Segítünk, hogy turbózzátok fel a kedvenc magyar ételeiteket!

Segítünk, hogy turbózzátok fel a kedvenc magyar ételeiteket!

Január 22-e a magyar kultúra napja, ennek apropóján elgondolkoztunk a kultikus magyar ételekről, illetve kiválasztottuk a saját kedvenceinket is.

Lehetne ezen a napon a hungarikumokról is megemlékezni, de már rengeteg van belőlük, ráadásul nem is mind magyar eredetű, így ezt a lehetőséget passzoljuk. A magyaros konyha legegyszerűbben a pirospaprikás fogásokkal jellemezhető, mint pörkölt, gulyás, paprikás, de mivel ez túl egyszerű és általános, ráadásul nem is túl rég használjuk az Amerikából származó paprikát (és paradicsomot és krumplit is), így a fűszerpaprikás kedvenceket meg is hagyjuk másoknak.

Jellegzetességünk még, hogy sok zsírral és hagymával főzünk, gyakran rántjuk be fogásainkat, rengeteg ételünk kezdődik pörköltalap készítésével, illetve salátáinkat hagyományosan bőséges cukros-ecetes vízben áztatjuk. Legújabban pedig mindent kirántunk. Nemcsak húst és halat, hanem gombát, karfiolt, sajtot, főtt tojást, brokkolit, camembert-t.

Pedig ennél sokkal többet tudunk, nagyon változatos és izgalmas ízeket. Szeretjük mi is a paprikás csirkét, a rántott fogásokat, de még a cukros-ecetes lében úszó salátát is tojásos nokedli mellé. Nem ellenük beszélünk, csak még annyi jó békebeli magyaros fogás van, ami nem uniformizált pirospaprikával, rántással.

Tojás-, ragu- és más levesek

Forrás:
Hámori Zsófia

A leveskultúránk igen gazdag, rengeteg hagyományos receptünk van, és mivel étkezés szinte nem is létezhet forró leves nélkül, ezért új levesek, krémlevesek is egyre gyakrabban megjelennek a napi menünkben. A legegyszerűbb tojáslevestől a raguleveseken át a mostanság szerencsére egyre népszerűbb krémlevesekig mindent szeretünk. A világkonyha remekeiből is elsőként a leveseket adoptáljuk: a francia hagymaleves ma már szinte minden étterem étlapján megtalálható, nyáron gyakran készítjük a spanyol gazpachót, az orosz borscs sem idegen, és az utóbbi évek egyik legnépszerűbb levese a vietnami pho.

Palócleves, Mikszáth kedvence

Forrás:
iStock

Személyes leves kedvencünk a palócleves, amit Gundel János álmodott meg, tiszteletének jeléül főzte Mikszáth Kálmánnak. A nagy író szülőhelyének, a Palócföldnek ízeit egyesítette egyetlen fogásban. A Gundel törzsvendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, viszont csak a nagy író tiszteletére készült személyre szabott fogás, amit bárányhúsból főztek krumplival és zöldbabbal, tejföllel, frissítő kaporral. A kellemesen lágy levest gyakran citrommal tálalják, ami nem tipikusan magyaros, de nagyon jól illik a tejfölös-kapros ízekhez.

Főzelékek kicsit felfrissítve

Tartalmas, olcsó és egyszerű. Bármilyen zöldség vagy hüvelyes lehet az alapja, kell még sok rántás, és kész is. Illetve jöhet valamilyen feltét: tüktoj, vagyis tükörtojás, bundás kenyér, még jobb a maradék pörkölt, esetleg fasírt. Ezek a legrosszabb emlékek menzáról, napköziből. Pedig a főzelék tulajdonképpen nagyon jó találmány, ideje egy kicsit felfrissíteni.

Tökfőzelék marhapörkölttel – igazi klasszikus párosítás

Forrás:
Hámori Zsófia

A zöldség nagyon egészséges, bármelyiket is választjuk. Elég egyszerűen kevés vízben megpárolni vagy hagymás alapon megdinsztelni, kevés tejszínnel vagy joghurttal krémesíteni. Gazdagíthatjuk a vele főtt és szétnyomkodott krumplival rántás helyett, vagy úgy is, hogy a zöldségek 1/4 részét pépesítjük egy kis főzőlével, majd visszakeverjük a párolt zöldséghez. Egy kanálnyi étkezési keményítővel is sűríthetjük a zöldséges fogást rántás helyett, de használhatunk a krémesítéshez kókusztejet, sima tejszínt is. A fűszerek és friss zöldfűszerek rengeteget dobhatnak az ízhatáson, próbáljátok ki, ahogy Főzelékes Feri is teszi!

Aranygaluska, a desszertkirálynő

A kelt tészta minden fajtája népszerű egész Európában, a volt Monarchia területén pedig országos kedvenc minden bukta, kalács, péksütemény, de aranygaluskát szerte a világon nem találtunk. A vajban, majd cukros darált dióban megforgatott és egymásra halmozott, majd megsütött kelt tészta világbajnok finomság, akár baracklevárral, akár vaníliaszósszal kínáljuk. Vagy borsodóval! Szerintünk így a legfinomabb!

Aranygaluska borsodóval

Forrás:
Hámori Zsófia

Hozzávalók:

A tésztához:

  • 46 dkg liszt
  • 2 evőkanál cukor
  • 4 dkg vaj
  • 3 dkg élesztő
  • 1 nagyobb csipet só
  • 2 tojás
  • 1,8 dl tej
  • 1 citrom reszelt héja

A szóráshoz, kenéshez:

  • 10 dkg darált dió
  • 10 dkg kristálycukor
  • olvasztott vaj
A borsodóhoz:
  • 3,5 dl tej
  • 1,5 dl édes fehérbor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 3 db tojássárga
  • 3,5 dkg cukor
  • 3 dkg liszt

Elkészítés: A tésztához a tejet felmelegítjük, majd belekeverjük a cukrot és az élesztőt. A vajat és a lisztet összedolgozzuk, majd hozzáadjuk az élesztős tejet, a tojást, a csipet sót, a citrom héját pedig belereszeljük. Teljesen sima tésztát gyúrunk, majd 30 percig letakarva pihentetjük.

Míg kel a tésztánk, vékonyan kivajazunk és kilisztezünk egy 26 cm átmérőjű tortaformát, de akár több kisebb, egyszemélyes formában is süthetjük. Összekeverjük egy tálban a szóráshoz előkészített darált diót a kristálycukorral.

Ha megkelt a tésztánk, olvasztott vajba mártott kanállal galuskákat szaggatunk belőle, majd alaposan a cukrozott dióba forgatjuk, végül a kivajazott formába tesszük. Ha megtelt a forma, a maradék cukros dióval megszórjuk, és újabb 30 percen át kelesztjük.

A megkelt aranygaluskát 170 °C-os előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük.

Míg sül az aranygaluska, elkészítjük a borsodót: A cukrot a tojássárgákkal elkeverjük, hozzáadjuk a lisztet és egy pici tejet, habverővel elkeverjük. A maradék tejet feltesszük főni a vaníliás cukrokkal és a borral, majd ha felforrt, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett, a tojássárgás alaphoz öntjük. Az így kapott keveréket visszaöntjük a fazékba, és kis lángon besűrítjük, míg ízében el nem múlik a lisztes érzet.

Az aranygaluskát a meleg sodóval leöntve tálaljuk.

Forrás:
Hámori Zsófia

Jó étvágyat!