Átvertek a boltban az akciós ruhával? Helyzetek, amikor kérjétek ki a „panaszkönyvet”

Átvertek a boltban az akciós ruhával? Helyzetek, amikor kérjétek ki a „panaszkönyvet”

Kivel ne fordult volna már elő, hogy valami problémája akadt vásárlás során, vagy akár egy étteremben? Nem akarja az eladó kicserélni a ruhát, pedig határidőben vittük vissza a blokkal együtt? Vagy egy étteremben nagyon sokat kellett várni az ételre és mire kihozták, nem is olyan volt, mint amilyenre számítottunk? Mit tehetünk, ha az ilyen eseteket nem akarjuk szó nélkül hagyni?

Először szóban, aztán írásban

Először is érdemes – és ez az életszerű – szóban jelezni, hogy valami problémánk, kifogásunk akadt. Ha a szép szó nem segít, nem foglalkoznak velünk, de mi nem akarjuk annyiban hagyni a dolgot, akkor tegyünk írásban panaszt. A szóbeli bejelentést amúgy is nehéz bizonyítani. Az írásbeli panasztételnek pedig az a legegyszerűbb módja, ha az úgynevezett vásárlók könyvébe (ezt szokták panaszkönyvnek hívni) írjuk be panaszunkat.

Jó tudni, hogy vásárlók könyvét minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenységet végző hely köteles kitenni, így például kell ilyennek lennie minden üzletben, boltban, büfében, étteremben. Méghozzá jól látható helyre kell kifüggeszteni, tollal együtt!

Ne higgyünk a kereskedőnek, pincérnek, ha azt állítja, nekik ilyet nem kell vezetniük, nekik ilyen nincs. Biztos van, kellett ilyet kapniuk.

Ha nem akarják odaadni, ez már önmagában szabálysértés, mert egyértelműen kimondja a jogszabály, hogy a vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni határozottan tilos. Ha mégsem kerül elő a panaszkönyv és maradt annyi energiánk, hogy továbbvigyük ezt a dolgot – mert annyira fel vagyunk háborodva –, akkor az illetékes jegyzőnél vagy fogyasztóvédelmi felügyeleten tehetünk bejelentést.

A vásárlók könyve egyébként nem más, mint egy A/4-es vagy A/5-ös méretű, hárompéldányos oldalakból álló füzet, melynek fedőlapjára nagy betűkkel rá is van nyomtatva, hogy Vásárlók könyve, tehát nem téveszthetjük el. Érdemes legközelebb, amikor boltban, étteremben járunk megfigyelni, hogy tényleg kint vannak-e ezek a füzetek, csak eddig nem figyeltünk fel rájuk.

Mit kell beleírni?

Forrás:
iStock

Tehát ebbe a vásárlók könyvébe írhatjuk bele panaszunkat higgadtan, tárgyilagosan, tömören, hogy mi történt, például:

  • nem cserélik ki az árut, pedig határidőn belül hoztuk vissza blokkal együtt,
  • vagy más árat kért az eladó, mint ami fel volt tüntetve a ruhán,
  • vagy azt volt kiírva, hogy akciós, mégsem a csökkentett árat kellett kifizetni,
  • vagy órákig kellett várni az ételre és a végén hidegen hozta ki a pincér.

Javaslatokat, észrevételeket is lehet persze tenni, melyekre ugyanúgy reagálnia kell a kereskedőnek. A beírás egyik példánya a miénk, ezt érdemes eltenni, hogy bizonyítható legyen, mi panaszt tettünk az üzlet eljárása ellen.

Upsz, elszakítottam a blúzt próba közben – most akkor meg kell vennem?

Van, hogy néhanapján ügyetlenek vagyunk, ilyenkor elég egy rossz mozdulat vásárlás közben, és ott a baj, eltört, elszakadt valami. De ki a hibás? Aki rossz helyre tette vagy az, aki leverte az üveget? Ide kattintva egy korábbi cikkünkből minden kiderül!

Mi történik, miután írtunk a „panaszkönyvbe”?

A vásárlók könyvébe tett panaszt az üzletnek, étteremnek ki kell vizsgálnia és 30 napon belül válaszolnia kell nekünk. Ha ezt nem teszi, akkor a fogyasztóvédelmi felügyelethez fordulhatunk. Az illetékes felügyelet és a jegyző is ellenőrzi egyébként a kereskedelmi, vendéglátóipari helyeket.

Bejelentésre helyszíni ellenőrzést végezhetnek és 2 évig visszamenőlegesen ellenőrizhetik a vásárlók könyvének vezetését. Ha szabálytalanul vezeti ezt a kereskedő – például egyáltalán nincs az üzletben, vagy nincs elől, vagy nem válaszolt a bejegyzésekre –, akkor akár pénzbírsággal is sújtható.