Amikor a dohányzás még sikknek számított: „nagypipájú” nemzetnek csúfolták a magyarságot

Amikor a dohányzás még sikknek számított: „nagypipájú” nemzetnek csúfolták a magyarságot

A 17. században Erdélyben és a magyar királyi területek egyes városaiban tiltották a dohányzást, ami a 19. század elejére már nemzeti szokássá vált – a Vasárnapi Újság szerint. A Dohányzásmentes Világnap apropóján mutatjuk az 1911-es cikket és az illusztrációiként közölt fotókat a Lágymányosi Dohánygyárról – abból az időből, amikor a dohányzás még sikknek számított.

„A dohánynövényt, melyből aztán jövedelmező kereskedelmi czikk lett, 1558-ban hozták Európába San Domingóból és Jean Nicot franczia dohánytermelőről «Tabacum Nicotiana» nevet adták neki.Hazánkban előbb terjedt el a dohányzás, mint maga a dohánytermelés. A pipázást a törökök honosították meg hazánkban, de dohányoztak már I. Ferdinánd spanyol katonái is, kik nálunk a török ellen küzdöttek.

A török basák a magyar főuraknak értékes pipákat ajándékoztak, de ezek tartózkodtak az idegen szokástól, a dohányzástól s a török ajándékpipákat ritkaságaik gyűjteményökbe helyezték el. Így cselekedett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is egy 1614-ben ajándékba kapott török pipával.”

A cikk itt még nem ér véget! Ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, kattintsatok a Kultjelző oldalára!

Forrás:
epa.oszk.hu