Edzés majd holnap? Eláruljuk, hogyan vegyétek rá magatokat, hogy már ma nekiinduljatok

Edzés majd holnap? Eláruljuk, hogyan vegyétek rá magatokat, hogy már ma nekiinduljatok

Néha kínszenvedés nekikezdeni egy feladatnak. Futás előtt még a cipőfűző bekötésének gondolata is távolinak tűnik, máskor fizikai képtelenség elővenni a nyelvkönyvet, vagy kifejezetten taszít egy Word-dokumentum megnyitása. Még ha alapvetően szívesen űzünk is egy tevékenységet, akadnak mélypontok, amikor a hátunk közepére kívánjuk azt – létezik azonban kiút a motivációs gödörből.

Határidős munkák, amik nem akarják megírni magukat, utolsó pillanatban ellógott edzések, régóta halogatott tanfolyam – még a legambiciózusabb ember életében is eljön az a pont, amikor hirtelen elfogy a lendület, és erőt kell vennie magán, hogy belevágjon valamilyen tevékenységbe. Nem feltétlenül kell azonban izomból kényszeríteni magatokat.

A motivációhiány forrásának azonosításával akár hosszabb távon is megelőzhetitek a lelkesedés elapadását. Hogyan ismerhetitek fel ezeket a gátakat, és miként léphettek túl rajtuk?

Segítünk, hogy milyen kérdésekkel teszteljétek magatokat, hogy felszínre kerüljön, mi gátolja az elindulást.

A kontroll hiánya

Tesztkérdések: Ténylegesen ezt a tevékenységet szeretnétek csinálni? Mennyi beleszólásotok van az adott feladat elvégzésébe? Ti irányítotok, és van hatásotok a végeredményre?

A téma elismert kutatói, Edward L. Deci és Richard M. Ryan pszichológusok évtizedeken keresztül vizsgálták dolgozók, sportolók és diákok motivációját.

Kutatásaik során igazolták, hogy nagyobb energiát képesek fektetni egy cél elérésébe azok, akik úgy érzik, hatással bírnak annak kimenetelére, és nem a körülményeken vagy az aktuális bolygóállásokon áll vagy bukik a feladat kivitelezésének sikere, hanem elsősorban saját magukon.

Munkahelyi tennivalók esetében első pillantásra kevés tere van az autonómiának és nem feltétlenül válogathattok, de még a kötelező feladatoknál is sokat segít, ha azt érzitek, ti befolyásoljátok a projekt sikerét akár csak a megoldás módjának vagy a lépések sorrendjének megválasztásával.

Ellentmondásos értékek és értelmetlenség

Tesztkérdések: Van értelme a tevékenységnek? Gyakorol valamilyen hatást az életetekre? Ellenkezik a kivitelezése bármilyen általatok vallott értékkel?

Magától értetődőnek tűnhet, hogy ha rajtunk múlik, olyan aktivitásokat választunk, amelyekkel valamiért tudunk azonosulni. Nem nehéz elképzelni, milyen lelkesedéssel kezdené el munkanapját egy olajipari vállalatnál a harcos környezetvédő vagy ülne le rejtvényt fejteni az örökmozgó sportmániás. Ha úgy érzitek, valami ütközik az értékrendetekkel vagy egyszerűen semmi értelme, érdemes átgondolni, mit nyerhettek mégis belőle – jól mutatja ezt egy 2009-es vizsgálat eredménye is.

A Virginia Egyetemhez kötődő kutatásban középiskolás tanulók egy csoportjának arról kellett rendszeresen fogalmazást írniuk, mi mindent tanultak a természettudományokról, míg a többiek témája az volt, hogyan befolyásolják az életüket ezek az ismeretek. Utóbbi diákok nemcsak nagyobb érdeklődést mutattak a természettudományos tárgyak iránt, hanem a jegyeik is nagyobb mértékben javultak.

Megkérdőjelezett kompetenciák

Forrás:
iStock

Tesztkérdések: Megvannak a tevékenységhez szükségek képességeitek? Miben kell még esetleg fejlődnötök? Hol tudtok segítséget kérni, hogy jobbak legyetek?

Kevés dolog tudja úgy megtépázni a motivációt, mint a félelem, hogy nem vagyunk elég jók, és úgyis belebukunk a feladatba. Ahogy flow-elméletében Csíkszentmihályi Mihály is rámutatott, akkor tudunk önfeledten belefeledkezni egy cselekvésbe, ha a képességeink összhangban állnak a kihívásokkal. Nulla edzettséggel kis eséllyel futunk le egyből egy félmaratont és megfelelő mennyiségű gyakorlás nélkül aligha vágunk le Slasht idéző gitárszólókat. Fontos tehát készségeink szintjének ismerete, de legalább ekkora jelentőséggel bír az is, hogy felismerjük: igenis képesek vagyunk fejlődni.

Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa azt találta kutatásaiban, hogy a kemény munka helyett inkább a veleszületett tehetséget értékelő személyek adják fel hamarabb a próbálkozást új kihívások esetén, mint azok, akik hisznek a kitartó tanulás erejében.

Bizonytalan célok

Tesztkérdések: Mit szeretnétek elérni? Hogyan fogtok eljutni a célotokhoz? Honnan tudjátok, hogy sikerrel jártatok?

Önmagában nem jelent problémát, ha merünk nagyot álmodni, ám az irreálisan távoli vagy nehezen konkretizálható célok könnyen letörik a kezdeti lelkesedést. Sokan vágynak vonzó külsőre vagy éppen hasznosan eltöltött szabadidőre, de mivel ezek a kifejezések mindenkinek mást-mást jelentenek, óriási jelentőséggel bír az egyértelműen meghatározott, világos célok definiálása – ha kell, apró lépésekre lebontva.

Legalább ilyen fontos az is, hogy kapjatok valamilyen visszajelzést arról, hol tartotok a folyamatban, és ne tűnjön hiábavaló, sziszüphoszi kőgörgetésnek a tevékenység. Mindebben sokat segíthet a naplózás. Dokumentáljátok gondosan a céljaitokat, és hogy ezek eléréséért mit tesztek meg egy nap! Sokat lendíthet a motivációtokon, ha nemcsak a fejetekben van egy homályos kép arról, hol tartotok, hanem pontosan magatok előtt látjátok a haladásotok konkrét mutatóit.

Motiváció kimaxolva: A flow-élmény

A fenti tényezőkre a flow, más néven áramlat-élmény kialakulásához is szükség van. Az erdélyi származású pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály koncepciója szerint a flow olyan örömteli élmény, amelynek során egy tevékenységben egyensúlyba kerülnek a képességeink és a kihívások, és teljesen elmerülünk az adott aktivitásban. Ebben az állapotban megváltozik az időérzékelés, és a tudat fókuszában csak az aktuális cselekvés áll. Erőteljesen jutalmazó természete miatt motiváltak vagyunk újra és újra átélni, így a flow egyben a személyes fejlődés egyik mozgatórugójaként is értelmezhető. Ha szeretnél többet megtudni a flow-élményről, kattints ide.