Segítség, az új lakásom tele van hibákkal! – Mit követelhetünk az eladótól?

Segítség, az új lakásom tele van hibákkal! – Mit követelhetünk az eladótól?

Elköltözni végre otthonról, új életet kezdeni máshol, vagy nagyobbra cserélni a kis lakást elképesztően izgalmas dolog. A beköltözés után azonban érhetnek minket kellemetlen meglepetések, melyek jócskán elronthatják a kezdeti örömöt. Mit kell tennünk, hogy ezeket elkerüljük, vagy mit tegyünk, ha probléma akad? Egyáltalán felel-e az eladó az adásvételt követően az ingatlan hibáiért és ha igen, akkor mit követelhetünk tőle? A VOUS jogásza segít az eligazodásban.

Ha az adásvétel, beköltözés után kezdenénk problémázni valamilyen, az adásvételkor már feltételezhetően meglévő meghibásodás miatt, akkor az dönti el, hogy egyáltalán kezdhetünk-e valamit az eladóval, hogy a szerződéskötés időpontjában a hibát ismertük-e vagy ismernünk kellett volna-e.

Ha a hibára az eladó felhívta a figyelmünket (tehát megmutatta, szólt), vagy az adásvétel előtti bejárás, szemle során kellő körültekintéssel mi is felismerhettük volna azokat, akkor ezeket a hibákat nem kérhetjük számon az eladón.

Jó tudni, hogy a nyílt, egyszerű észleléssel is megállapítható hibákért nem reklamálhatunk.

Nyilvánvalóan nem róhatjuk fel az eladónak, hogy a padlóburkolat el van repedve, vagy koszosak a falak, mert ezeket láthattuk a saját szemünkkel is. Vagy az sem hozatjuk fel, hogy légvezeték megy át a kert fölött, mert ugye ez is látható, könnyen észrevehettük volna, ha kimegyünk a kertbe.

Ezért érdemes nagyon alaposan körülnézni, megszemlélni kívülről is a házat, lemenni a pincébe, felmenni a padlásra, mindenre rákérdezni.

Utólag kiderülő, rejtett hibák

No, de ha később találunk valamilyen hibát, például a fal frissen volt lefestve és így nem látszott a repedés, penészesedés, vagy a penészes falra rá volt tolva a bútor, vagy jött a fűtési szezon és akkor derült ki, hogy nincs megfelelően bélelve a kémény, akkor nemcsak joggal lehetünk felháborodva, hanem a következőket is tehetjük:

Először is fotózzuk le, akár videózzuk le a hibát, hogy tudjuk bizonyítani, milyen problémánk akadt.

Utána késedelem nélkül szóljunk az eladónak és közöljük vele, hogy mit találtunk. Ne húzzuk az időt azzal, hogy azon lelkizünk, szóljunk-e vagy sem, vagy ne halogassuk a dolgot, hogy most nem érünk rá, mert ugyan nem veszítjük el a szavatossági jogainkat, de a késedelemből eredő károkért mi leszünk a felelősek.

Bármilyen formában szólhatunk az eladónak, ez nincs a jogszabályban megkötve. Életszerű az lehet, hogy először telefonálunk, de utána írjunk is neki, ekkor érdemes csatolni a készített fotókat is, ha tudjuk.

Az eladó felelőssége az adásvételkor már meglévő, de rejtett hibákért úgynevezett objektív felelősség.

Mindez azt jeleni, hogy felelősség attól függetlenül terheli az eladót, hogy tudott-e ezekről a hibákról vagy sem. Lehet, hogy adott esetben az eladó sem tudta, hogy pl. az új kazán rosszul van bekötve, de erre nem hivatkozhat.

Forrás:
iStock

Miket kérhetünk, milyen jogaink vannak?

A jogszabály két lépcsőben biztosít szavatossági jogokat számunkra.

Első lépésben kérhetjük, hogy az eladó javítsa ki saját költségén a lakás hibáját. Jó esetben az eladó elismeri a dolgot és megfelelő határidőn belül idejön valamilyen mesteremberrel és kijavítják, lefestik, kicserélik stb., ami elromlott, ami hibás.

Na, de mi van akkor, ha az eladó nem ilyen együttműködő, mondjuk nem vállalja a kijavítást, vagy ésszerű határidőn belül jelentősebb kényelmetlenség nélkül nem tud ennek eleget tenni, vagy egyszerűen a kijavításhoz fűződő érdekünk megszűnt? Ebben az esetben lépnek életbe második lépcsős szavatossági jogaink.

Egyrészt a magunk kezébe vehetjük az ügy elintézését, azaz saját magunk kijavíthatjuk vagy kijavíttathatjuk a hibát és ennek költségét követelhetjük az eladótól.

Szavatosság

Ha magunk oldjuk meg a problémát, mert olyan ügyesek vagyunk, akkor sem csak az anyagköltséget kérhetjük el az eladótól, hanem azt a munkadíjat is, amennyiért azt egy szakember végezte volna el (pl. festő).

Továbbá adott esetben igényt tarthatunk arányos értékű árleszállításra is, hiszen a hiba miatt az ingatlan csökkentett értékű. Sőt, az árleszállítást a kijavítás mellett is kérhetjük, ha az ingatlan a kijavítás ellenére is értékcsökkent maradt.

Vissza mindent?

Legdrasztikusabb esetben elállhatunk a szerződéstől. Ez azt jelenti, hogy mindenki visszaadja, amit a szerződéssel kapott, azaz nekünk vissza kell szolgáltatnunk a lakást, az eladónak pedig vissza kell fizetnie a vételárat. Ez azért egy bonyolultabb történet, mert fel kell készülnünk arra, hogy az eladó nem partner ebben a megoldásban, nem szívesen adja vissza a pénzt. Lehetséges, hogy csak bírósági úton tudjuk ezt a jogunkat érvényesíteni.