5 tény a terrorizmusról a brüsszeli tragédia kapcsán

5 tény a terrorizmusról a brüsszeli tragédia kapcsán

Kedd reggel több bombatámadás rázta meg Brüsszelt, a hatóságok pedig a nap folyamán megerősítették: öngyilkos merényletek történtek. A robbantásoknak - a cikk elkészültekor - 34 halálos áldozata van, közel 200 ember megsérült, köztük két magyar is. Ezek fényében most álljon itt néhány tényekre épülő gondolat a terrorizmusról, amely az elmúlt időszakban megváltoztatta a világképünket, sokunknak talán az életét is...

A terrorizmus áldozatainak többsége nem a nyugaton él

Miközben a brüsszeli terrorcselekmény áldozatai iránt érzett részvét szorítja össze a szívünket, fontos tudni: a terrorizmusnak világszerte több tízezer áldozata van. A párizsi Charlie Hebdo-merénylet idején Nigériában több mint kétezer áldozatot végzett ki a Boko Haram, Libanonban is folyamatosak a civil lakosságot sújtó terrorakciók. Múlt vasárnap Ankarában bombáztak, néhány nappal később Isztambulban végeztek pusztítást a terroristák.

Egy érdekes statisztika: 2004 és 2013 között az Egyesült Államokban 131 támadásra került sor, 20 esetben halálos áldozata is volt a merényleteknek, míg ugyanebben az időszakban Franciaországot 47 terroresemény rázta meg. Mindez tragikus, ám még aggasztóbb, hogy közben Irakban ugyanebben az időszakban 12 ezer terrorcselekmény történt, 8 ezer ezek közül halálos kimenetelű volt.

A terrorizmus által az ENSZ szerint leginkább sújtott országok a következők: Irak, Pakisztán, Afganisztán, őket követi a sorban India, Nigéria, Szomália, Jemen, Szíria, Srí Lanka és Thaiföld - derül ki a BBC cikkéből. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a kontinensünkön történő tragédiák súlytalanok (hogyan is lehetne súlytalan akár egyetlen ember halála is?), csupán azt nem árt észben tartan, hogy minden ártatlan ember élete egyformán értékes, és a terrorizmus a világ valamennyi békés lakójának esküdt ellensége.

A terrorizmusnak nincs vallása

Forrás:
iStock

Bár jelenleg a legnagyobb és legismertebb terrorszervezet a magát Iszlám Államnak nevező csoport, a muszlim jogtudósok és vallási közösségek elhatárolódnak a csoporttól. Az ISIS előszeretettel kelti azt a látszatot, hogy harcosai buzgó vallási fanatikusok, de a valóságban a többségük – amellett, hogy ártatlan embereket gyilkol meg – iszik, drogozik, házasságon kívüli szexuális kapcsolatok tart fent fent, egyszóval cseppet sem a Korán tanításainak megfelelően él.

Egyértelmű tehát: az ISIS semmivel sem képviseli hitelesebben az iszlámot, mint ahogy a Ku-Klux-Klan vagy az ugandai Isten Tízparancsolatának Helyreállítási Mozgalma képviselte a kereszténységet. Utóbbi egy szekta, amelynek tagjai tömeges öngyilkosságot követtek el 2000-ben: 530 hívő magára gyújtotta a templomot, hogy „a pokol lángjai emésszék el bűnös testüket”, majd a székhelyükön további 925 holttestre bukkantak, akiket a tagok brutálisan megcsonkítottak “a Biblia szent nevében.

A terrorizmus célja, hogy rettegést és megosztottságot generáljon

A demokratikus értékrend szerint élő ember számára az emberi élet a legfontosabb érték, ami egy terroristának egyáltalán nem számít (a sajátja sem, ezért létezik sok öngyilkos merénylő). Őt az ideológia élteti. Anders Breivik, a 2011-ben Norvégiában 77 embert meggyilkoló terrorista sem törődött azzal, életben marad-e akciója során, és állítása szerint ma is bármikor életét adná az eszméért: a tiszta, fehér, keresztény, nacionalista Norvégiáért. Mivel a terroristák és terrorszervezetek kezében nincs erő egy tényleges háború megnyeréséhez, robbantásokkal és tömegmészárlással törekszenek arra, hogy rettegésben és megosztottságban éljenek ellenségeik.

A terrorizmus nem bizonyult hatékony fegyvernek semmilyen harcban

Terrorizmussal nem lehet háborút nyerni: azok, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak, a tragédiák körüli publicitást próbálják saját politikai céljaikra használni, lásd fentebb. Nehéz statisztikáról beszélni borzalmas emberi katasztrófák kapcsán, de tény: az amerikai George Mason University 2009-es tanulmánya 1968 óta 457 terrorakciót elemzett. A kutatásból kiderült, hogy még egyetlen extrém szervezetnek sem sikerült egy állam elfoglalása sem, és a résztvevő csoportok 94 százaléka még az aktuálisan kitűzött, rövidtávú céljaikat sem érte el. Noha az elmúlt másfél évben az ISIS jelentős területeket foglalt el Közel-Keleten, a szakértők szerint hosszútávon nem tarthatják fenn sikereiket.

A terrorizmus elleni küzdelemben a humanitárius értékek megőrzése fontos szerepet játszik

Forrás:
iStock

A terrorizmus épp azokat az értékeket igyekszik a föld színével egyenlővé tenni, amelyek az Európai Unió országait erőssé teszik: az emberi méltósághoz, szabadsághoz való elidegeníthetetlen jogokat.

A rettegés és megosztottság idején nagyon nehéz józanul gondolkozni, de a cél mégis csak az, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ezek az értékek a mieink maradjanak, és a terroristák ne érhessék el alantas céljaikat az eszmék szintjén sem.

Ehhez sok-sok erőre és türelemre van szükségünk, és komoly összefogásra bőrszíntől, vallástól, politikai állásponttól függetlenül: a terrorizmus hosszútávon csak így számolható fel.