Segítség! Semmit nem tudok a szakmai gyakorlatról!

Segítség! Semmit nem tudok a szakmai gyakorlatról!

Szakmai gyakorlat nélkül aligha szerezhető meg a diploma, így kénytelenek vagyunk szembesülni a ténnyel: lassan felnövünk, és eljött az idő, hogy kipróbáljuk, milyen TÉNYLEG dolgozni. Kijátszani persze mindig mindent ki lehet, anya-apa cége, barátnője, ismerőse megírhatja a papírt, ám a jövőben túl sok jóra nem számíthat az, aki csalni akar.

Így érdemesebb két lábbal a földön maradni, felmenni az egyetem/főiskola honlapjára, és megnézni, mik a követelmények. Mert azzal már biztosan tisztában vagytok, hogy mindenhol mást várnak el. Mind időben, mind gyakorlati helyben. Higgyétek el, a szakmai gyakorlat iszonyatosan fontos. Amikor diplomával a polcotokon hónotok alatt csattogtok majd állásinterjúkra, meg fogják kérdezni, van-e korábbi munkatapasztalatotok. Mondhatjátok, hogy van, de úgyis ki fog derülni, hogy ez nincs így, hiszen ultrabénák lesztek mindenben. Szóval igen, kell a gyakorlat!

Ha nem tudjátok, hol kezdjetek bele a keresésbe, mire számíthattok, és milyen lehetőségeitek, jogaitok vannak, akkor jó helyen jártok. Összeszedtem mindent, ami alapján elindulhattok.

Mennyi a szakmai gyakorlat időtartama?

Annyiban szerencsések vagyunk – én is, hiszen még tanulok –, hogy intézménytől, de sok helyen szaktól is függhet az, milyen hosszúnak kell lennie a szakmai gyakorlatnak. Így amíg közgazdász barátunk nyolc hétig szenved egy irodában, addig mások vígan négy hét alatt letudják az egész procedúrát. Az alap egy hónap, de a legjellemzőbb a hat hét. Van, ahol órában adják meg, van, ahol napokban. Van, ahol külön kikötések vannak erre vonatkozóan, és van, ahol nem. Ez a sulitoktól függ, úgyhogy az első lépés, hogy mindenképp tájékozódjatok!

Forrás:
iStock

Hova mehettek szakmai gyakorlatra? 


A felsőoktatási intézmény, ahova jártok, megad egy bizonyos keretet. Milyenfajta munkát végezhettek, sőt, ha a segítségüket kéritek, még gyakorlati helyet is tudnak biztosítani a számotokra. Ebből baj nem lehet, hiszen biztos, hogy a sulitok valamilyen formában kapcsolatban áll azzal a céggel, ahova küld titeket. A munkajog.hu cikkéből kiderült, hogy szakmai gyakorlóhely csak az a jogi személy, gazdálkodó szervezet lehet, amely


  • a hallgató felsőoktatási intézményével együttműködési megállapodást kötött, és

  • amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett

.
Magyarul: a sulitoknak meg kell állapodnia a céggel, ahol dolgozni akartok. Nyugi, nem kell parázni. A legtöbb főiskola és egyetem minden szakmai gyakorlati helyet elfogad, szóval jó fejek. Érdemes lehet munkavállalás előtt megkérdeznetek az illetékest, hogy egyáltalán belevághattok-e adott cégnél a gyakorlatba, mert azért valljuk be, aki kertészmérnökire jár, ne akarjon fogorvosi rendelőben recepciós lenni.

Mennyit fogtok keresni?

Nem túl meglepő, de nem sokat. Az alapfelállás így néz ki: 
Gyakornok az, akinek szakmai tapasztalat kell ahhoz, hogy diplomát kapjon. Azok, akik már hivatalosan is lediplomáztak, pályakezdő munkavállalóknak minősülnek. A törvény azt mondja, hogy az első hat hetet nem kell kifizetni akkor, ha a munkavállaló szerződést ír alá a szakmai gyakorlatról.

A gyakornokoknak a hat hét fizetetlen munka letelte után a heti minimálbér 15 százalékát kell megkapiuk.

Azoknak, akik már lediplomáztak – tehát pályakezdő munkavállalók –, a munka törvénykönyve szabályai szerint legalább a minimálbért haza kell vinniük a hónap végén. 2016-ban a minimálbér bruttó 110 000 forint.

Lesz-e szerződésetek?

Jó esetben igen, vagyis a munkáltatónak kötelessége, hogy szerződéssel bizonyítsa azt, ledolgoztátok a meghatározott időt. Ahogy az előbb is olvashattátok, a munkaszerződésetekben az is benne van, hogy a hat hét díjazásmentes munka után, ha továbbra is az adott cégnél maradtok, fizetést kell kapnotok. Ez 2012 óta működik így.

Még több információt itt és itt találtok a szakmai gyakorlatokról. Ha pedig már javában toljátok a munkát, és naponta kiidegel titeket a főnökötök, itt egy cikk arról, hogyan kezeljétek a stresszt. Ja, és azt tudtátok, hogy a dohányzásnál is veszélyesebb a munkahelyi idegbaj?