„Zokogva köptem vissza a tejbegrízt” – Édesbús mese a gyerekek kedvenc édességéről

„Zokogva köptem vissza a tejbegrízt” – Édesbús mese a gyerekek kedvenc édességéről

Szerintem volt olyan időszak, amikor szerettem a tejbegrízt, hisz szerettem én mindent, amit meg lehetett enni. Azt viszont egészen biztosan tudom, hogy négy és negyvenéves korom között gyűlöltem. Árvaság szaga, kitaszítottság íze volt akkor is, ha kakaóval, cukorral ízesítettem. Ehetetlen massza, amitől csak fuldokolni lehet. Nem ment le a torkomon sokáig.

Az első vacsorám az intézetben tejbegríz volt. Vagy más, de én erre emlékszem, mert ez volt a legkeservesebb vacsora az anyámtól való elszakadás után. Délelőtt érkeztünk az INTÉZETBE, anyám szerzett valahonnan autót, sofőrt. A sofőrnek cigiszaga volt, anyám meg egész úton fogta a kezem.

Összeizzadt a tenyerünk. Meleg áprilisi nap volt. A negyedik szülinapom éppen.

Már írtam az elszakadásról máskor, máshova, most nem részletezem, mert itt és most az a bizonyos grízvacsora a lényeg.

Nem tudom, miért voltunk már vacsoraidőben pizsamában. Talán megbetegedtem estére? Amikor útnak indult velünk (velem meg három másik testvéremmel) az autó, még nem volt bajom. Az azt követő órák borították fel életem, sírtam, belázasodhattam, nem tudom. Mindenesetre pizsamás vacsora volt. Forró vízben, lavórban kellett előtte kezet mosni, ami csípte a bőröm, a szemem.

Ma már úgy gondolom, fertőtlenítő volt a vízben. Így óvták az egészségünket. Hipóval.

Aztán jött a tejbegríz

Sokan voltunk az asztalok körül, de én egyedül éreztem magam. A testvéreimet sem láttam sehol. Életkor szerint csoportosították a beérkező gyerekeket, nem volt szempont, hogy a testvérek együtt maradjanak. Körülöttem ugyanolyan kicsik voltak, mint én. Kicsik és idegenek. Csendben ették a többiek a tejbegrízt, én képtelen voltam felemelni a kanalat.

Jött egy nő, nagyhangú. Rám kiabált, sürgetett. Rémült voltam a kiabálás előtt is, attól a hangtól aztán elsírtam magam. Nyeltem a könnyeim, elszorult a torkom. Nem volt út a tejbegríznek, pedig éhes voltam nagyon. Talán reggel még kaptam otthon anyámtól enni. Nem biztos. Lehet, hogy aznap a tejbegríz volt az első étkezésem.

Forrás:
Pexels, iStock

Éhes voltam, de nem volt étvágyam

Azóta ezt az ellentmondást megéltem máskor is, amikor valamelyik gyerek beteg volt, aggódtam vagy dühös voltam valami miatt. Már írtam, én örömevő vagyok, ha baj van, nem tudok egy falatot se legyűrni a torkomon. Talán akkor kezdődött ez nálam, a gusztustalan, csomós és víz ízű tejbegrízzel. Meg kellett kóstolnom. Az a nő fölém hajolt és rám parancsolt: nyissam ki a szám.

Emlékszem a tejbegríz ízére, sós könnyeimre, a durva mozdulatra, ahogy belökte a kanalat a számba. Összekoccantak a fogaim, nem tudtam nyelni, de jött a következő kanál és újra. Fulladtam, nem volt levegőm, minden utat elzárt a tejbegríz.

Akkor abbahagyta az etetésem. Talán megrémült, hogy tényleg megfulladok. Zokogva köptem vissza a tejbegrízt. Nyálas-grízes lett a pizsamám, az asztal. Bőrömet hasogatta ellenszenve, dühe.

Felrángatott a székről, a mosdóba lökdösött. Megmosta az arcom. A vízzel, amiben fertőtlenítő volt. Vörösre marta a szemem a hipó, a sírás. Egy szobába vitt, magamra hagyott. Lassan száradt a tejbegríz a pizsamán. Egyedül voltam. Hiányzott az anyám nagyon. Hiányoztak a testvéreim.

Attól kezdve gyűlöltem a tejbegrízt

A gyerekeimnek főztem, ha kértek, de soha nem kóstoltam. „Gondolomformán” adagoltam a belevalókat, de a páráját is kerültem, nem szívtam be, a tetejét meg vastagon borítottam fahéjjal vagy kakaóval, ne is lássam, mi van a tányéron.

Szaladtak az évek, elváltam. Újra párra leltem. A párom jól főz, és a tejbegríznek is megadja a módját. Tojáshabbal lazítja a masszát, az a tejbegríz, amit ő főz, krémes és illatos, nincs benne csomó sehol. Eleinte falatonként csempészte a számba. Lassan. Volt türelme az elutasításhoz is. Nem hadakozott velem, nem akarta mindenáron a kóstolást. Engedte, hogy a magam tempójában oldjam görcseim.

Talán a türelme miatt, talán más a titok, de egy ideje megeszem a tejbegrízt. Sőt, jobb napjaimon én kérem a krémes, habos, vaníliás tejbegrízvacsorát.