Segítség, oviba megy a gyerekem!

„Bőgtem a folyosón, az épület előtt és otthon” – segítség, oviba megy a gyerekem!

Itt a szeptember és bizony sokaknak eljött a kötelezően elkezdett óvoda ideje. Ha a kicsi már járt bölcsibe, a helyzet mindenkinek egyszerűbb, de persze a sok változás miatt akkor is elég nehéz. Ha pedig az elmúlt három évet az anya és a gyerek együtt töltötték, akkor bizony sokszor igaz: az egyik kint sír, a másik bent. Persze az is gyakori, hogy a gyerek egyáltalán nem sír, csak anya (titokban). Erről a lelkileg sokaknak megterhelő időszakról beszélgettünk anyákkal, hogy segítsünk más anyáknak.

Alapszint kipipálva!

Bálint négyéves, de túl vagyok egy bölcsődei és két óvodai beszoktatáson. Azt hiszem, ez négy év alatt nem kis teljesítmény. Bálint 18 hónaposan kezdte a bölcsődét, heti 2-3 napot járt, de csak 5-6 órában, aztán fokozatosan, másfél év alatt jutottunk el a heti 5 nap, napi 6 óráig. Szerencsésnek tartom magunkat, hiszen állami bölcsibe járhatott, kezdetben időszakos (azaz általam fizetett) gondozási rendszerben, majd később állami keretek között, de ugyanabba az intézménybe. Fontosnak tartottam, hogy a teljes bölcsődei időszakot egy intézményben töltse, ne kelljen egy plusz beszoktatást feleslegesen elszenvednie.

Montessori óvoda

Békés sziget a nyüzsgésben – Ilyen egy Montessori óvoda belülről

Januárban bejárta a hír a világot: az angol hercegi pár, Katalin és Vilmos montessori óvodába íratja György herceget. De mit is jelent ez pontosan? Miben különbözik, miben más egy montessori elvek alapján működő intézmény, mint a hagyományos? A Budapesti Montessori Óvodába látogattunk, hogy kiderítsük, hol érhetőek tetten a különbségek.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok!

A bölcsis beszoktatás kemény menet volt, eleinte inkább nekem, később inkább neki. Persze ennek, mint minden lelki dolognak van egy folyamata, amin keresztülmegy az ember. Bálint nagyon közösségi gyerek, így én már otthon untattam. Eleinte csak pár órát járt, így pont annyit volt tőlem távol, ami nemhogy megterhelő, de üdítő volt neki.

Na, ebben a korai szakaszban én bőgtem: bőgtem a folyosón, az épület előtt és otthon.

De ezzel nem vagyok egyedül, egy másik mami, Barbara például így nyilatkozik: „Nekem nagyon nehéz az elválás, de tudatosan próbálom pozitívan látni az egészet. Tudtam, hogy ez egy természetes része az életünknek. Nem lehetek önző, nem köthetem magamhoz örökre. Egyelőre nem tudom elképzelni, milyen lesz. Hiányozni fog minden percben.”

A bölcsis beszoktatás tehát kezdetben nekem volt nehezebb, aztán, ahogy teltek a hetek és a hónapok, és a gyerekben tudatosult a rendszer, elkezdett lázadozni, jöttek a hisztik, ő bőgött. De jó hírem van: a helyzet egyébként a gyerekek számának emelkedésével csak jobb lesz. Az én történetem az egygyerekes történet, hiszen a kicsi ekkor még tervben sem volt, de ahogy anyatársam, Judit is rávilágít, a második gyereknél már könnyebb: „A másodiknál már nem volt annyira nehéz: az számított normális menetrendnek, hogy reggel indulunk a naggyal a bölcsibe/oviba, a kicsi pedig velünk tart, a banda része lett.”

Forrás:
iStock

Jöhet az ovis beszoktatás – kétszer

Az óvoda már nem volt olyan könnyű menet, mint a bölcsi. Ennek több oka is volt, részben, hogy a két év alatt megszeretett bölcsit kellett az ismeretlenre cserélnie, plusz éppen szeptember elején született meg a kistesója. A beszoktatást a nevelőapja csinálta vele végig,

ő persze, férfiként könnyebben vette az elválást, inkább a gyerek esetleges, lábba kapaszkodós hisztijei felett nem tudott napirendre térni.

Az ember és kicsinye
Az ember és kicsinye
Forrás:
Alexandra

Pár hét alatt az oviba is beszokott, de sajnos fél évvel később költöznünk kellett, új oviba kezdett járni. A kényszerű költözés félelemmel töltött el, hiszen fél év alatt megszokta az ovit, a szabályokat, most egy újhoz kell alkalmazkodnia. Szerencsére fél év alatt a gyerek is nagyobb lett, és látta a költözéssel járó sok-sok pozitívumot, így az új ovit, a régi barátok elvesztését is könnyebben dolgozta fel.

A második oviba már én szoktattam be a majdnem féléves húgával. Na, ott azért voltak vicces helyzetek: próbáljátok meg 007-es ügynököt megszégyenítő módon, észrevétlenül elhagyni az óvodának nevezett objektumot egy magatokra kötözött üvöltő félévessel – kíváncsi lennék, Mr. Bond hogyan abszolválná ezt a küldetést.

A beszoktatás sosem könnyű?!

Azok az anyák is tele vannak félelemmel és aggodalommal, akik már túl vannak a bölcsődén, és a gyerekeik most az óvodát kezdik. „Az ovi kapcsán a szabályokat tartom a legnehezebbnek, ki is meríti őket az egész napi megfelelési vágy. Anyaként nehezen élem meg, hogy elmegy és idegenek vigyáznak rá” – fogalmazza meg a legnagyobb fenntartásait az óvodás korú Beni anyukája, Edina.

Lotti bár járt bölcsibe, anyukája, Kata mégis több dolog miatt is aggódik: „Ami nehézséget okozhat, az új óvó néni, aki más stílusban beszél a gyerekekkel, mint korábban a dajkák.

Talán még nehézség lehet az is, hogy jobban elvárják tőlük az önállóságot, amíg korábban segítettek nekik sok mindenben, itt már valószínű, hogy nem.