A legkülönlegesebb tavaszi ruháitokat ne az üzletekben keressétek – Lányok, ruhacserére fel!

A legkülönlegesebb tavaszi ruháitokat ne az üzletekben keressétek – Lányok, ruhacserére fel!

Annak ellenére, hogy még egy szűk hetünk van a meteorológiai tavasz kezdetéig, hétfőn szinte berúgta az ajtót a jó idő. Az utcán már pólóban szaladgáló embereket is látni lehetett, nem csoda, hisz ilyenkor úgy dobjuk le a télikabátot, mintha mázsást súlyt cipelnénk. Mi, a VOUS szerkesztőségében már készülünk a tavaszi nagytakarításra, ennek apropóján kiürítettük a gardróbunkat, hogy továbbadjuk a rég nem használt gönceinket. Ruhacserére fel!

Be kell vallanom, imádok turizni.

Már nem is emlékszem, mikor kattantam rá, hogy a legújabb kollekciók helyett más használt (vagy épp sosem használt) ruhái közt keresgéljek, de egy biztos, ma már a ruháim nagy részét másodkézből szerzem be.

Mielőtt azt hinnétek, hogy mindezt pusztán anyagi megfontolásból teszem, elárulom, nem ez a fő motivációm. Egyszerűen izgalmas vadászni egy-egy kincsre, rábukkanni álmaim ruhadarabjára, és úgy hordani, hogy tudom, nem fog szembejönni az utcán.

Sokszor mondják a barátaim, hogy „Én nem tudok turizni, nincs hozzá tehetségem/szerencsém…” Igen, ebben is van valami. Vannak, akiknek egy-két sikertelen kísérlet után elmegy a kedve, de aki elég kitartó és nem ódzkodik a használt ruháktól, előbb-utóbb sikerrel fog járni.

Tuti tippek turizáshoz

„Egyetlen oka van annak, hogy máig elkerültem a turkálókat, ami nem más, mint hogy türelmetlen vagyok. Nem tudtam, mi fán is terem egy turi, mikre érdemes figyelnem, és képtelenségnek tűnt átlátni a second hand boltok rendszerén” – írta nemrég cikkében Engel Nóri.

Szemes Nóra személyi stylist workshopján azonban mindent megtanult elméletben és gyakorlatban is. A turitippekért olvassátok el a cikket itt!

De mi van akkor, ha nem magunknak akarunk ruhát venni, hanem eladnánk, amink van?

Ahogy szökik fel a hőmérő higanyszála, úgy szaporodnak gombamód a különböző garázs- illetve lakásvásárok, ruhacserék, közösségi ruhavásárok. Körbenéztem kicsit, hol tudjátok elpasszolni azt a farmert, amit már rég nem tudtok begombolni, vagy a nagyitól kapott flitteres csodát, ami, hát hogy is fogalmazzak… értitek, ugye?

Gardrób Közösségi Vásár

A Gardrób szervezőinek nagyjából három éve jött az ötlet, hogy saját maguk csinálnak ruhavásárt. Azóta is kifejezetten népszerű az esemény, nagyon gyorsan lecsapnak a szabad asztalokra az alkalmi árusok. Évszakfüggő, hogy mikor mennyire nagy a forgalom, de átlagosan 80-100 asztalnál kínálják a portékákat.

Egy ilyen vásárra a legtöbben nem konkrét elképzeléssel érkeznek, egyszerűen csak elmennek megnézni, hátha találnak valamit, aminek a vége több szatyornyi ruha, cipő és kiegészítő lesz…

A vásárokat havonta kétszer szokták megrendezni, de a nyári időszakban sűrűbben is „piacozhatunk”. Legközelebb március 6-án, a Király utcában lesz Gardrób. Írjátok fel a naptárba! Bővebb infókért pedig kattintsatok ide!

Lakásvásár

A Lakásvásár szervezői amilyen egyszerű nevet választottak a projektjüknek, annyira menő, amit csinálnak. Tavaly nyáron találkoztam először a kipakolós vásárral a Telepen, ahova amúgy is szívesen járok, így azonnal otthonosan éreztem magam a rengeteg cipő, kiegészítő és ruha között bolyongva.

Lehet, valakinek furcsa, hogy egy kávézó előtt a földön sorakoznak a cipők, a wannabe kofák pedig sörrel a kezükben trécselnek a szomszéd placc tulajával.

Ahogy ez lenni szokott, gyorsan felkapták ezt a szerveződést is, és ma már a Fogasház ad otthont havonta a Lakásvásárnak. A Facebookra feltöltött képek alapján pedig igen jó a hangulat, igaz, most februárban épp elmaradt, de a szervezők ígérik, március elején óriási tavaszi murit csapnak.

Ha minden jól megy, én ott leszek!

Adok-veszek csoportok

Jó, jó, ez mind szép és jó, de mi van azokkal, akiknek se idejük, se kedvük cipekedni, kipakolni, asztalt bérelni, árcédulát írni, alkudozni, jó fejnek lenni a vevőkkel? Hát persze: FACEBOOK. Ma már úgyis ezen a platformon éljük az életünket, kár is tagadni, miért ne rendezhetnénk online piacozást bármikor, évszaktól, napszaktól, időjárástól függetlenül?

Fotózzátok le az eladni szánt cuccokat, posztoljátok, és várjátok, hogy elinduljon az alkudozás. Nekem az egyik kedvencem az Adok-veszek ’Indie-Vintage’ csoport, mert itt néhány kivételtől eltekintve tényleg a meghatározott stílusban töltenek fel ruhákat.

Ha a fotelből böngésznétek, lépjetek be egy-két hasonló csoportba! Meg fogtok lepődni, mennyi mindent találtok!

Ugye nem gondoljátok, hogy ennyivel letudtam a témát?

Ha már rávettem a VOUS-lányokat, hogy szedjenek velem szemetet, még szép, hogy meginvitáltam őket egy kis szerkesztőségi ruhacserére is! Nem kellett sok minden hozzá, kitűztünk egy napot, Ruhacsere a VOUS-ban címmel meghirdettük az eseményt és már csak annyi volt hátra, hogy feltúrjuk a szekrényt.

Fogtuk magunkat és kerestünk egy üres szobát az irodaházban, hogy legyen elég helyünk a turizásra, mivel bőven volt mit kiborítani az asztalra.

A lányok irtó lelkesek voltak, öröm volt nézni, ahogy kapkodnak egymás ruhái után, de ami még jobb volt, alig várták, hogy valaki lecsapjon az ő ruhájukra.

Ezt már évek óta dédelgetem a szekrényben, de mindig csak a márka miatt nem dobom ki! Ez jó helyre kell, hogy kerüljön!

– próbálta Nóri meggyőzni a többieket. Eszter, a főszerkesztőnk sokat dilemmázott egy rózsaszín farmeren, de végül 2-3 sötét színű nadrággal lett gazdagabb.

Nina kicsit később tudott csatlakozni hozzánk, de ahogy megjött, egyöntetűen megszavaztuk neki Sophie kötött felsőjét, hisz az annyira „ninás”. Emcsi sajnos nem talált magának semmit, de így is boldog volt, hogy másnak örömet szerezhetett a ruháival. Ő hozta a vadiúj „favágó” inget, ami ma már Nóri ruhatárát gazdagítja.

Miután a legtöbb ruha új gazdára talált, összegyűjtöttük a megmaradt darabokat, hogy felajánljuk a rászorulóknak. Ha ti is hasonlóan szeretnétek segíteni, forduljatok a Magyar Vöröskereszt vagy a Máltai Szeretetszolgálat illetékeseihez.

Hisz ami már nektek felesleges, másnak hatalmas segítség lehet!