Ezek után ha valaki hisztikézik az irodában, hogy kényelmetlen a szék, amin ül, eszembe jut, milyen volt, amikor nem volt szék. Akkor, 16 évesen úgy döntöttem, előre tervezek, hogy ne kelljen újratervezni.
Mi fán terem a felnőtté válás?
Én sem tudom, mikor nőttem fel. De ma már más az irányítószámom, a számlabefizetés egyedül is megy, isteni vacsit főzök, és úgy kezelem a mosógépet, mint a laptopomat. Szóval az a sanda gyanúm támadt, hogy ez megtörtént. Ilyenkor olyan, mintha egy fájdalmas szakításon lennénk túl, de mindenki tudja, hogy ez az élet rendje. A tapasztalataimról mesélek ebben a sorozatban, aminek az első részét itt olvashatjátok.
Ha a fősuli utolsó évét tapossátok, már a rajtkő szélén álltok. Mindjárt el kell rugaszkodni! Persze nem vagyunk mindannyian Hosszú Katinkák. Nem lehetünk mind kimagaslóan tehetséges, szuperintelligens versenyzők, és nem születhetünk mind multimilliárdos családba.
De mindezt ne is bánjátok! Elég, ha megtanultok néhány fontos dolgot.
Gyakornoknak lenni kőkemény munka. Szóval, aki nem érez magában elég ambíciót, az ne is olvasson tovább. Nem titok, hogy a felsőoktatásunk olyan, mint egy lyukas esernyő, amit hiába tartunk az irodában a fejünk fölé, nem véd meg.
Ezért célszerű a nagy mellényt otthon hagyni és a kicsinyes vágyakat hosszú távú célokra cserélni.
Jó álláshoz szakmai tapasztalat kell. Honnan?
Ezer százalék, hogy találkoztatok már olyan hirdetéssel, ahol a jelentkezés egyik feltétele az x éves szakmai tapasztalat. Na de álljunk meg egy szóra: egy pályakezdőnek honnan lenne szakmai tapasztalata, pláne, ha nem veszik fel sehova tapasztalatot szerezni a még meg nem lévő tapasztalat nélkül? Elsőre zavaros, ugye?
Ha a suliban nem kötelező a szakmai gyakorlat, akkor se felejtődjön el, mert ez a kulcs. Rengeteg cég hirdet gyakornoki programot, különösen a multik. Egy ilyen program általában 3–6 hónapig tart, és igazi win-win helyzetet hoz létre.
Hiszen mi, fiatalok kipróbálhatjuk magunkat egy igazi nagy játszótéren. Beleshetünk a kulisszák mögé és kitanulhatjuk a szakma fortélyait. A cég pedig kedvére horgászhat a tehetséges és kevésbé tehetséges fiatalok tengerében. Megsúgom, hogy a legjobbak az ilyen programok végén általában állást kapnak.
Miért éri meg?
Lesz egy sor az önéletrajzban, ami azért elég jól fog mutatni. Aztán az iskolai elméletet szabad tesztelni valós szituációkban. Ha valaki elég rugalmas és vállalkozó szellemű, különböző területeken is megmutathatja rátermettségét. Valamint az sem árt, ha kialakítotok 1-2 jó kapcsolatot, akár a program résztvevőivel, akár a cég munkatársaival. Ez a kapcsolati tőke a jövőben sokszor jól jöhet még.
Gyakornoknak lenni ingyenmunka vagy befektetés?
Minden cég a legjobb embert akarja szerződtetni, ez világos. Néhány évvel ezelőtt nem volt divat fizetést ajánlani a gyakornokoknak. Erre van a gyakornoki program, a legjobbat a végén felveszik, és annyi. De az a helyzet, hogy manapság változik az egyensúly a munkaerőpiacon.
Rengeteg tehetséges fiatal hagyta el az országot. Külföldre mentek szerencsét próbálni. Lehet, hogy vissza se jönnek. Mi van ilyenkor?
A többieknek lehetősége nyílt válogatni kicsit az ajánlatok között, ami persze a cégeknek kellemetlen. De ilyen ez, időnként fordul a kocka.
Hogyan válasszunk: kis cég vagy multi?
Nehéz döntés, és akár egy életre is szólhat. Kis cég vagy nagy cég? Közszféra vagy civil szféra? Mindig vannak előnyök és hátrányok. Egy multinál általában van valamicske pénz, azt gondoljuk, komolyabb lehetőség, és figyelemre méltóbb referenciát jelent. Abszolút fennáll a bedolgozás esélye. Egy kis cégnél viszont komplexebb tudást lehet elsajátítani, azonban sokkal kisebb az esélye az állásajánlatnak.
Bárhogy is döntsetek a végén, vállaljátok a felelősséget. A magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy soha ne kelljen visszamennem három műszakban dolgozni. És esküszöm, sosem nyávogok, ha kényelmetlen az irodai szék.
