Országomat egy kis vízért! – Már nem az olajért folynak a háborúk

Országomat egy kis vízért! – Már nem az olajért folynak a háborúk

Terroristamerénylet egy város víztározójának felrobbantására, az ivóvízkészlet megmérgezésére vagy épp egy terület vízzel való elárasztására. Ugye mennyi filmben láttátok már ti is ezeket az akciókat? Pedig mindezek nem a képzelet szüleményei. Sőt, a vízért nemcsak a bűnözők, de országok is képesek háborút kezdeni. Így volt ez a múltban és a jelenben is, a jövőben pedig egyre nagyobb eséllyel alakulnak ki politikai és véres konfliktusok a vízért.

A Föld 75%-át víz borítja, ám ennek alig 3%-a édesvíz, amiből jelentős hányad fagyott állapotban található meg a sarkvidékeken, a többi pedig a föld belsőbb rétegeiben bújik meg, így a teljes vízkészlet mindössze 0,649%-a alkalmas fogyasztásra. Míg mi megnyitott csap mellett mosunk fogat, ivóvízzel fürdünk, locsolunk a kiskertben és a búzatáblákon egyaránt, addig a vízhiány már most komoly gondokat okoz világszerte.

Forrás:
AFP Europress Képügynökség

A világ számos pontján összesen több mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, 15–20 év múlva pedig nagyjából minden ötödik ember vízhiánnyal lesz kénytelen megküzdeni.

A sós víz édessé alakítása jelenleg még csak nagyon drága technológiával lehetséges, bár több fejlett ország működtet már ilyen berendezéseket. Az olajból meggazdagodott Szaúd-Arábia gleccserek jégtábláit elszállítva próbál vízhez jutni, de Dél-Amerikából is utazik hajókon édesvíz szárazsággal küzdő országok felé.

A következő háborút a Közel-Keleten a víz, nem pedig politikai kérdések miatt fogják megvívni.

– mindezt 30 évvel ezelőtt Egyiptom miniszterelnöke, későbbi ENSZ főtitkára Boutros Boutros-Ghali jelentette ki. A Világbank korábbi elnöke, Ismail Serageldin mindezt azzal egészítette ki: „Ebben az évszázadban sok háború az olaj miatt robbant ki, a következő évszázad háborúi azonban a víz miatt fognak kitörni.”

Egyes elemzők szerint az Iszlám Állam katonai hadműveletében is komoly szerepet játszik a vízbázisok feletti uralom. Na persze egyelőre az olajkészletekre esik a fő érdeklődés.

Forrás:
AFP Europress Képügynökség

Noé özönvizétől a száraz Afrikáig

Hogy a víz mekkora úr, azt tudhatjuk Noé történetéből és Petőfi is megénekelte. A folyékony kék arany, ami nélkül elképzelhetetlen az élet, az érte vívott csatákban is meghatározta az emberi létezést a történelem során.

Már Krisztus előtt 3000 évvel is miatta harcoltak a sumérok, ahogyan tették azt még sokan és sokszor a későbbi évszázadokban. Nemcsak a mezőgazdasági területekért, az öntözési lehetőségért és az ivóvízért, de a hajózási, kereskedelmi utak miatt is.

Mennyi vizet használunk fejenként?

  • Ivóvíz formájában évente nagyjából 1 köbmétert
  • Mosásra, fürdésre és egyéb személyes szükségletekre 100 köbmétert
  • Élelmiszer előállítására 1000 köbmétert
  • A magyar háztartások átlagos vízfelhasználása naponta 110 liter / fő, Afrikában mindez kevesebb mint 20 l

Egyre többen vagyunk, egyre többet akarunk az egyre kevesebből

Az ipari fejlődéssel jelentősen megnövekedett és nő szinte napról napra a vízfelhasználásunk és ezzel együtt a fogyasztók száma is.

Az ENSZ számításai alapján 2050-re a világ népessége a mai körülbelül 7,1 milliárdról 9,2 milliárdra nő. Dél-Ázsia, a Közel-Kelet és az afrikai Száhel-övezet különösen jelentős problémákkal küzdenek már ma is. Afrikában a tiszta víz hiánya miatt már több mint 10 millió ember alultáplált és problémás a közegészségügyi valamint higiéniai helyzet is.

Forrás:
AFP Europress Képügynökség

Akkor most mi lesz?

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy bővelkedik édesvízben, ám meglepő módon a vezetékes ivóvizeink 90%-át a felszín alatti vízkészletek biztosítják. Bár folyóink is bőven ellátnak minket, az, hogy más országokban erednek és gyűjtik össze vizüket már több környezetszennyezési ügy kapcsán jelezte, hogy mindez potenciális gondokat jelenthet.

Biztos emlékeztek még a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése körüli tiltakozásokra, aminek eredményeképp a magyar fél a környezeti károk elkerülése miatt leállíttatta a projektet. A szlovák fél azonban nem, az ügyben a nemzetközi bíróságnak kellene döntést hoznia, a mai napig nem született ítélet.

Forrás:
AFP Europress Képügynökség

A vízhiány azonban a nálunk kevesebb vízbázissal rendelkező országokban konfliktusokat eredményez. Egyiptomban például a Nílus körül folyamatosan parázslik a helyzet. Erre utalt a cikk elején említett Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár is.

Egyiptom szinte teljes vízkészletét a Nílusból szerzi, ám mire az az országig elér, kilenc másik nemzet területén is áthalad, akik a mezőgazdaság, az erőművek és egyéb felhasználási területeken jelentős mennyiséget vonnak el belőle.

Hasonló gondokkal küzd Jordánia is, aki Izraellel és Szíriával kénytelen osztozkodni a Jordán folyó hozamán. A Tigris és az Eufrátesz körül ugyanilyen perpatvarok alakultak ki, a török gátak ugyanis Szíria és Irak vízhelyzetét befolyásolják. És mint tudjuk, itt nem épp békés mostanság a helyzet.

Becsüljük hát meg és vigyázzunk vízkészletünkre!