Intézményesült boldogság egy helyen: Prezi

Intézményesült boldogság egy helyen: Prezi

A hazai munkakultúrát bonyolult kettőség jellemzi; mindenhonnan hallani, hogy páratlanul sikeres és odaadó munkaerő a magyar ember, miközben a nemzetközi kutatások továbbra is azt jelzik, még mindig mi vagyunk a legelégedetlenebbek a munkakörülményeinkkel szemben. A hazai startupok berobbanásával a sikeresség és az elégedettség egyre közelebb került egymáshoz. Így már csak az a kérdés, hogy mindezt hogyan csinálják.- Erre a választ Faix Csaba, a Prezi regionális PR-vezetője adta meg nekünk.

A Prezi 2008-as megjelenésével nemcsak a korábbi prezentációs eszközök didaktikusságát törte meg, hanem a hazai szervezeti kultúrára is nagy hatással volt; megjelent a gondoskodó vállalati modell. Mint mondják, nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne legyenek olyan törődőek, mint a versenytársaik.

Ellátogattunk hát a Prezibe arra keresni a választ, hogy milyen módszerekkel érheti el egy cég, hogy az alkalmazottai egyszerre teljesítsenek kimagaslóan és jól is érezzék magukat ott.

Mi az a Prezi?

A Prezit 2008-ban alapította Árvai Péter Somlai-Fischer Ádámmal és Halácsy Péterrel. Egy olyan felhő alapú prezentációs platformot hoztak létre, aminek segítségével megkönnyítik a prezentációk történetmesélését és segít ábrázolni az előadó által kívánt összefüggéseket. A prezentációs adatbázis napjainkban csaknem 65 millió regisztrált felhasználót számlál, akik több mint 200 millió prezentációt hoztak létre az elmúlt évek során. A startupból indult 7 fős vállalkozás jelenleg összesen 250 főt foglalkoztat San Franciscó-i és budapesti irodájukban.

Egy nemrégiben megjelent nemzetközi kutatás szerint a magyarok a legelégedetlenebbek a munkakörülményeikkel szemben, ezzel ellentétben nálatok nem ez tapasztalható. Kifejezetten fontos számotokra, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat a munkahelyükön, miért?

Az aktív órák számát tekintve sokkal több időt tölt az ember a munkahelyén, mint otthon. Ha olyan helyen dolgozol, ahol jól érzed magad, sokkal jobb ötleteid lesznek, adott esetben ott maradsz egy fél órát még, hogy befejezd a munkát – ilyen értelemben a cég is jól jár, mert a legtöbbet tudja kihozni az emberekből. A munkavállaló szemszögéből is jobb, hiszen egy olyan helyen van, ahol egyébként szívesen tölti az idejét.

A Prezinél van egy office team – ami minden ekkora méretű cégnél van –, annyi különbséggel, hogy nálunk nem csak a működéshez elengedhetetlen feladatokat látják el. Nagyon sok időt és energiát szentelnek arra, hogy sokszor egészen apró dolgokat hozzanak be, hogy jól érezzék magukat az itt dolgozók.

Forrás:
Prezi

Hogyan gondoskodtok az itt dolgozó emberek jóllétéről?

Elsősorban itt a Preziben a juttatások része, hogy a reggeliről, ebédről, kávéról gondoskodik a cég. Ebből adódóan nekünk, alkalmazottaknak nem kell azzal foglalkozni, hogy hova ugorjunk ki ebédelni, hiszen ezt mind megoldja a cég. Ezen felül van a mood manager, aki olyan apró figyelmességekkel teszi a légkört kellemessé, hogy ha beüt a kánikula, akkor legyen limonádé vagy fagyi az irodában. Ez a munkakör azonban nem csak ennyiből áll; vannak fontos események, amiknek a levezénylését is ez a csapat viszi véghez, egészen olyan problémák megoldásáig, hogy ha valaki álló asztalnál szeretne dolgozni, akkor ez megoldható legyen.

Nagyon fontos része annak, hogy az irodatereket 90 százalékos készültségben adjuk át, a maradék 10 százalékot az ott dolgozók fejezik be – nem akarjuk megmondani nekik, hogy milyen legyen. Adunk nekik segítséget, hogy olyanná formálják, amilyenné szeretnék, ahol jól érzik magukat.

Forrás:
Prezi
Forrás:
Prezi
Forrás:
Prezi

Csapatépítő program gyanánt a wellness-szállók helyett a bagi romatelepen önkéntes munkát végeztek, milyen hatással van ez rátok?

Nagyon sokat kapunk emberileg, hogy másokon segíthetünk. Mindemellett azzal, hogy másnak segítesz, valójában magadnak is sokat segítesz és a munkatársakat is közelebb hozza egymáshoz.

Ebben az irodában 26 különböző országból dolgoznak emberek. Ők nem láttak még soha belülről romatelepet, nem voltak olyan házakban, ahová mi eljutottunk Bagon. Ennek a projektnek köszönhetően kapnak egy olyan felismerést, amit nagyon nehéz lenne szavak szintjén átadni nekik.

Így a szavakat a tettek váltják fel; tartod valakinek a fadarabot, amit a másik egy fűrésszel vág épp át alig tőled 12 centire. Ehhez a munkához szükséges a bizalom, hiszen komoly tétje van annak, ha egyik vagy másik hibázik.

Nagyon sokat segít, hogy könnyedén feldolgozzuk a mindennapokban megjelenő feszültséget. Tudod, hogy van valami, amitől ebben az emberben megbízhatsz, mert már voltatok olyan helyzetben, ahol tényleg adott esetben lett volna tétje, ha nem figyel – bebizonyította, hogy ilyen értelemben hagyatkozhatsz rá.

Milyen hatással van ez az együttműködés a bagiak életére?

Amennyire meghatározó élmény az itt dolgozóknak, hogy látták, hogy a Bagon élő emberek hogyan élnek, ugyanígy az ottaniaknak is egy olyan inspirációt adhat a mi jelenlétünk és sikerünk, ami segít nekik abban, hogy egy picit változtassanak a helyzetükön. Az office teamünkben van olyan lány, aki a bagi romatelepről került ide hozzánk és azóta is itt dolgozik.

Milyen különbségek adódnak a San Franciscó-i és a budapesti irodátok között?

Sok energiát fordítunk arra, hogy a két iroda összhangban legyen, azonban kulturálisan és szabályozásban is különbség van a kettő között. Nagyjából elképzelhetetlen, hogy Amerikában egy bagi romatelep szintű helyre elmehessenek az ott dolgozók. Olyan jogi környezet van, és annyi feltételnek kell megfelelni, hogy szinte kivitelezhetetlen, hogy egy egész cég részt vegyen egy ilyen társadalmi célú programban.

Forrás:
Prezi

A szilícium-völgyi trendek milyen hatással vannak rátok?

Kifejezetten hatottak a szilícium-völgyi IT cégek a hazai iparágra, szívesen tanulunk tőlük és ez fordítva is igaz. Az egyik ilyen módszer, amit elsajátítottunk, hogy hogyan érdemes interakciókat generálni. Erre egy tipikus példa, hogy az emberek többsége a munkahelyén utálja a mítingeket. A Prezinél nem kell időpontot foglalniuk a tárgyalóba, nem kell elvonulniuk egy steril terembe. Itt a nyitott terekben, a bisztróhelyiségben sokkal szívesebben beszélgetnek a másikkal, éppen ezért nincs olyan érzése az embernek, hogy egy unalmas mítingen ül. Úgy fogom fel az egészet, hogy egy ismerősömmel beszélgetek a munkáról.

Az említett vezető IT cégek elképesztő munkakörnyezetét, „parkjait” többek közt az a versenyhelyzet szülte, hogy a legjobb embereket nyerjék meg maguknak. Ti mennyire kapcsolódtok be ebbe a versenybe?

A Prezi globális cég – azok a mérnökök, akiket mi ide szeretnénk hívni, három perc alatt találnak maguknak állást bármelyik nagy IT cégnél, mert versenyképes tudásuk van. Mi ugyanazokért az emberekért versengünk, ebből adódik, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne legyen a mi irodánk annyira vonzó, törődő, mint egy kinti IT iroda, mert előbb-utóbb azt fogják választani, úgyhogy nekünk is lépést kell tartani.

Forrás:
Kerepeczki Anna

Egy cég vagytok két különböző országban lévő irodával, milyen feszültségek adódnak a kulturális különbségekből?

Az egyik ilyen első konfliktus az úgynevezett „számonkérhetőség” volt – amit az egyik amerikai executive akart bevezetni és nagyon ellenkeztek a magyarok. Nálunk ugyanis „no blaming” policy van, azaz nem hibáztatjuk a másikat dolgokért.


Meg kellett érteniük az amerikaiaknak, hogy a magyarok számára a két szó – számonkérés és hibáztatás – gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Miközben a kettő két különböző dolog.

Nekünk is meg kellett érteni, hogy ez nem arról szól, hogy le kell a másikat tolni, hanem arról, hogy egy cégben nyilvánvalóan vannak felelősségi körök, amiket számon kell kérni, ebből elég sokáig volt feszültség, hogy valójában miről is szól.

Hogyan érdemes kezelni és feloldani a kulturális különbségekből eredő feszültségeket?

Nagyon sokszor kaptuk meg azt a visszajelzést az amerikaiaktól, hogy amikor adnak egy éves, féléves értékelést egy dolgozó teljesítményéről, akkor a magyarok csak a rosszat hallják meg. Ha azt mondják nekünk, hogy: „Figyelj, ez tök jól csináltad, csak arra figyelj, hogy legközelebb ne az utolsó pillanatban küldd el” – ebből az egész, amire emlékezni fognak, hogy az utolsó pillanatban küldte el. Ez egy nagyon jellemző dolog.

A magyarokat meg sokszor az idegesíti, hogy valójában ez mekkora „bullshit” és csak szépen becsomagolják a leszúrást. Így válik ez egy kulturális feszültséggé, ezt pedig csak úgy lehet feloldani, ha beszélsz róla, pontosan megfogalmazod, hogy mi a feszültség oka. Pont ezért fontos, hogy legyen egy csapatépítő, mint amilyen a bagi telep felújítása.

Ha hajlandó vagy egy picit perspektívát váltani, akkor megismersz egy olyan gondolkodásmódot, amit máskülönben nem ismernél meg.

Forrás:
Prezi

A nemi egyenlőség gyakorlatban való alkalmazása sem megy itthon gördülékenyen, ti hogyan tesztek ellene?

Ami ellen küzdünk, azt úgy hívjuk, hogy „öntudatlan szexizmus”. Kutatások bizonyították, hogy ha egy mítingen elhangzik egy ötlet egy nőtől, akkor sokszor azt az ötletet egészen addig nem hallják meg, amíg egy férfi ugyanazt az ötletet nem mondja el. Nyilván ilyen öntudatlan dolgok mindenhol vannak; lehet, hogy az ember mond egy olyan viccet, amibe utólag gondol csak bele, hogy ez így bántó.

A társadalom, amiben felnőttünk, sok szempontból szexista volt, ez nem kerül le rólunk egy csettintéssel. Azonban az öntudatlan szexizmus ugyanúgy feloldható azzal, ha párbeszédet kezdeményezünk és tudatosítjuk a másikban, hogy mi a probléma valódi oka.

Az ide jelentkező embereknél nyilván a „cultural fit” is a kritérium része – olyanokat veszünk fel, akik ebben a környezetben jól tudják érezni magukat. Semmi értelme olyan embert felvennünk, aki például azt szereti, ha megmondják neki, hogy mit csináljon – teljesen normális, ha valaki szeret így dolgozni, de annak nem való ez a munkahely.