Lépjetek túl a Gazdálkodj okosan! szobabútorán – Gyertek velünk a társasjátékok új világába!

Lépjetek túl a Gazdálkodj okosan! szobabútorán – Gyertek velünk a társasjátékok új világába!

Monopoly, Gazdálkodj okosan!, Ki nevet a végén? – aligha szükséges bemutatni gyermekkorunk kedves társasjátékait. Az én kedvencem a Gazdálkodj okosan! volt, imádtam megszerezni az akkor reménytelenül drágának tűnő, 25 ezer forintos szobabútort. A játékok világa persze nem csak „játék és mese”. Tartsatok velem a budapesti Board Game Caféba, ahol profi (és nem profi) játékosokkal találkozhattok.

Minden kezdet nehéz. Nincs ez másképp a társasjátékokkal sem. Az ember könnyebben mozog az ismert terepen, ezért talán úgy gondolja, jobb a biztos Monopoly, mint az új Dobble.

Sokan lejönnek, meglátják a Monopolyt, és azonnal játszanának vele, mert eleinte bizalmatlanok az új játékok iránt. Az Activity, a Catan, a Hotel és a Jenga a félénkebb játékosok kedvencei, afféle előszobái a komolyabb mutatványoknak.

Miután játszottak egy jót, akkor jövünk mi, és ajánlunk valami érdekesebbet. Fontos, hogy valami olyasmivel rukkoljunk elő, amiben van valami plusz csavar, de még nem annyira bonyolult” – mondja Szeles Péter, a Board Game Café ügyvezetője.

Péter ügyvezető társával, Zöldi Zoltánnal együtt működteti az immáron kultikus budapesti helyet. A VOUS fotósával, Annával ketten indultunk el, hogy dolgozzunk, de egyúttal játsszunk is egy kicsit. A két ügyvezetővel délután találkoztunk, néhány társaság csendesen játszott beszélgetésünk helyszínén. Ők lennének a játékostársak?

De kezdjük az elején: vajon honnan indult az ötlet? „Tavaly márciusban nyitott a hely, az üzlettársammal már régóta hobbink a társasjátékozás” – idézi fel a kezdeteket Péter.

„Körülbelül három-négy éve járunk Essenbe, Európa egyik legnagyobb szakkiállítására, ahol minden évben bemutatják az új játékokat. Nyugaton sok példa van arra, hogy egy kávézó vagy söröző együttműködik egy játékklubbal. Ott találkoztunk ezzel az egésszel, nagyon megtetszett, majd tavaly megtaláltuk ezt a helyet, itt, Budapesten. 150-200 játékkal indultunk, jelenleg nagyjából 600 játékunk van.”

Szabályok tisztázva, játéktér felmérve, indulhat a játék.

A sorozat miatt felkapott a Trónok harca társasjáték

Forrás:
Kerepeczki Anna

Kezdem a játékot. Egyet lépek előre. Ismeretlen mező, új szabályok. Ebben a játékban minden új. Gyakorlott játékossal van dolgom, így magabiztosan tudok játszani.

„A játékoknak két típusa létezik: ameri jellegű játékok, illetve eurogame-ek.

Az ameri játékok megjelenésükben sokkal színesebbek, kidolgozottabbak, háttérsztorit írtak hozzájuk. A játékban azt a sztorit kell felgöngyölíteni, amelyben éppen játszódik. A dobókocka lehet sima vagy tíz oldalú.

Már ránézésre is megállapítható, hogy nagyon részletesen kidolgozott a játék. Továbbá a figura nemcsak egy bábu, hanem valódi karakter.

Forrás:
Kerepeczki Anna

Ezekből persze nagyon sokféle van. Van, ahol egymás ellen játszanak a játékosok, ilyen például a Trónok harca. Ez kötődik a most felkapott sorozathoz, ezért sokan kipróbálják. Az ameri-világon belül, ha a kooperációs játékokat nézzük, nagyon sok horror témájúra bukkanunk.

Emellett vannak titkos szerepes játékok, mint a Redacted, ezt 2–8 fővel érdemes játszani. A sztorija szerint a nagykövetségre titkos ügynökök érkeznek, két csapatra oszlik a társaság, kihúzzák a szerepeket, de azt nem tudják, hogy ki kivel van.

A játék első fázisában meg kell keresni a párunkat, persze úgy, hogy a többiek ne vegyék észre, és közösen, együttműködve kell legyőzni a másik csapatot” – ismerteti a részleteket Zoltán.

Amikor a szerencsefaktor lényegesen kisebb

Forrás:
Kerepeczki Anna

A dobókockás játékokban óriási szerepe van a szerencsének. Amikor már csak két lépésre voltunk a céltól a Ki nevet a végén?-ben, a következő dobást szinte csukott szemmel izgultuk végig, hogy vajon sikerül-e. Sikerült. Ellentétben az eurogame-ekkel, ahol teljesen más koncepció alapján épül fel a játék.

Az eurogame-ek jellemzően dobókocka nélküli játékok. Itt a szerencsefaktor lényegesen kisebb, mint az ameri játékokban.

Az európai típusú játékok egyik nagy alcsoportja az úgynevezett worker placement mechanizmust használja, melyben dolgozni kell a játékban, és nem mindegy, mit hova helyezünk el. Sok játékban az akciómezőnek van valami értéke, ad valamilyen terményt, ásványi anyagot vagy pénzt. Ezt befektetve kell hosszabb távra terveznünk.

Itt jellemzően egymás ellen dolgoznak a játékosok. Azonban elég népszerű játék a Pandemic is, mely egy kooperatív társasjáték. Ez részben ameri jellegű, bár dobókocka nincs benne, de közösen kell legyőzni a világot megtámadó vírusokat” – mondja Péter.

Melyek a legnépszerűbb játékok?

A játék egyre jobban megy, értem a mezőket, az instrukciókat, de mi lehet a többiekkel? Ők vajon mivel játszanak, és milyen gyakran? Péter természetesen erre is tudja a választ.

Nagyon sokan játszanak absztrakt játékokkal. Az amerikai típusú játékok csak több fővel játszva élvezetesek, de van kifejezetten kétszemélyes játékunk is, ezeket több fővel nem is lehet játszani.

Vannak partijátékaink is, például a Dixit, a Misztérium, ezek hasonló témájúak, asszociációs jellegűek. Sok reakciós játékunk van: Jungle Speed, Dobble, ezeknek a szabálya csupán néhány mondat, ennek ellenére – vagy éppen ezért – nagyon élvezetesek” – sorolja.

Ki lesz a győztes?

Forrás:
Kerepeczki Anna

A játék a végéhez közeledik. Mindenki dobott, mindenki lépett. Megszereztük a kellő mennyiségű játékpénzt. Még néhány dobás, és kiderül, ki a győztes.

„Már várjuk a következő világkiállítást, hiszen ekkor mutatják be az új darabokat” – mondja Zoltán. „Mi azokat keressük leginkább, amelyekben picit más a mechanika, mint a többiben. Sok játék ugyanis alapvetően ugyanarra a mechanikára épít, csupán más környezetben játszódik.

Több kiadó is foglalkozik társasjátékokkal, a tavalyi év nagy durranása volt a Trickerion, amelyet magyar fejlesztő csapat készített.

Most is készülnek valami újdonsággal: időutazós játékkal, ebben az a jó, hogy ilyen típusú még nincs a piacon.

Ezenkívül a Dixit nagyon népszerű volt már tavaly, mellette a Misztériumot is sokan kedvelték, ami hasonló alapokon nyugszik, mint a Dixit.”