Egyéb kategória

Felturbóznátok az intim pillanatokat? Ezek a könyvek segíthetnek, hogy jobb legyen a szex!

Mi van akkor, ha nem működik a szex, esetleg vágytok rá, de nincs kivel ágyba bújnotok? Az alábbi 5 + 1 könyv az olvasás éjszakáján segíthet, hogy tisztuljon a kép, és könnyebb legyen eljutni a testi örömök világába!

vous - 2016.10.08.
Felturbóznátok az intim pillanatokat? Ezek a könyvek segíthetnek, hogy jobb legyen a szex!

Vámos Miklós: Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?)

Utazások Erotikában

Utazások Erotikában
Forrás:
Alexandra

Vámostól bármit szívesen olvasok, még a villanyszámláját is, és Apák könyve-fanatikus vagyok. Az Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) tipikusan az a regény, amely pózmentes irodalmi árnyaltsága mellett mindent elmond a férfi szexualitásáról gyerekkortól az izzó férfikoron át az idős korig. Igen, azt is, amikor a hajdan szenvedélyes kapcsolat egy-két év alatt megfárad, és a harmincéves férfi impotenciától retteg, mert képtelen erekciót produkálni asszonya mellett az ágyban, miközben azonnal feláll a dákó, ha egy vonzó idegen mélyebb dekoltázsa tűnik fel a szoba másik végében. A szerző kíméletlen: önmagával, és úgy általában a férfiszexualitással is, de közben olyan mély empátiát, sőt rokonszenvet ébreszt szerethető, kissé szerencsétlen főhőse, hogy az ítélkezés kizárt.

Paulo Coelho: Tizenegy perc

Tizenegy perc

Tizenegy perc
Forrás:
Alexandra

Sokan fintorognak a brazil bestsellerszerző neve hallatán, mondván, hogy közhelygyáros, akinek minden könyvében egy gyönyörű fiatal nő „táncol az élet dallamára” (ez általában különféle keresztény mitológiába épített pogány rítusokat jelent), esetleg egy kiégett idősebb férfi ismeri meg újra „a szerelem valódi természetét”. Nos, a Tizenegy perc pont ez a kategória, picit rövidebben ugyanez: „a prostis könyv”.

A „tizenegy perc” az átlagos aktus tizenegy percéről szól, a történet főszereplője pedig egy sok csalódást átélt táncosnő, Maria, aki az utcán kezdi árulni testét, mígnem megismerkedik egy vonzó ifjú festővel, aki új utakra csábítja az erotika – és egyúttal az érzelmek – birodalmában. Ha el tudunk tekinteni attól, hogy Coelho regényeiben a falusi tehenészlány ugyanúgy beszél, mint a milliárdos vezérigazgató, kitűnő szórakozásban lesz részünk, a mélyebb sorok közötti üzenettel megspékelve.  

Soma mamagésa: Tiszta szex

Tiszta szex

Tiszta szex
Forrás:
Alexandra

Szexuális önéletrajz pikáns sztorikkal vagy inkább gyógyító könyv, amely behegeszti a bennünk tomboló megfelelési kényszert és belső bizonytalanságot, és segít, hogy felszabadultabban élhessük meg saját szexualitásunkat? Mindkettő. Soma nem csak az önkielégítéshez való viszonyáról, a nőkkel megélt erotikus kalandokról, a gruppenszex izgalmairól, az otthoni szerepjáték kéjes felfedezéseiről és a hétcsillagos szeretők titkáról ír, hanem a belső utazást is megmutatja, amely ezekig vezet: a kétségeket, a kíváncsiságot, a csalódásokat, a kényelmetlen tapasztalatokat és a komfortzónán túli bátorságot, hogy szakítsunk a korlátozó hiedelmekkel és társadalmi normákkal, ha épp arra van szükségünk.

Ahhoz, hogy a szexet igazán élvezni tudjuk, egy nagy adag önismeretre és önmagunk teljes elfogadására van szükség: minden más ezután következik, akár futó kalandról, akár életreszóló szerelemről van szó.

Nem baj, ha kezdetben bizonytalanok vagyunk és félünk, csak merjünk játszani, és persze legyünk jelen a pillanatban!

Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig – Szenvedély, elégedettség, biztonság

A magánytól az összetartozásig

A magánytól az összetartozásig
Forrás:
Alexandra

Az igazság az, hogy az egész Feri atya-hype engem valahogy elkerült. Elsőként aztán az A függőségtől az intimitásig című könyve fogott meg pár éve, épp a címe miatt: akkoriban ismertem fel, hogy amit szerelemnek hittem, az igazából függőség, és esély sincs a kapcsolatban az intimitásra, ami természetesen nem keverendő össze a szexszel. Feri atya rámutat arra, hogy bensőségességet, maszkok nélküli létezést jelent. És hogy mit tud erről – illetve a szenvedélyről – egy katolikus pap? Nos, az atya nemcsak mentálhigiénés szakember, de sokáig világi életet élt: mielőtt Isten szolgálatába állt, több hosszú kapcsolata is volt, és persze „függősége” is. Amiért pedig bónuszpont jár: minden könyvét abszolút világi nyelven írja, tiszteletben tartva mindenki világnézetét, egyszer sem agitál senkit, hogy fogadja el megváltóként Krisztust a boldogság érdekében. Végtelenül tisztelem ezt az embert és a bölcsességét, az alázatát, a tudását – mindazt, amit a kapcsolatokról és legbensőbb motivációinkról átad.

Forrás:
iStock

Erich Fromm: A szeretet művészete

A szeretet művészete

A szeretet művészete
Forrás:
Alexandra

Mi van akkor, ha azért nincs otthon szex, mert nincs szeretet? Vagy azt hisszük, szeretet van, de nem találjuk annak tárgyát, nincs kivel szerelmbe esni, és ezért magányosak vagyunk? A cím alapján – ha valaki a német szociálpszichológust nem ismeri – könnyedén hiheti, hogy egy modern Kámaszútráról van szó, amely a különféle tantrikus trükkök elsajátítása mellett lelki húrokat is penget. Szó sincs erről: nem a szexről beszél Fromm, hanem arról, ami –  többek között – a jó szex alapja is. Önismeret, a legbensőbb emberi motivációk megértése, kapcsolódás a másik emberhez, „szenvedélyes akarás” és tudásvágy, hogy a magányt pótló szerelemérzet tartós – és valóban konstruktív – legyen.

„A szeretet tárgy, és nem képesség kérdése?” – teszi fel a kérdést Fromm, és aztán szépen kiderül, hogy először bizony a képességet kell kifejlesztenünk magunkban a kapcsolódásra, mielőtt – a pillanatnyi fellángolásokon túl – valóban szeretni tudnánk.

Minden más ezután jön…

+1, ami segít ellazulni

Sue Townsend: Adrian Mole minden kínszenvedése

Mi van?! Adrian Mole egy ilyen erotika-listán? A szerencsétlen kamasz, aki folyton a ragyái miatt aggódik?! Nos, igen, és nem véletlenül, de még csak nem is jobb híján. Aki olvasott egyetlen Adrian Mole-könyvet is, az pontosan tudja, hogy a srácot rettenetesen foglalkoztatta a szex, és elégszer keveredett bajba is a vágyai miatt… Nem csak a tizen-huszonévesek szerelmi és szexuális kínlódásait rejti azonban Townsend könyve, hanem – és ezt már csak felnőttként látom – a '80-as évek Angliájának mély szarkazmussal megírt társadalomkritikája is kirajzolódik a beszámolókból. A szaggatott naplóformátum olyan könnyűvé teszi az olvasást, hogy akár még a metró mozgólépcsőjén is kényelmesen olvasható, illetve bármikor újra és újra levehetjük a polcról, ha egy kicsit lazítanánk…

Ajánlott cikkek