Egyéb kategória

Unjátok az örök vegán-húsevő vitát? Most pontot teszünk a végére

Aligha akad közöttünk olyan, aki ne keveredett volna már órákon át tartó, parázs vitába valakivel, aki másfajta étrendet követett, mint ő: vegák-vegánok a húsevőkkel, illetve fordítva. Nemritkán a sértések, megaláztatások is a napirend részét képezik, holott az örök harcnak nem sok értelme van. Rögtön el is áruljuk, miért...

vous - 2016.10.16.
Unjátok az örök vegán-húsevő vitát? Most pontot teszünk a végére

Mindenkinek joga van a lelkiismereti szabadsághoz

Van, aki abban hisz, hogy a lélekvándorlás ember és állat között is működő, fajokon átívelő kapcsolat, a tudatszintkülönbség és a csakrák száma nem számít. Mások úgy vélik, a „föld vadjai, az ég madarai” mind értünk vannak, hogy „élményül és eleségül szolgáljanak”.

Előfordul, hogy valaki hitvilágától függetlenül, morális okokból nem eszik húst: úgy gondolja, etikátlan elpusztítani az állatot, és ezzel még nagyobb ökonómiai lábnyomot létrehozni az egyébként is végletekig kizsigerelt bolygón, ahol milliók éheznek. Sokan nyitottak ugyan ezekre a problémákra, de hisznek az etikus állattartásban, és más eszközökkel igyekszenek környezettudatosabban élni.

És igen, ismerek több olyan embert is, aki egyszerűen megcsömörlött a hústól, esetleg a húsipar fonákságaitól, és egyszerűen nem kívánja a húsbevitelt. Más viszont el se tudja képzelni, hogy a babfőzelék tetején ne legyen fasírt – tartsuk mindkét opciót tiszteletben.

Vegánoknak feltett leghülyébb kérdések a húsmentes táplálkozásról

Az 5 leghülyébb kérdés, amit feltettek már vegánoknak – elmondták nekünk

Bár a bevásárlás és étkezés egyre könnyebb, vegának és vegánnak lenni nem könnyű. Még mindig sok furcsa és egy idő után már-már idegesítő kérdést tesznek fel nekik. Fotósunk, Anna megkérte őket, írják le egy fehér lapra, melyik bosszantja őket a legjobban.

A cikket ide kattintva olvashatjátok.

Nem minden ember szervezetének pontosan ugyanarra van szüksége

Ne kívánd felebarátodnak, amit magadnak kívánsz, mert lehet, hogy más az ízlése – tartja a mondás. Az ízlés dolgon túl persze elképzelhető, hogy másról is szó van: az étkezést gyakran anyagi, időbeli és egészségügyi tényezők is alakítják.

Egy kedves barátnőm nagyjából egy évvel ezelőtt próbált meg áttérni a vegán étrendre. Három hónapig bírta, aztán összeomlott a keringése, alig tudtak életet lehelni belé a kórházban. Az ő szervezete egyértelműen nem hús-, hal-, tejtermék- és tojásmentes életre volt berendezkedve.

Egy másik ismerősöm azért hagyott fel a morális okok miatt vállalt vegetarianizmussal, mert rengeteg időt, energiát és pénzt emésztett fel számára a konstans „vadászat”: az, hogy képes legyen megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékkal fedezni szervezete fehérjeszükségletét. Vannak élethelyzetek, amikor erre egyszerűen nincs lehetőség…

Forrás:
Freepik, iStock

Az erőszakos térítés a történelem során mindig tragédiákhoz vezetett

Gyakori probléma, hogy a vegák felelőtlen, gonosz, érzéketlen figurákként ábrázolják a húsevőket, és megpróbálják megtéríteni őket, akár erőszakkal is. A húsevők ezzel szemben kigúnyolják, rendszeresen megalázzák a „nyúltápon” élőket, anélkül hogy megpróbálnák megérteni, de legalább elfogadni álláspontjukat és motivációkat.

Mindkét véglet szélsőségnek számít, hiszen még ha bizonyos érveléseknek van is valóságtartalma, az erőszakos hittérítés a történelem során mindig kudarcba fulladt hosszú távon.

A vegáknak igazuk van abban, hogy a bolygó háromszor ennyi embert is el tudna tartani, ha mindenki lemondana a húsról, a húsevők pedig fején találják a szöget azzal, hogy az ember gyárilag mindenevő, a szervezete a húsevést szolgálja alapértelmezett üzemmódként.

600

Október 16. az élelmezési világnap: a hús is számít?

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Ennek több módja is van, a húsipar megreformálása és a húsbevitel csökkentése csak egy a sok közül.

Nyugodjatok le a… Valószínűleg a mértékletesség a kulcs

Miután magam is sokat merengtem a vega/vegán-húsevő vitán, és többféle érvelést hallgattam már meg mindkét oldalról, húsevőként ráébredtem, hogy az arany középút – a mértékletesség – az életnek ezen a területén is rendkívül fontos.

Tény, hogy a modern, fehér, középosztálybeli emberek többsége vélhetően több húst eszik, mint amennyire szüksége volna (nagyszüleink még legfeljebb heti egy-két alkalommal ettek húst, többnyire vasárnap), ráadásul jobbára a kevésbé egészséges vörös húsokat preferáljuk. Éppen ezért tudatosan igyekszem csökkenteni a húsbevitelt, és próbálok több csirkét, halat enni a vörös húsok helyett.

Tény emellett az is, hogy nem mindegy, hogy a hús milyen forrásból származik: a nagyüzemi hústermelés sokszor valóban aggasztó körülményeket teremt, nem csupán az állat számára méltatlan életfeltételekkel, de a húst elfogyasztó ember egészsége szempontjából is visszás módon. Próbálok tehát minél több tanyasi, de legalábbis fenntartható forrásból származó húst vásárolni.

Tudom, hogy a bőséges zöldség- és gyümölcsbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás része, ezért cél számomra, hogy ne egyek folyton húst hússal: nemcsak az állatok és bolygónk állapota, hanem a saját egészségem miatt is.

Örülnék, ha egyre több húsevő társam gondolkozna így, miközben a húst elutasítók sem éreznék kötelességüknek, hogy átképezzenek keményvonalas vegánnak.

Most rátok vagyunk kíváncsiak!

Objektum doboz

Ajánlott cikkek