Élő nyuszit húsvétra? Ne, amíg ezt a cikket el nem olvastátok!

Élő nyuszit húsvétra? Ne, amíg ezt a cikket el nem olvastátok!

Tudtátok, hogy felelős tenyésztő húsvétkor nem is árul nyulat? Épp azért, hogy a túl engedékeny szülők ne csábuljanak el, ha a gyerek tapsifülest kér az ünnepre, amikor még nem áll készen a család gazdiságra. Merthogy az Első Nyúlmentő Alapítvány tagjai főként utcára kidobott, menhelyre leadott nyuszikkal találkoznak. Szerencsére azért általában tudnak segíteni... Meier Krisztina elnök mesél nyúlmentésről, örökbefogadásról, és néhány szívszorító történetet is megoszt veletek.

160 örökbe adáson is túl van már a csapat

„Van, hogy a gazdi nem tudja tovább vállalni a nyulat, és hát hivatkoznak mindenfélére: költözés, gyerekvállalás, allergia. Nagyon sok a genetikai problémás nyuszi is, akiket szaporítók adtak el, húsvét táján nyilván megnő a forgalmuk sajnos” – indít az elnök.

A Nyúlmentő Csapat 2014 januárjában jött létre, alapítványi formában tavaly májustól léteznek. Jelenleg öt lelkes kuratóriumi tag és hat tiszteletbeli tag tesz azért, hogy az elhagyott nyuszik – és sérült vadnyuszik – megfelelő ellátásban részesüljenek, de a Facebook-oldalukon is akadnak segítők.

„Nyúlbolondok vagyunk mind, szinte mindenkinek van civil foglalkozása – én például pénzügyi területen végeztem –, a szabadidőnkben, munka és család mellett foglalkozunk a nyúlmentéssel. Szerencsére vannak segítőink, akik szintén sokat tesznek a nyulakért...

Megkeresnek minket, ha bajba került nyúlról van szó, és aztán mi foglalkozunk a nyuszik rehabilitálásával: ebben az orvosi ellátás mellett az ivartalanítás is benne van, hiszen kizárólag ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel adjuk örökbe a nyulakat, ha egészségügyi állapotuk és életkoruk ezt nem zárja ki” – mondja Kriszti. A csapat már túl van a 160. örökbe adáson, így vannak szívmelengető sikertörténeteik is.

„Óriási öröm, ha tudunk segíteni”

Gallérocska például 1,1 kilóra fogyva került hozzájuk, a gazdája négy év után tette az utcára. A nyuszinak – génhibája miatt – hatalmas metszőfoga volt, csiszolás nélkül már szinte nem is tudott enni, emellett nemrég egy komoly műtétje is volt, méhdaganat és petefészektályog miatt. Szerencsére hamarosan gazdisodik, és már teljes életet él.

Lassan 2 éve annak, hogy egy 8. kerületi építkezésen megtalálták Pillát: egy fiatal srác jelentette, hogy leadnának egy fekete nyuszit. A nyúlmentők elszörnyedve látták, hogy az állat hátsó lába hiányzik, a jobb lábfeje le volt szakadva, kilógott a csont. Sor került hamarosan az örökbefogadására, majd egy korrigáló műtétre, amit dr. Pazár Péter végzett az állatorvosi egyetemen.

Ennek lényege az volt, hogy vágtak egy kicsit a csontból, és arra lágyszövetet húztak, így kvázi új támasztólábat kapott a nyuszi, és a fizikoterápia után ma már szintén teljes életet él. „Ivartalan, párban van... és hát boldog nyuszi” – mondja Kriszti.

Persze nem minden történet zárul happy enddel. Csilike „tipikusan egy húsvéti nyúl” volt, fogproblémás sajnos, mint a legtöbb szaporítótól származó rágcsáló. „Esetében egy bonyolult fogműtétnél derült ki, hogy be van gyulladva a felső metszőinél, ez a terület később be is tályogosodott, és Csilike meghalt – Kriszti nagyot sóhajt. – Egy dolog erről beszélni, de átélni és eltemetni, az azért borzalmas dolog.”

Itt persze muszáj megemlíteni, hogy a szaporítók munkája – a becsületes tenyésztőkkel ellentétben – már csak ezek miatt az esetek miatt is üldözendő. Rengeteg fájdalmat jelent megvenni egy nyulat, látni a szenvedését, aztán eltemetni rövid időn belül.

„Persze ha egy nyúl szájába nézünk, a fogproblémás nyusziknál sokszor már látni, mi a helyzet a metszőfogaikkal, és mondanám, hogy az ilyen állatot nem szabad megvenni... de közben meg a génhibás nyúl nem tehet arról, hogy rajta és társain akartak meggazdagodni… Vannak gazdik, akik ezeket az állatokat is befogadják és szeretik.”

Az örökbefogadásnak szigorú keretei vannak

Forrás:
Barok Eszter

Kiderül az is, hogy szigorú szabályrendszer mentén kerülnek gazdihoz a nyulak. A reménybeli örökbefogadók először egy kérdőívet kapnak arról, hogy hogyan, milyen körülmények között tartanák az állatot, megkapná-e a megfelelő oltást, kiengednék-e, hogyan táplálnák, de rákérdeznek arra is, hogyan bánt a gazdi az előző házi kedvenccel.

„Ilyenkor a sarkalatos pontokra fókuszálunk, és ezek alapján interjúztatjuk a jelentkezőt: nem lehet az a cél, hogy csak kapjanak egy ingyennyulat! De igazából azért nincsenek nagy elvárásaink: csak szeressék és társként kezeljék az állatot” – mosolyog az alapítvány elnöke, aztán megemlíti, hogy azért az ingyen sem teljesen ingyen: az ivartalanítás és az oltás árát – ez egy csökkentett költség – egészséges nyuszik esetében ki kell fizetni. Egy felelős gazdinak persze számolnia kell ezekkel a költségekkel.

Az örökbefogadás menete

Miután egy nyuszi az alapítványhoz kerül, 2 hétig karanténban van. Megkapja az oltást, de az ivartalanításra általában 1 hónapot várni kell, hiszen ha egy nőstény vemhes, bele is halhat a műtétbe. Ezután 10 nap a sebgyógyulás, sokszor ez után kerül ideiglenes gazdihoz (az alapítvány mindent biztosít), majd szerencsés esetben jön a végleges befogadó. Lehetőség van arra, hogy két ivartalan, külön nemű nyuszi összekerüljön. Ha minden stimmel, jöhet a „papírozás”. Jó esetben a gazdi a továbbiakban is tartja a kapcsolatot az alapítvánnyal.

A kezdő nyúlgazdik segítséget is kapnak

„A legtöbb problémára van megoldás, és ezeknek a megtalálásában is szoktunk segíteni a kezdő gazdiknak. A lakást át kell rendezni – 'nyúlbiztossá kell tenni' –, hiszen megrághatják a bútorokat, kábeleket, mérgező növényeket. Egy ivaros bak vagy akár nőstény kijelölheti a területét, van, amikor sokat kell takarítani utána. Ilyenkor megoldás lehet az ivartalanítás. Figyelni kell arra is, milyen más állat él a családdal.

Nekem például már majdnem tíz nyuszim van, a ma már 6 kilós kandúrom együtt nőtt fel velük, ezért nem veszélyes rájuk, de van, amikor a nyúl nem tartható együtt más állattal, például vadászó cicával vagy vadászkutyával” – hallhatjuk Krisztitől. Az alapítványnak több oktatóanyaga is van, amit kezdő gazdik kapnak.

Érdekesség, hogy a csapat vadnyulakkal is foglalkozik. Ezek a történetek a legtöbbször arról szólnak, hogy kirándulás közben talál valaki egy sérült vadnyuszit, legutóbb például egy macska támadta meg egyik védencüket. Szerencsés esetben a szakszerű orvosi kezelés és rehabilitáció után az állatok visszakerülnek a természetbe, de itt sajnos – a sérülések és a mesterséges tartás miatt – nagy a halálozási arány. Ritkán előfordulhat, hogy a nyuszi nem tud visszatérni a természetbe, ezért az alapítvány gondozásában marad.

Virtuális örökbefogadás

A nyúlmentők azt javasolják, hogy senki se húsvét táján vegyen nyulat. Ilyenkor sok szaporító próbál nagy üzletet csinálni az ünnepből. Mivel ebben az időszakban sokan kapnak kedvet a nyuszitartáshoz, idén először előállnak a húsvéti virtuális örökbefogadás lehetőségével, amely fél, illetve 1 évre szól. Az örökbefogadó oklevelet és képet kap védencéről, és meg is látogathatja. Tervben van a próbagazdiság bevezetése is, hogy kiderüljön, hogyan tud együtt élni a gazdi és a nyúl. Ezt egyébként úgy is ki lehet próbálni, ha valaki ideiglenes befogadónak jelentkezik.

„Sokan hiszik, hogy a nyúl igénytelen állat, de ha azt akarom, hogy az állatnak mindene meglegyen, az azért havi 10 ezerben benne van. Eleve egy optimális ketrec is ennyibe vagy akár többe kerül, aztán 5 ezer az oltás félévente. Felmerülnek egyéb nem várt költségek is, főleg, ha a nyuszi beteg.

Vannak gazdik, akik genetikai hibás nyuszit is örökbe fogadnak vagy megvesznek, de egy tályogos nyúlra nem is olyan régen 70 ezret kellett költeni. Sajnos van, hogy még így sem sikerül megmenteni a nyuszit, de én azt szoktam mondani, hogy

akkor beszélünk jó gazdiról, ha mindent megtesz azért, hogy a nyúl jól legyen, és boldog, nyugodt életet élhessen...” – foglalja össze a lényeget az alapítvány elnöke.