Ne akarjatok királynők lenni a párkapcsolatban – 2016-ban már más a fontos

Ne akarjatok királynők lenni a párkapcsolatban – A 21. században már más a fontos

Azok a régi, sötét berögződések, amelyek a nőt tiszta és ártatlan királynőként ábrázolják, akit a hős lovag körülrajong és kényeztet, nemcsak életidegenek, de a férfiközpontú társadalom által diktált egyenlőtlenséget és kiszolgáltatottságot is erősítik. Ráadásul ahogyan a hernyóból pillangó lesz, úgy változik idővel a királynő is házisárkánnyá – legyünk tehát inkább hús-vér nők, egyenlő társai a férfinak!

Nincs olyan, hogy csak a férfi kezdeményezhet, míg a nő jégkirálynőt játszik

Az etikett régi szabályai szerint a pasinak nemcsak joga, de a feladata is volt, hogy az első lépést megtegye, miközben a nő legfeljebb kedvesen mosolygott, majd várta a hívást. Elvárás volt, hogy a kapcsolat hajnalán, az ismerkedéskor a férfi menjen oda a nőhöz. Ő hívja fel és természetesen ő vesse fel azt is, hogy találkozzanak, sőt: még programot is szervezzen. Később aztán – mikor már együtt vagytok – akadnak, akik a szexet is a férfi irányítása alá vonnák: mintha az ágyban (konyhában, erkélyen...) is csak ő kezdeményezhetne.

Természetesen vannak kezdeményező és kevésbé proaktív karakterek, de a feminizmus szerint ezt jó esetben az egyéni vérmérséklet dönti el, nem pedig a kőbe vésett nemi szerepek. Sok terhet leveszünk a férfi válláról, ha mi is lépünk, érdeklődünk iránta, nem csak várjuk, hogy ő bedobja magát, mi pedig játszhassuk a meghódításra váró jégkirálynőt. A legtöbb pasi örül, ha a nő felhívja, és kedvesen találkozót ajánl. Ez még nem jelenti azt, hogy rámászunk a csávóra, nyugalom!

Csúnya vicc, „ronda” beszéd, életfunkciók zaja? Mindez az élethez tartozik!

„Na, ezt nem mondom, mert hölgyek is vannak a társaságban...” – ha egy sztori így kezdődik, ott már rég baj van. Ha vécézéssel, hasmenéssel, hányással, böfögéssel és egyéb testi funkciókkal kapcsolatos a történet, akkor a kontextus az, ami eldönti, hogy nagyobb társaságban előhozhatjuk-e, nem pedig a nemek aránya. Ha viszont a megfelelő közeg és hangulat adott, teljesen mindegy, ki milyen nemű: egészen meglepő módon a lányok is szoktak szellenteni, hogy egyéb „sokkoló” életfunkciókról ne is beszéljünk.

Az álszent, valóságidegen nőimázs – a „hölgykép” – az, ami az olyan abszurd sztorikhoz vezet, amilyen a kakiját rejtegető lány Twitteren megosztott története. Szegény lány az első randin nem merte felvállalni, hogy rájött a hasmars és eldugult a vécé a pasi lakásán, ezért inkább a táskájában rejtette el a salakanyag-darabkát. Egészen szürreális, nem?

Emberek, a lányok is kakilnak! Sőt, néha még csúnyán beszélni is szoktunk. Merthogy a feminizmus az a radikális nézet, hogy a nő is ember.

Példák a jóindulatú szexizmusra

„A lovagias férfi a nőt a tenyerén hordozza, védelmezi, gondoskodik róla.” (Értsd: a nő nem lehet önálló, segítségre szorul.)

„Több nő kell a politikába, mert a nő kedvesebb, lágyabb, finomabb lény.” (Nem minden nő az, több nő pedig azért kell a közös képviseletbe, mert a társadalom felét ők teszik ki, s így volna arányos.)

„A nő egyszerre többfelé is tud figyelni, ezért alkalmasabb gyereknevelésre.” (Nem törvényszerű, a gyereknevelés két szülő feladata.)

Felejtsük el azt, hogy a randikon mindig, mindent a férfi fizet

Az a fajta lovagiasság, ami kimondta, hogy a randikon mindig a férfi fizet mindent, egy régi világ törvénye, amelyben a nők nem keresnek pénzt, illetve jóval kevesebb pénzt visznek haza, mint a férfiak, ezért aztán gyámolításra, támogatásra, meghívásokra szorulnak. A férfi emellett így demonstrálja, hogy kompetens, bő pénzből él, és képes gondoskodni a társáról, később a családjáról. Éppen ezért a szerelmes nő örömmel elfogadja a kedvességet. Ez baj?

Nem.

Ugyanakkor álljunk meg egy pillanatra! Ha a kapcsolatban egyenlő félként szeretnénk jelen lenni, továbbá az egyenlő bérekben is hiszünk, a kötelező férfiúi lovagiasságot ideje, hogy az észszerűség váltsa fel! Nem pénzautomataként tekintünk a pasira, ahogyan ő sem a szextárgyat és/vagy a háztartási robotgépet látja bennünk, tehát hívjuk meg őt mi is bátran egy kávéra, ebédre vagy moziba, színházba, ne csak elvárjuk részéről a hasonló kényeztetést.

Ahogyan nekünk is jólesik az ő figyelmessége, ő is értékelni fogja, ha ügyelünk arra, hogy ne mindig ő fizessen, legalábbis ne minden esetben a teljes számlát neki kelljen fedeznie.

Mi az, hogy a pasi szervezzen meg minden programot, a nő meg csak beleüljön a tutiba?!

Forrás:
iStock

Vannak kapcsolatok, ahol még mindig elvárás, hogy a férfi gondoskodjon a randiprogramról, saját költségen fuvarozza a nőt, és gondja legyen a program minden részletére. Én is voltam ilyen kapcsolatban, és a srác rengeteget stresszelt azon, hogy minden tökéletes legyen, míg én királynőként pislogtam az anyósülésen.

A para ezzel a felállással az, hogy míg szuper dolog néha-néha meglepni a kedvest egy meglepetésprogrammal, hosszú távon ez a fajta programszervezés egyszerűen fenntarthatatlan. A tapasztalat zord: az ilyesfajta királynőből lesz később a házisárkány. Az pedig senkinek sem jó: szervezzük tehát a közös programokat együtt – ez például tök jól hangzik –, egyforma energiát pakolva a részletekbe!

Eltiltani a férfit a barátaitól, a hobbijától? Ugyan már!

Volt pár éve egy népszerű reklám, ami a régi sztereotípiára épült: a férj a haverokkal sörözik a kocsmában, miközben az asszony otthon tartja a frontot. Mikor aztán asszonypajtás megelégeli a mulatságot, a férfit sodrófával üldözné ki az ivóból, de végül – a reklámban hirdetett finom, hideg sör láttán – megenyhül, és maga is legurít egy pohárkával, mielőtt – megnyugodva – visszatér a konyhába.

Mi ezzel a baj? Semmi és minden.

Egy egyenlőségre épülő kapcsolatban mindenkinek van, lehet önálló élete, amit ki-ki a barátaival, hobbijával, kedvelt tevékenységével tölthet anélkül, hogy a másik sodrófával állna a háta mögött. Ennek persze az az ára, hogy a háztartás körüli közös feladatokból a férfi és a nő is kiveszi a részét: így aztán hamarabb végeznek a munkával, és több idő marad egymásra... és minden egyébre is.

Miért jó a férfiaknak is a feminizmus?

A feminizmus a közhiedelemmel ellentétben nem nőuralmat jelent, hanem azt, hogy a férfi és a nő egyenlő jogokkal rendelkezik. Nos, mióta a nők is szavazhatnak és akár vadászpilóták is lehetnek, ez már a mi kontinensünkön adott, nem? A legtöbb kérdésben valóban így áll a helyzet, de a lehetőségek birodalma már más lapra tartozik. Íme 6 vitathatatlan érv, amely bebizonyítja, hogy a feminizmus jó a férfiaknak.