Simon Dorina magyar vámpír legendák

A Twilighton túl is vannak hajmeresztő sztorik – Ismerjétek meg a magyar vámpírokat!

Emlékszem, az én gyermekkoromban nem igazán esett szó a vámpírokról. Természetesen hallottunk Drakuláról, és filmek is jócskán születtek a témában, de talán nem volt akkora a felhajtás körülöttük, mint ma. A mai gyerekek azonban már úgy nőnek fel, hogy teljesen természetes nekik a vámpírjelenség, köszönhetően a filmgyártás csodáinak. De vajon a mostani generáció az egyetlen, aki retteghet az emberi vérszívóktól, vagy már a régi kor magyarjainak is megvolt az oka a félelemre?

Interjú a vámpírral, Penge, Alkonyat-sorozat, Vámpírnaplók – csak hogy a legnépszerűbb alkotásokat említsem. Filmek és sorozatok, amelyeknek egy közös pontjuk van: a vámpír. A stúdiók dollármilliókat keresnek a misztikus alakokkal, kicsik és nagyok egyaránt imádják ezeket a filmeket. De mit tudunk a vámpírok történetéről? Valóban léteztek, vagy mese az egész? És vajon csak a közeli Erdélyben éltek, vagy „átkóboroltak” hazánkba is? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

Szécsi Noémi: Finnugor vámpír
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír
Forrás:
Alexandra Kiadó

Mi is az a vámpír?

A vámpírok alakja már több ókori kultúrában is megjelent, szinte mindenhol vérivó szörnyként azonosították őket. Az európai népi felfogás szerint a vámpírok feléledt holttestek, akiknek a fő tápláléka az emberi vagy állati vér, és sokszor természetfeletti tulajdonságokkal is bírnak. Külső jellemzőik között általában a sápadt bőrt, a kiálló szemfogakat szokták emlegetni, valamint a hagyományos értelemben vett vámpírok elhagyatott, vidéki kastélyokban élnek, koporsóban alszanak, és félnek a napfénytől, valamint a fokhagymától.

És vajon tényleg léteztek ezek a lények, vagy mindez csupán a fantázia szüleménye? Sok mendemonda és legenda kering a vámpírokról, főleg manapság, mivel a reneszánszukat élik, de hagyományos értelemben vett vámpírok természetesen nem léteztek. És itt jön a DE, ugyanis logikus magyarázata is akad a vámpírjelenségnek: úgy tartják, hogy a porphyria nevű ritka, öröklődő anyagcsere-betegségben szenvedők lehettek az „eredeti” vámpírok, hiszen a népi gyógyászat szerint a kórt friss vér ivásával lehetett enyhíteni, a betegeknek sok esetben a fogínyük is sorvadt, ami magyarázat lehet a természetellenesen kiálló szemfogakra, valamint a betegség miatt porfirinek rakódtak le a bőrben, ami fényérzékenységet okozott.

Vámpírok Magyarországon

A leghíresebb vámpírlegendák szülőhazájának egyértelműen Erdélyt tartjuk, hiszen ki ne ismerné Drakula gróf történetét, de manapság már az amerikai vámpírsztorik vannak fölényben. Azonban mint a Mikulásról, a vámpírokról is minden népnek megvannak a saját kis legendái, a neten böngészve találhatunk görög, izlandi, szláv, spanyol, de még afrikai vámpírmeséket is! Engem most leginkább a magyar legendák érdekeltek.

Plogojovics Péter

A szerb–magyar határőrvidéken a 18. században furcsa jelenségre lettek figyelmesek az emberek. Az elbeszélések szerint egy 1725-ben elhunyt férfi még a temetése után is folyamatosan visszajárt a falu lakóihoz, és kilenc embert harapott nyakon, akik nem sokkal ezután meg is haltak. Az emberek már annyira rettegtek Plogojovics Pétertől, hogy addig kérlelték a császári felügyelőt, amíg az megengedte, hogy felnyissák a sírját. Itt jött a következő sokk: a holttest olyan frissnek tűnt, mintha csak pár órája szenderült volna álomra: haja, sőt még körme is nőtt. A falu lakói ezek után elpusztították az ijesztő lényt, karóba húzták, majd elégették. Ezt a történetet ma már a gradiska–kisolovai vámpír legendájaként is ismerhetjük.

Pila Bába

1742-ben a Szolnok megyei Deés nevű település sokáig élte a boldog, gondtalan hétköznapokat, azonban egyszer minden megváltozott. Egy tavasszal elhunyt, Pila Bába névre hallgató nő szelleme állítólag minden éjjel hangos jajgatással verte fel a temető csendjét. Később három súlyosan beteg ember is arról vallott, hogy éjszakánként a vámpírnő beosont hozzájuk, és a vérükből táplálkozott, annak köszönhetik a betegséget. Az eset akkora visszhangot váltott ki, hogy a bíróságra is eljutott a vámpírper, ugyanis az emberek a sír felnyitását követelték. Arról viszont már nem maradtak fenn információk, hogy végül mi lett a holttest sorsa…

Forrás:
iStock

Tokaj, a bor és a vámpírok vidéke

1732-t írunk, Tokaj közelében járunk, ahol a legenda szerint ebben az időben huszonkét (!) vérszívó garázdálkodott! Egy Arnold Paole nevű fiatal hajdú halála után a helybéliek panaszkodni kezdtek, hogy a férfi éjszakánként sokakat meglátogat, és a vérüket szívja. Négy ember bele is halt az állítólagos kínokba.

A falu természetesen ebben az esetben is a holttest „kivégzése” mellett döntött, itt azonban még közel sincs vége a történetnek. A mendemonda szerint Paole az állatok vérét sem vetette meg: birkák váltak az áldozatául. Azok az emberek, akik ezeknek a húsát megették – szám szerint tizenheten –, szintén vámpírrá változtak.

Na, és persze ott volt a már korábban említett négy ember, akiknek állítólag szintén a vérszívás lett a hobbija.

A falu tehát igazi hadjáratot indított, és addig irtották a népet, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy az összes földöntúli lény végérvényesen kipusztult a településről.

Hogy a leírt történetekből mi igaz, mi nem, azt mindenki döntse el maga. Én úgy hiszem, vámpírok nem léteznek, mégis érdekes, hogy az emberek ma és még sok száz évvel ezelőtt is képesek voltak félni a kitalált lényektől.