Barok Eszter Balaton hekk vendéglátás diákmunka

Halálhörgés, siralom a Balatonnál: ki maradt, aki kiadná a lángost?

Bár a tavalyi szezon kimondottan sikeresnek bizonyult, és az idei számok is biztatóak, a balatoni vendéglátás kétségkívül fordulóponthoz érkezett: a képzett munkaerő nyugatra távozott, hogy kétszer-háromszor több bért vihessen haza, a képzetlen fiatalok pedig beintettek, hogy nem hajlandóak párszáz forintos órabérért görnyedni a pult mögött. A balatoni parákról egy barátomat, Zolit kérdeztem, aki szakácsként évekig dolgozott a magyar tenger partjainál.

A szakképzett munkaerő nyugatra vándorol, brutális hiány van

A képzett munkaerő elvándorlása már régóta tart, de mostanra fogytak el a népek. „Ugyan, mi a fenéért is maradna bárki itthon, ha egyszer 150–200 kilométerre, Ausztriában akár kétszer ennyit is megkereshetünk egy jó szezon során? Én még a szerencsésebbek közé tartoztam, Siófokon bruttó 300-ért dolgoztam szakácsként, és a jattból is mindig csurrant-cseppent valami. Ez még egy egész jó BÉRNEK számít, de voltak kollégák, akik ennél jóval kevesebbet kaptak.

Akárhogy is, Ausztriában már több helyen is dolgoztam az elmúlt öt évben, és mindenhol több mint kétszer ennyit kerestem, ráadásul a munka sem volt annyira stresszes, mint a Balatonnál” – meséli Zoli, aki nemcsak szakácsként, de mixerként is dolgozott korábban a magyar tengernél, amihez legalább hároméves tapasztalatra van szükség. Most egy tésztabárban dolgozik, borravalóval együtt 2200 eurót visz haza, elégedett az életével. A Vendéglátó Ipartestület vezetése ezzel együtt is abban bízik, hogy lesznek fiatalok a szakmában, akik itthon maradnak, mert hiába alacsonyabbak a bérek, a költségek is szolidabbak, mint a határon túl... 

Csökkennek az órabérek, főleg, ha diákokról van szó

A szakképzett munkaerő a hazai viszonyokhoz képest még egész jól áll, de ők éppen ezért egy határral arrébb is könnyedén el tudnak helyezkedni, ezért kevesen maradtak. Nagyobb gondban van a szakképzetlen csapat, különösen a diákok és a pályakezdők, akik épp csak beugranak konyhai kisegítőként, felszolgálóként, pult mögé egy büfében. Zoli arról is beszél, hogy mindenki tudja, mi zajlik ezen a fronton:

a fiatalok 300–600 Ft-os órabérért robotolnak főszezonban 10–12 órát, hetente hatszor, és ráadásul még a jattot sem minden esetben tarthatja meg a személyzet.

A diákok egyébként is nehéz helyzetben vannak, mert hiába foglalkoztatják őket felszolgálóként, ha közben a takarítást és a vécépucolást is nekik kell intézni, hiszen nincs más, aki megcsinálja. A szezon rövid – alig két hónapos –, főállást ilyesfajta munkáért senki sem hagy ott... Már csak azért sem, mert évről évre hallunk olyan esetekről, amikor a fiatalok nem voltak rendesen bejelentve, és nem kapták meg azt a bért, amiben a főnökkel megegyeztek a munkába álláskor. „Mondhatnánk, hogy ezek csak ritka kivételek, de sajnos a balatoni vendéglátásnak nincs jó híre szakmai berkekben, ami a külsősökhöz, beugrókhoz is eljut” – csóválja a fejét Zoli.

Forrás:
iStock

Hiába javul a helyzet, ha nem lesz, aki a hekket kiadja a büféknél

A tavalyi év kereskedelmi szempontból sikeresnek bizonyult, az előző évek gyenge számai után aztán idén is az országos átlagot messze meghaladó mértékben, 17,2 százalékkal nőtt a turistaforgalom a Balaton környékén a KSH adatai szerint. Persze nem a német és osztrák turisták tértek vissza, hanem a magyarok dobták meg a számokat: a belföldi turizmus 23,2 százalékkal, a külföldi 5,6 százalékkal nőtt. Zoli szerint a vendéglátásban dolgozó alkalmazottakat az húzza fel a leginkább, hogy hiába bizonyult sikeresnek az elmúlt két szezon, a tulajdonosok még mindig nem akarják emelni az órabéreket, így a képzett munkaerő nyugatra vándorlása után a diákok sem akarnak már a Balatonnál dolgozni az alacsony órabérek, a méltatlan körülmények és a rengeteg munka miatt.

Komolyabb fejlesztésekre volna szükség, hogy a Balaton vonzó célpont maradjon

Bár a múlt szezon és eddig az idei is egész korrektre sikeredett, sajnos évek óta gondot jelent, hogy egyre kevesebb külföldi turista érkezik, különösen a német és osztrák vendégek száma fogyatkozott meg az utóbbi időben, de Hévízre is egyre kevesebb orosz turista érkezik. A '90-es évek elején még több külföldi rendszámú autót láttunk a Balatonnál, mint magyart, és rengeteg helyen figyelgetett az ablakban a ZIMMER FREI felirat, de manapság már alig jönnek a határon túlról. Ennek oka az, hogy a Balatonnál rossz idő esetén nincs túl széles programkínálat, azonkívül modern luxusszállodákból is hiány van.

Ha német vagy osztrák ismerősünk izgalmas, színes, kulturális értékekben bővelkedő tóparti vakációra vágyik, inkább megy a Genfi-tóhoz, a Boden-tóhoz vagy a Garda-tóhoz, ahol sokkal változatosabb lehetőségek várják, esetenként alig drágábban.

A Balatoni Regionális TDM Szövetség ezért most arra gyúr, hogy önálló gasztronómiai és kulturális kínálattal rendelkező tavaszi és őszi szezont sikerüljön kialakítani néhány éven belül, hogy a fürdésen kívül mást is kínáljon a régió a vendégek számára. A kérdés csak az, hogy ki fogja húzni az igát ezekben a vendéglátóegységekben, ha a profik már dupla bérért Ausztriában állnak a pult mögött, a képzetlen munkaerő meg jól beintett, hogy nem hajlandó párszáz forintos órabérért gürcölni?