Érdekes tény, hogy a rémálmok sokkal gyakrabban fordulnak elő fiatalabb korban, körülbelül 13 éves korunkig. Mire elérjük a felnőttkort, általában mindenki végig tudja aludni az éjszakát, és nem ébred fel félelmében. Ez nem azt jelenti, hogy a felnőtteknek már nincsenek rémálmaik, csak éppen sokkal könnyebben visszavezethetőek külsődleges okokra: munkahelyi stressz, magánéleti problémák, korábbi traumák és még lehetne sorolni. Sajnos azonban nem mindig ez a helyzet. Ha a rémálmok állandósulnak, és azt vesszük észre magunkon, hogy már félünk elaludni, mert biztosra vesszük, hogy álmunkban megint valami szörnyűség fog velünk történni, lehetséges, hogy már rémálom zavarról van szó.
Ez a szaknyelven paraszomniának nevezett jelenség az alvászavar egy fajtája, melynek lényege, hogy nagyon gyakran, időről időre ismétlődve jelentkeznek éjszakánként negatív érzelmeket keltő, félelmetes álmok. A rémálom zavarban szenvedők fel tudják idézni, hogy mi történt velük álmukban, gyakran a legapróbb részletekig. Az Amerikai Álomgyógyászati Akadémia szerint a rendszeres rémálmok – azon kívül, hogy hatással vannak az idegrendszerünkre – gyakran megakadályozzák a betegeket abban is, hogy visszaaludjanak, ha felriadnak éjjelente – írja a Bustle.
A különbség a ritkán megjelenő rémálmok és a rémálom zavar között természetesen a gyakoriságban keresendő: ha minimum heti egyszer tapasztaltok rémálmokat, akkor érdemes odafigyelnetek erre az öt jellemzőre is, hogy megállapítsátok, mekkora a baj.
1. Az álmaitok élénkek és felkavaróak
A rémálom zavarban szenvedők nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra – és a legfontosabb, hogy ezekben az álmokban mindig valami félelmetes és felkavaró történik. A rémálom nem azt jelenti, hogy minden esetben valamiféle félkarú, baltás sorozatgyilkos elől menekülünk, sokszor ezek az álmok nem tartalmaznak semmilyen agresszív elemet – az álmodó számára mégis borzalmasak. Ha egy álom olyan negatív érzelmeket kelt bennünk, mint undor, szomorúság, düh vagy szorongás, már rémálomról beszélhetünk.
2. Felébredtek tőlük az éjszaka közepén
A rémálmok legtöbbször az alvás végső szakaszában, a REM fázisban jelentkeznek, habár nem példa nélküli az sem, hogy elalvás után rögtön egy rossz álomba csöppenünk, főleg akkor nem, ha közvetlenül elalvás előtt aggódtunk valamin. A REM fázisból, amit gyors szemmozgásos fázisnak is neveznek, nagyon könnyű felébredni, és gyakran meg is történik, csak erre reggelente nem emlékszünk. A rémálom azonban olyan nyomot hagy az álmodóban, hogy ha abból riad fel, arra valószínűleg reggel is emlékezni fog.
3. Utána már nem tudtok visszaaludni
Ahogy már korábban is írtam, nagyon gyakori, hogy a rémálmoktól való félelem annyira eluralkodik a betegen, hogy már nem mer elaludni, vagy ha éjjel felriad, reggelig csak hánykolódik. Ha ez állandósul, akkor a probléma még nagyobbá válik, hiszen ott már álmatlanságról beszélünk.
4. Legalább hetente egyszer rémálom gyötör
A rémálom zavar egyik legfelismerhetőbb tünete, hogy hetente minimum egyszer tapasztaljuk a gyötrő rémálmokat. Viszont ha a zavar hosszabb ideig kezeletlen marad, akár minden éjszaka többször is lecsaphatnak a rémálmok!
5. Kimerültek vagytok, de nem tudjátok, miért
A rémálom zavar bomlasztó hatású és számos olyan tünetet produkál, ami a mindennapjaitokra is kihat – az egyik ilyen az indokolatlannak tűnő fáradékonyság. Ha a rémálmok már annyira megfertőzték az éjszakai pihenést, hogy azt a nappali életetek is megsínyli, talán itt az ideje felkeresni egy orvost!
