„Az első egy-két rajz vicces lesz, de a harmadik nap lerajzolod a láthatatlant is” – mindent a jobb agyféltekés rajzolásról

„Az első egy-két rajz vicces lesz, de a harmadik nap lerajzolod a láthatatlant is” – mindent a jobb agyféltekés rajzolásról

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy pálcikaember. Mindenki ismeri, mindenki le tudja rajzolni. Elég pár vonal és máris visszamosolyog rátok a „pont, pont, vesszőcske”. De mi történik akkor, ha új szemszögből tekintünk erre a kedves rajzra? Ha nemcsak kerek fejet kap, hanem arcot, tekintetet? Ha vonallábak helyett cipőt húzhat? Akkor életre kel. Ezt hozza elő a pálcikaemberből a jobb agyféltekés rajzolás.

Nem hittem el, hogy ez működik, és szerintem senki nem hiszi el. Aki oda jelentkezik, az azért jelentkezik, mert be akarja bizonyítani, hogy ez nála nem működik.

– mesélte nekem szenior szerkesztőnk, Tini, aki részt vett ilyen tanfolyamon és egy pillanat alatt magával ragadta ennek az egésznek a hangulata.

„Pár óra alatt olyan kapukat képesek megnyitni, hogy az megdöbbentő. Egyszer csak le tudod rajzolni a saját cipődet, az orrodat, a kezedet és mindezt néhány óra alatt.”

De ugorjunk csak vissza egy kicsit az időben!

Forrás:
iStock

Az 1970-es években kezdte pályafutását rajztanárként Betty Edwards Amerikában. Egy rajztanár, aki élénken érdeklődik az agykutatás iránt. Tanítás során azt vette észre, hogy a diákok, hiába látják az íveket a megrajzolandó tárgyakon, azokat mégsem sikerül papírra vetni. Legyen szó egy narancsról a váza mögött, valahogy mégis a váza elé kerül. A tanárnő meg akarta fejteni ennek az okát.

Ekkoriban, egészen pontosan 1968-ban, jelent meg Roger W. Sperry kutatási eredménye, mely a két agyfélteke különböző érzékelésére hívja fel a figyelmet.

A jobb oldal a spontán, intuitív, szubjektív érzékelés, a bal oldal a logikus, racionális, objektív terület.

A könyv jelentőségének kapcsán nem sokkal később, 1979-ben Betty Edwards megjelentette saját könyvét, melyben bemutatja elméletét a jobb agyféltekés rajzolásról. A módszert azóta is töretlen sikerrel alkalmazzák számtalan tanfolyamon.

De mi történik a tanfolyamon?

Komolyzenét hallgatunk, ami eleve előidéz egy meditatív állapotot. Csend van. Nem beszélgetünk egymással. Nagyon fontos, hogy nem nézzük a másik rajzát. Csak a saját munkánkra figyelünk. A két segítő az, aki járhat körbe, és időnként nagyon halkan irányíthat. Van egy módszer, amivel megnyitják a jobb agyféltekét. Ez rettentően egyszerű: koncentrálni kell.

Ugye szól a zene, és az a feladat, hogy egy lapra kell rajzolni, de úgy, hogy nem nézed közben a lapot. Egyik kezedben a ceruza, közben a másik kezed figyeled, és nem nézel a lapra. Így próbálod meg lerajzolni a kezednek az utolsó pici szőrszálát, a körömnek az ívét, ezt nevezik vakkontúrozásnak” – mesélte Tini tovább.

Az első egy-két rajz nagyon viccesre sikerül. De a nap végére lerajzolod úgy a saját kezedet, hogy a körömnek a legfinomabb ívét is vissza tudod adni.

Ez a fajta koncentráció képes megmutatni, hogy vagy képes átvinni és megmozgatni mindkét agyféltekédet. Egyébként ezzel megnyitod, és kész, onnantól kezdve rajzolsz. Mindent lerajzolsz.”

Nem lehet nem elhinni!

Ámulattal hallgattam Tini tapasztalatait, amibe annyira belemerültem, hogy szinte észrevétlenül változott át a fejemben a kezdetleges pálcikaember egy hús-vér szereplővé. Egyelőre csak a fejemben. De az biztos, hogy szkepticizmusomat szíven szúrták egy ceruzával. Tini rajzait elnézve nem tudom nem elhinni.

Forrás:
iStock

„Harmadik nap kellett saját portrét rajzolni. Én egy kicsit idősebbre rajzoltam magam, és ez azért van, mert azt rajzolod le, amit önmagadról gondolsz. Nemcsak azt, amit látsz – mert egy fotót készítenek rólad –, hanem valójában a belső szemed az, ami igazán lát” – mesélte.

Úgy tűnik nekem, hogy a jobb agyféltekés rajzolás láthatóvá teszi mindezt a láthatatlant. Egy olyan képességet mozgat meg, ami mindenkiben benne van.

De nemcsak a ceruza útját nyitjátok meg ilyenkor, hanem a lélek útját is. A rengeteg rajzos álom után megváltozik az ember nézőpontja. Mindent képes az ember más szemszögből látni. Nagyon sokan sírnak rajzolás közben, ugyanis óriási energiák szabadulnak fel ilyenkor, amit nem szabad elfojtani. Pálcikaemberem időközben felöltözött, kiegyenesedett, mosolyog és ceruzát ragadott.

Leült egy asztalhoz, majd maga elé vett egy üres papírlapot.

Nem csak rajztanfolyam létezik!

A jobb agyféltekés tanulás állítólag nem áll meg a ceruzánál! Agyunk más képességeknek is a birtokában van, csak meg kell nyitni azokat a bizonyos kapukat. Fogadjunk, hogy angolórán nektek is volt osztálytársatok, aki olyan természetesen beszélte a nyelvet, hogy csak lestetek. Lehet, hogy bennetek is megvan ez a tudás? Ideje kipróbálni a jobb agyféltekés nyelvtanulást? Hagyjátok ott a fürdőszoba tükrét és lépjetek fel a színpadra! Rábukkantam jobb agyféltekés zenetanfolyamra is. Ez tényleg lehetséges? Ha kipróbáltátok, szóljatok nekünk!