Négy év a megcsonkított nemi szervért – és mellé ezernyi kérdés

Négy év a megcsonkított nemi szervért – és mellé ezernyi kérdés

Nézem ennek a B. Krisztiánnak a Facebook-profilját, próbálom felfedezni, látszik-e egy gyógyításra felesküdött orvoson, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóján, hogy képes egy életre megcsonkítani volt barátnőjét, hogy ha már az övé nem lesz, ne lehessen senkié többé soha. Negyvenöt körüli, magas, sportos, izmos fickó, imád kirándulni, maratonokat fut, rajonganak érte a nők. Te jó ég, mi lehet egy ilyen ember lelkében... és még hány ilyen szadista él közöttünk?

A történet: lúggal öntötte le exe nemi szervét, hogy bosszút álljon

B. Krisztián 2013 márciusában követte el azt a bűncselekményt, amiért szerdán végre – 3 év huzavona után – első fokon négy év börtönbüntetésre ítélték, öt évre pedig eltiltották hivatásától. Az orvos maszkot húzott, úgy támadta meg Erikát, aki épp a kutyáját akarta levinni sétálni. Egy injekcióval elkábította, majd lúgot öntött az eszméletlen nő nemi szervére, s ezzel egy életre képtelenné tette őt a szexuális életre. Mindezt azért, mert Erika úgy döntött, kilép a titkos kapcsolatból, ami a doktor urat – saját elmondása alapján – „nagyon megviselte”, és amit – ezt is bevallotta – „sokáig nem tudott feldolgozni”.

Az ítélet még nem jogerős, az elkövető szabadlábon védekezik, de ha azzá válik, B. Krisztián a leghamarabb 2 év 8 hónap után szabadulhat, az öt év leteltével pedig akár a fehér köpenyt is újra magára öltheti (gyerekorvosként praktizál egyébként a VI. kerületben).

Az enyhe büntetés oka, hogy a férfi büntetlen előélete mellett az is enyhítő körülménynek számít, hogy 2013 és 2015 között állt a nyomozás, mivel a bíróság szerint nem volt elég bizonyíték amellett, hogy B. Krisztián bűnös.

Ezt persze nehéz elhinni. Már a kábítóinjekció is olyan precizitással lett összeállítva és beadva, hogy arra csak szakember képes, ráadásul B. Krisztián kocsijának kesztyűtartójában megtalálták az injekciós tűt is, amiben az áldozat elkábítására használt – kizárólag kórházi használatra beszerezhető, műtétekkor alkalmazott – szer volt. Emellett Erika lakásában a férfi DNS-maradványai is fellelhetők voltak, és B. Krisztiánnak alibije sem volt: abban az időszakban, amikor a bűncselekmény történt, senki sem látta a kórházban, ahol állítólag épp dolgozott. Később egy tanú is előkerült, aki felismerte a támadó zafírkék, a bíró szerint is különleges szemeit, amelyeket a támadás reggelén az áldozat lépcsőházában látott.

B. Krisztián megpróbálta betörésnek álcázni a bosszút, ezért elvitt néhány tárgyat a lakásból, de arra természetesen nem volt válasz, hogy vajon miért bíbelődne egy egyszerű betörő a precíz injekciós kábítással (még ha volna is hozzá megfelelő eszköze), és vajon miért öntene extra maró hatású lúgot a levetkőztetett áldozat nemi szervére. A civil szervezetek szerint érthetetlen, miért kellett három évet várni az ítéletre, miközben az orvos végig praktizált, áldozata pedig folyamatos rettegésben élt a borzalmas fájdalmak mellett. A férfi máig tagadja, hogy ő követte volna el a bűncselekményt.

A kérdések, amelyek a történtek után bennünk maradnak

Forrás:
iStock

Ahogy tovább nézegetem B. Krisztián fotóit és büszkén megosztott sporteredményeit, tele vagyok kérdésekkel. Milyen orvos az, aki a szakmai tudását más ember megnyomorítására használja hideg fejjel, bosszúból, csak mert nem képes elviselni, hogy volt szeretője – akit ő maga nem vállalt fel soha – kilépett a kapcsolatból? Milyen ember az, aki szándékosan kárt tesz abban, akit egykor állítólag szeretett, aki fontos volt neki? Milyen ország az, ahol három évvel a történteket követően – a számos bizonyíték ellenére – még nincs ítélet, közben pedig nyugodtan praktizálhat az elkövető?

Milyen bíróság az, ahol ezért nem a maximálisan kiszabható 7,5 év, hanem mindössze 4 év jár (már ha az megmarad másodfokon)? Egyáltalán, miért csak 7,5 év a maximum, amikor egy életre szóló, súlyos és maradandó károsodásról van szó, egy ember megcsonkításáról?

Miért enyhítő körülmény az, hogy három évig állt a nyomozás, amikor közben az áldozat azért küzdött, hogy legalább vécézni fájdalom nélkül tudjon?

És ha az elkövető a büntetés kétharmadát – vagyis 2 évet és 8 hónapot – leüli, és az ötéves praxistól való eltiltás is elévül, akár folytathatja is a karrierjét orvosként? Kap egy újabb esélyt, és néhány évtized múlva talán senki sem emlékszik majd a történtekre, akárcsak a csoportos nemi erőszakot elkövető Kiss László esetében? Esetleg akik emlékeznek, azok hallgatnak és falaznak majd neki, és B. Krisztiánról akár kórházat is elneveznek?

Hazai példa: Kiss László esete

Kiss László ünnepelt edző és szövetségi kapitány, nevéhez több tucat aranyérem fűződik. A közelmúltban robbant a bomba, hogy a legendás sportember 1961-ben, 21 évesen csoportos nemi erőszakban vett részt, amiért három év börtönbüntetésre ítélték. Az ország sportérzékeny harmadában egy világ omlott össze, de a Magyar Úszó Szövetség kiáll Kiss mellett. Az eset jó néhány súlyos kérdést is felvet. Ide kattintva elolvashatjátok a cikket!

Az erős, befolyásos, sikeres, megbecsült munkakörben tevékenykedő, látszólag rendezett családi életet folytató, megnyerő külsejű embereknek talán mindent szabad? Róluk nem hisszük el, hogy mosolygós, kedves, udvarias és barátságos külsejük mögött egy önző, szadista szörnyeteg lakik? Mire volna vajon szükség ahhoz, hogy az ilyen B. Krisztiánokat – mert egészen biztosan akad még belőlük az országban – időben felismerjük, és a hasonló tragédiák zöme elkerülhető legyen?

És persze: mi lesz az áldozattal, Erikával, aki máig nem tudta feldolgozni a történteket, gyereke valószínűleg többé nem lehet, és szexuális életre ha képes is lesz a sokadik műtét után, örömre nem igazán számíthat?

Ezek a kérdések kavarognak bennem, miközben nézem, ahogy ez a kisportolt, sármos férfi egy hegy tetejéről integet büszkén, miután rekordidő alatt lefutotta a távot.