleségnek, és 2/3-a a férjnek, ha már egyszer ő kereste meg a pénzt.

Fontos, hogy a vagyonnövekedés nem automatikusan jár, hanem azt elévülési időn belül kérni kell. Na jó, de jöhet a kérdés, hogy ezt nem lehet-e könnyen kijátszani. A leleményes férj, ha érzi, hogy baj van, fogja és eladja a vagyontárgyait pl. a szüleinek, aztán amikor osztozkodásra kerülne sor, már nincs semmije.

Figyelem, ennek megakadályozására van némi esély a törvényben, mert ha pl. a feleség veszélyben érzi a helyzetét, akkor kérheti, hogy a férje adjon biztosítékot (pl. pénz letétbe helyezése), ha ezt nem teszi, bírósághoz lehet fordulni.

A lényeg, hogy időben kell lépni, mielőtt az összes vagyontárgyát eladja a partnerünk.

2. Vagyonelkülönítési rendszer

A másik rendszer az. ún. vagyonelkülönítési rendszer. Ez egy bevállalósabb történet, és a házastársak autonómiájára épül. Ebben az eseten sem a házasság alatt, sem utána nincs osztozkodás, mindenki azt viszi, amit szerzett. Annyi kivétel van, hogy – teljesen érthető módon – azért közösen kell fizetni néhány dolgot: a közös háztartás költségeit (pl. lakás rezsije), a közös, ill. a nevelt gyerek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat.

Ha többet szeretnétek tudni a témáról vagy konkrét kérdésetek lenne, akkor írjatok dr. Lami Juditnak a drlamij@gmail.com e-mail címre.