Biztos tudjátok, mennyibe kerül a kedvenc pólótok? Többe, mint gondolnátok!

Biztos tudjátok, mennyibe kerül a kedvenc pólótok? Többe, mint gondolnátok!

Bármikor is hagyta el a szátokat utoljára az a mondat, hogy nincs egy göncötök sem – tévedtetek: négyszer annyi ruha lóg a gardróbotokban, mint amennyi anno édesanyátok szekrényében volt. Ha egyetlen pamutpóló előállításához 2700 liter vizet használnak fel, akkor vajon a ti teljes ruhatáratok mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után?

Miközben az ivóvíz manapság az egyik legnagyobb „hiánycikk” a világon, a ruhaipar gátlástalan mértékben használja fel ezt a kincset a textilek előállításához és festéséhez – hívja fel rá a figyelmet a WWF. 1 kg pamuthoz olykor akár 20.000 liter vizet is felhasználnak! Itt viszont nem áll meg a történet, ahhoz a bizonyos 1 kg pamuthoz ugyanis nemcsak ezt a temérdek mennyiségű vizet használják fel, hanem 3,6 kg szén-dioxidot, 0,3 kg műtrágyát, 0,3 kg növényvédő szert és 2,6 milliárd tonna (!) rovarirtót is.

Mert a gyapotföldet nemcsak öntözni kell, hanem trágyázni és permetezni is. A gyapot feldolgozása pedig több kémiai folyamatot is magába foglal, amelyek mind szén-dioxidot (is) termelnek – a kész terméket pedig el kell szállítani a világ egyik feléről a másikra.

Egyetlen fehér póló: 2700 liter víz. Ha egy ember 2 liter folyadékot fogyaszt naponta, akkor egy póló előállításához annyi vizet használnak fel, amennyi egy ember vízszükségletét több mint 3 és fél évig fedezné.

És akkor még csak felső van rajtatok – nadrágra is szükségetek lesz, ha nem úgy öltözködtök, mint Donald kacsa. A klasszikus farmer-póló szett közel 11.000 liter vizet emészt fel!

Forrás:
www.hellofashionblog.com

A fejlődő országokban – ahová a nagy ruhaipari cégek általában a gyáraikat telepítik – olyan mértékű a mérgező anyagok kibocsátása, hogy az ott élők nyomorban és az egészségükre káros körülmények közt élnek. Tavaly egy norvég újság, az Aftenposten küldött el három divatbloggert Kambodzsába amolyan szociális kísérletként, hogy az addig fast fashion üzletekben vásárolt ruhákban pózoló fiatalok testközelből láthassák, hogyan is készülnek a ruháik. A kísérlet eredményét 5 db 10 perces videóban mutatták be. Azok a fiatalok, akik addig könnyelműen szórták a ruhaüzletekben, döbbenten szembesültek a kambodzsai munkások élet- és munkakörülményeivel, napi 3 dolláros keresetével. Ha még nem láttátok volna a videókat, feltétlenül nézzétek meg őket!

Sok fiatal vallja magát környezettudatosnak:

  • autózás helyett egyre népszerűbb a biciklizés
  • eltűntek a nejlonszatyrok a kezekből és újrahasznosítható textil tote bagek vették át a helyüket
  • a szelektív hulladékgyűjtésre is egyre inkább odafigyelünk

A ruháinkra viszont nem szoktunk problémaként gondolni. Pedig az olajipar után a legtöbb káros hulladékot a textilipari termelés generálja – így ha valódi változást szeretnétek elérni, itt az ideje újragondolnotok a ruhavásárlási szokásaitokat is!

Miért mindig csak a fast fashion?

Mert olcsó. Mert a lehető leggyorsabban reagál az új divatirányzatokra. Mert az üzletek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még csak fel se merüljön a vásárlókban bármiféle környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalom. Ha az ember belép egy minden ösztönére ható fast fashion üzletbe, játszi könnyedséggel felejti el mindazt, amit ezeknek a boltoknak a termeléséről hallott. Mert valljuk be: már mindannyian hallottunk a textilipar brutális környezetszennyező hatásáról – mégsem veszünk róla tudomást. A saját fejünkben ez egy rajtunk kívül álló probléma, amit nem mi irányítunk. Pedig de, mi irányítjuk: a mindennapos döntéseinkkel.

Mert fast fashion üzletben vásárolni nem kényszer, hanem döntés kérdése – és minden egyes vásárlásotokkal ti magatok is hozzájárultok a környezetszennyezéshez. Ha azt gondoljátok, annak a pár darabnak, amit ti vesztek, nincs akkora jelentősége – tévedtek.

Ti is tehettek a változásért!

Ha szeretnétek tenni a változás érdekében, a legfontosabb, hogy nem vásároltok ezekben a ruhaüzletekben. Nem könnyű kikerülni a kínálatukat, de most adunk pár tippet, amivel sikerülhet.

  • Turiba járni nem ciki! Vegyetek ruhát másodkézből! Márkás, különleges darabokat szerezhettek az eredeti ár töredékéért. Ráadásul a használt ruhának van egy előnye: ami használtan is jó állapotban van, az tuti nem fog két mosás után szétmenni.
  • Vegyetek „igazit”! Óriási kultusza van a vintage divatnak. A fast fashion üzletek csak másolják ezt a stílust – miért vennétek meg a gagyi utánzatot sokkal drágábban, miközben az igazi vintage cuccokhoz fillérekért juthattok hozzá a bolhapiacon?
  • Ne mossatok reflexből! Mielőtt bármit a szennyesbe dobnátok, gondoljátok végig, valóban ki kell-e már mosnotok. Egyrészt vizet is spórolhattok, másrészt a kevesebb mosástól a ruháitok is hosszabb életűek lesznek – így nem kell szezononként újra megvennetek az alapdarabokat.
  • Legyetek kreatívak! A YouTube tele van DIY videókkal – rajtatok múlik, éltek-e az internet adta lehetőségekkel.

Biztos elérhetetlen az álomruhatár?

Forrás:
www.abeautifulmess.com

Nyálcsorgatva nézitek a magyar tervezők kollekcióit, de úgy gondoljátok, nektek sosem futná rá? Számoljátok ki, mennyit költötök a fast fashion üzletekben éves szinten! Ijesztő lesz vele szembesülni, mivel a „kis adagokban” költött pénz elképesztő összeggé adódik össze a hónapok során (sőt, sokszor már a hó végére is). Ezt azért érdemes megcsinálnotok, mert a végösszeg tükröt tart elétek. Elképzelhető, hogy kiderül: egy kis tudatossággal akár tervezői darabokra is futotta volna. Ezek a ruhák nemcsak különlegesek, de etikus körülmények között is készülnek. Az álomruhatár valójában közelebb van, mint gondoljátok!

A legutolsó és talán legfőbb tanácsom talán mégis az, hogy nézzetek szembe a ténnyel: a döntéseitekért ti vagytok a felelősek. Ne hárítsátok a felelősséget kizárólag a ruhagyártó cégekre – őket ugyanis ti „pénzelitek” vásárlóként!

Néhány dolog túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – ilyen a fast fashion is. Az, amiért kevés pénzt kérnek, valójában nem olcsó: a világ egy másik pontján valaki keserves árat fizetett érte.