Teszteljétek magatokat! Hány szót ismertek a zalai–magyar szótárból?

Teszteljétek magatokat! Hány szót ismertek a zalai–magyar szótárból?

„Szép Zalában születtem, a nagy erdő nevelt fel…” Nálunk már az általános iskolában is ilyen dalokat tanítottak énekórán, és talán nem hiába. Budapestre költözésem után sem felejtettem el zalai gyökereimet, így az ott használt szavakat sem, amik „idegen” fülnek nagyon furán hangozhatnak.

Bár régebben sokszor kívántam azt, hogy bárcsak a fővárosba születtem volna, így, hogy már Budapesten élek egy ideje, nem bánom, hogy az ország egyik legzöldebb vidékéről származom. Imádom az ottani friss levegőt, a nyugalmat, hogy dombok között élünk, a dombokon pedig sokaknak van telke szőlővel, és egy kisebb házzal (amit mi csak hegynek hívunk), és azt, hogy egy óra se kell ahhoz, hogy elmenjünk a Balatonra, vagy hogy Ausztria, Horvátország és Szlovénia is szinte mellettünk van. Csak ez a fránya Budapest ne lenne ilyen messze…

Ez a nyelvjárás-dolog már régóta érdekel, de úgy látom, ezzel nem vagyok egyedül, hiszen előttem Adi már összegyűjtötte nektek a felvidéki ételek elnevezéseit, Enci Debrecen ékes szavait szedte egy csokorba, Szanditól pedig a békési kifejezéseket tanulhattátok. Én is egy kicsit utánajártam a témának, jöjjenek tehát a nyelvjárások és egy kis zalai–magyar szótár!

Nyelvjárások Magyarországon

A magyar nyelvet általánosan tíz nyelvjárási régióra szokták osztani, azonban ebben a határon túli területek is szerepelnek, legfőképp az erdélyi részek. Magyarország kis ország, és hiába használjuk egy kicsit máshogy a szavakat, általában megértjük egymást beszélgetés közben, de Németországban például akkorák a nyelvjárási különbségek, hogy egy északról és egy délről érkezett német alig, vagy csak nagyon nehezen érti egymást.

Kis hazánkban főként csak a hangok kiejtése különbözik, gondoljatok csak a szegediekre, akik előszeretettel ö-znek, de állítólag mi, akik a nyugat-dunántúli nyelvjárásban nevelkedtünk, valamiért jobban e-zünk. (Ne kérdezzétek, ez mit jelent, egy másik fül biztos jobban meghallja a különbséget, nekem nem tűnik fel, hogy néha máshogy mondjuk az e-hangot.)

A különböző kiejtéseken kívül természetesen minden országrésznek megvannak a saját szavai, engedjétek meg, hogy bevezesselek titeket a zalai furcsa szavak világába!

Hülye kérdések, amiket a vidékiek a pestiektől megkapnak

Nem hiányzik a madárcsicsergés? Vidéken is hallottatok róla? Ott van iskola? Nem tudom, hogy vannak vele a vidéki olvasóink, de én, mint dombóvári, rengetegszer találkozom idegesítő kérdésekkel, amiket a pestiek rendszeresen feltesznek. Nina összeszedte nektek ezeket a kérdéseket és meg is válaszolta őket ITT!

A rosseb egye meg!

Ha zalaiasan akartok káromkodni, ez lesz a ti mondatotok, ami valami ilyesmit jelent: A fene vigye el! A szó eredete valószínűleg a „rossz” és a „seb” kifejezések keresztezéséből jött létre, és főként Zalában, valamint a környező megyékben használják.

Faragó

Személyes tapasztalatból írom, hogy ezt a szót tényleg nem ismerik sokan az országban, hiszen egyszer egy budapesti drogériában faragót kerestem, az eladó meg bambán nézett rám, hogy nekem meg mi bajom van. Ekkor jöttem rá, ha szeretném, hogy ismét hegyes legyen a szemceruzám, akkor bizony hegyezőt kell kérnem, nem faragót!

Tixó

Avagy a zalai cellux, de nálunk szinte mindenki tixó néven emlegeti, én például sokáig a cellux szót nem ismertem.

Köped

Megvan az a szitu, amikor leégtek a napon, és a bőrötök elkezd köpedni? Nincs? Nyugi, nincs semmi komoly orvosi bajotok, csupán mi ezt használjuk arra, amikor hámlik a bőr.

Mire értél haza? Tedd be az ajtót!

Két mondat, ami talán furcsán hangozhat egy olyan embernek, aki nem Nyugat-Magyarországon nőtt fel. Nekünk teljesen természetes, hogy a Hány órára értél haza? helyett ezt használjuk, valamint az ajtót mi betesszük, nem becsukjuk.

Csekmet és dzsindzsás

Igen, valóban léteznek ilyen furcsa szavak, mi ezt a sűrű, kusza, rendezetlen növényzetre használjuk.

Kágyilló

Ha tippelni kéne, hogy mit jelent ez a szó, ti mire gondolnátok? Ha semmi ötletetek nincs, elárulom, hogy ez nálunk a meztelen csigát jelenti, de van, aki csak kágyinak hívja.

Mi töszmörgünk és hömbölödünk

Ha valaki lassan készülődik el, szöszöl, csak húzza az időt, az töszmörög, aki pedig legurul valahonnan, például a domboldalról, az nálunk csak lehömbölödik.

Hütttttő

Zalában szeretik erősebben megnyomni a mássalhangzókat, főleg a „t” hang a kedvenc, a hűtőszekrényt mi hüttőnek ismerjük, természetesen millió t-vel a közepén.

Ti milyen szavakkal egészítenétek ki a listát?