Nem akartok elválni a másiktól, hiszen megannyi időt és energiát fektettetek ebbe az egészbe. Megnyíltatok a másik előtt, pedig azt hittétek, ez soha nem fog megtörténni, ti nem ilyenek vagytok, hogy csak úgy elmondjatok dolgokat valakinek. Mégis ott a kérdés a fejetekben: „Megéri ez az egész egyáltalán? Nem lehet, hogy itt az ideje továbblépni?”
Nehéz kérdés. Az érzések felerősödnek, néha megpróbáljuk lebeszélni magunkat a szakításról, máskor pedig épp rábeszélni akarjuk az agyunkat. A szakítás aranyszabályát ne feledjétek:
Vess véget a dolognak, ha már nem vagy boldog a kapcsolatodban, és nincs hited abban, hogy valaha az lehetsz.
A boldogság maga olyan, mint egy láthatatlan személy a kapcsolatotokban. Ez a mozgatórugója az egésznek. Ha nincs jelen, az nagy baj. Úgy érzitek, veszélyben van a kapcsolatotok? Akkor itt van öt jele annak, hogy valóban szakítanotok kéne a pasitokkal.
Verbálisan, érzelmileg vagy fizikailag bántalmazó
Nincs helyzet, nincs olyan szituáció, amikor megbocsátható lenne a másik felé irányuló bántalmazó viselkedés bármilyen formája. Egyszerűen elfogadhatatlan. A szavak sokszor jobban bántanak, mint a fizikai tettek. Nincs mentség. Aki egyszer megteszi, az máskor is meg fogja. Az emberek nem változnak.
Elveszíti a bizalmatokat
Ez elég nyilvánvaló, mégis meg kell említenem. Ha egy pasi megcsalja a barátnőjét egyszer, akkor meg fogja még egyszer. Ti együtt tudnátok lenni egy olyan emberrel, akiről tudjátok, hogy miközben veletek járt, másnak is csapta a szelet, mással is lefeküdt, másnak is azt mondta, amit nektek? Á, lépjetek tovább.
Csak akkor támogat, ha minden rendben
Jóban-rosszban, egészségben-betegségben. A pasitok meg állandóan kerüli a negatív dolgokat, nem segít át titeket a nehéz időkön, és igazából csak akkor vagytok el jól, ha minden szuper. Egyszer fent, egyszer lent. Utóbbi esetben meg ott maradtok tök egyedül, mert a párotok nem akar tudomást venni arról, hogy valami nem oké.
A saját személyiségetek nem fejlődik
Mert szokták mondani, hogy „ketten vagyunk egyek”, meg „nélküled csak egy fél vagyok”. Na de ha ketten is vagytok egyek, akkor mindkettőtöknek pozitív irányba kéne fejlődnie a kapcsolatotoknak köszönhetően. Értem én, hogy az „én” és a „te” helyett lett a „mi”, de ha – csúnyán hangzik – semmi haszna nincs a számotokra a kapcsolatotoknak, akkor minek is vagytok még együtt? Ahelyett, hogy feltöltődnétek, csak lehúzzátok egymást.
Már mindenki látja, hogy nem jó nektek együtt
A barátok figyelmeztetnek, a családtagok óva intenek. Hiszen látszik rajtatok, hogy nem érzitek jól magatokat azzal, akivel vagytok. A szüleitek és a legközelebbi ismerőseitek régóta ismernek, mindent észrevesznek rajtatok. Bármennyire is ellenkeztek, ők tudják, hogy mi a jó nektek. Elképzelhető, hogy kívülállóként látnak valamit, amit ti nem.
