Mengyán Eszter csúnya zöldség gyümölcs élelmiszer pazarlás környezetvédelem tudatos vásárlás

A csúnyaságé a jövő? Kardashian-fenekű mandarinokkal és poliplábú répákkal mentjük meg a Földet

Kétlábú répák versengenek popsi alakú citrommal, csücskös paradicsommal és sziámi szilvákkal egy Instagram-oldalon. Ilyen példányokkal mindenki találkozott már, akinek van egy kis kertje, vagy csak néhány zöldséges ládája az erkélyen. De most őszintén: mikor nyúltatok utoljára kétlábú répáért a szupermarketben? Ja, hogy ott nincs is ilyen?!

A szupermarketekben ugyanis nem menő a csúnya zöldség vagy gyümölcs, úgy tűnik a bodyshaming ebben a világban is jelen van. Fényesen pirosló, egyforma méretű almák, százas ikreknek tűnő citromok, tökéletes formájú paradicsomok és egyformán csúcsosodó szilvák közül szinte válogatni se kell. Gondolkodás nélkül emelhetjük őket a kosarunkba, hajlamosak vagyunk akár többet is venni, mint amennyire valójában szükségünk van. Közben ezek a katonásan sorba állított egyenpéldányok azt is sugallják,

csak az lehet finom és egészséges, amelyik tökéletes. Illetve amelyik tökéletes, az finom. A többi: kuka.

És ez a rejtett üzenet elég nagy bajt jelent, mivel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada, évi körülbelül 1,3 milliárd tonna kidobásra kerül. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint Magyarországon évente 400 ezer tonna fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobunk ki. Ha emellé odateszem, hogy a világon még mindig közel nyolcszáz millióan éheznek, akkor valószínűleg a ti gyomrotok is összeszorul kicsit. A legmegdöbbentőbb viszont az, hogy a fejlett országok pont elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy megetessék a szegény országok lakóit – csak éppen nem jut el hozzájuk.

Objektum doboz

Mivel mostanában a #viszlatfastfashion projektem miatt sokat olvasok a fenntartható életmódról, a fogyasztási szokásainkról, rendszeresen felbukkan a túlfogyasztás témaköre. Egyszerűen túl sokat vásárolunk, és akkor sem figyelünk arra, honnan jön a ruhánk, vagy ki termeli az élelmiszerünket. Annyi változás tapasztalható, hogy a Z generáció már tudatosabb, másképp fontos nekik, mit viselnek vagy mit esznek. Nem elég, hogy valami olcsó, vagy a legújabb trendet követi, mert tudják, hogy az olcsóbb és a trendkövető nem biztos, hogy a legjobb nekik – és a Földnek.

Felkiáltójel

Tippek élelmiszer-pazarlás ellen

  • Vásárlás előtt tervezzetek: nézzetek be a hűtőbe, a polcokra, a kamrába.
  • Írjatok bevásárlólistát, használjatok bevásárlást segítő appokat.
  • Ha főztök otthon, készítsetek heti menüt, ezzel spóroltok is.
  • A fonnyadó zöldséget felhasználhatjátok levesbe, köretnek, pürésítve.
  • A megpuhult, túlérett gyümölcsök kerülhetnek a turmixokba, süteményekbe.
  • Legyen új élete a maradékoknak – vagy például a szikkadt kenyérnek –, így nem kell új élelmiszert venni.
  • Mindig legyen tartós élelmiszer otthon (rizs, tészta, olaj, ecet, dió, mandula, konzervtonhal, sűrített paradicsom, fűszerek, savanyúság, liszt, szárazbab, lencse) – ezekkel is új életre kelthetitek a maradékokat.

Forrás: Esélytazételnek.hu

A csúnya zöldségekről és gyümölcsökről például nemrég kiderült, hogy nemcsak finomabbak (a csúnya gyümölcsök cukortartalma 2–5 százalékkal magasabb), de a sérüléssel, dudorokkal rendelkező példányok antioxidáns- és tápanyagtartalma is magasabb.
Sajnos ez a szépséghez szokott szemet nem minden esetben győzi meg. A VOUS szerkesztőségében is van olyan, aki az információk ellenére sem fog a csúnyácska darabok után nyúlni.

Na, csajok, nektek találták ki a következő jópofa kampányokat a ronda zöldségek és gyümölcsök védelmében.

A kanadai Loblaw élelmiszerlánc először szószként és smoothie-ként próbálta értékesíteni a csúnya példányokat, de mivel a kampány nem hozta meg a várt sikert, 2015-ben 30%-os kedvezménnyel juthattak hozzá a tökéletlen terményekhez a vásárlók. Franciaországban még 2014-ben indult kampány a harmadik legnagyobb élelmiszerláncban (Intermarché) többek között Groteszk Alma, Nevetséges Krumpli, Bukott Citrom és Szerencsétlen Mandarin főszereplésével. A formájuk vagy méretük miatt kidobásra szánt zöldségek és gyümölcsök árából ők is 30%-ot engedtek. 2016 februárjában fogadták el Franciaországban azt a törvényt, mely szerint a szupermarketekben a megmaradt, de kidobásra szánt élelmiszereket fel kell ajánlaniuk a jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak. Ha pedig azok emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, állati takarmány készülhet belőlük. Legutóbb pedig az amerikai Walmart áruház teszteli a szépséghibás gyümölcsök és zölségek sikerét a fogyasztók előtt – ők is kedvezményesen adják a nevetséges, de szerethető külsejű darabokat.

Annyit nézegettem a Kardashian-fenekű mandarinokat és a poliplábú répákat, hogy kedvem támadt beszerezni néhány csúf zöldséget és gyümölcsöt, hogy spontán fotózást csapjak a szerkesztőségben.

Objektum doboz

Fene gondolta volna, hogy ennyire nehéz lesz! A magyar szupermarketekben ugyanis a csúnya sokszor egyenlő az értékcsökkentett, azaz már fonnyadt, ráncos, penészes, ütődött áruval. Mondanom sem kell, nem ilyet kerestem. A Dívány.hu szeptemberi cikkéből az is kiderült, hogy a választ adó magyarországi élelmiszerláncok nem is terveznek a kanadai, amerikai vagy francia példához hasonlóan kishibás terményeket árulni.

Objektum doboz
Objektum doboz

Azt azonban nem gondoltam volna, hogy az egyik legnépszerűbb budapesti piacon is csak katonás sorrendbe állított egyenzöldségekre bukkanok. Olyan volt, mintha minden standra ugyanarról a helyről érkezne áru – egészen pontosan a szupermarketekből. Mivel az őstermelői piacon – árus híján – sem jártam nagyobb sikerrel, úgy döntöttem, ha a fotózás meghiúsul, akkor megkeresek néhány zöldségdoboz rendszerben gondolkozó magyarországi kertet és gazdaságot.

Objektum doboz
Objektum doboz

A zöldségdoboz rendszer Franciaországból indult. A lényege, hogy közvetlenül az őstermelőktől vásárolhatunk zöldségeket, a legtöbb egyébként bio. Ezeket a piaci árnál olcsóbban kaphatjuk meg. Sok gazdaság egy meghatározott időszakra tagsági szerződést köt a fogyasztóval, így biztos lehet abban, hogy a terményeit meg is veszik. De mi a helyzet náluk a csúnya zöldségekkel?

Objektum doboz
Objektum doboz

Ilyen zöldségdoboz rendszert üzemeltet a Zsámboki Biokert is, amelynél tervben van csúnyazöldség-kampány. Jelenleg az amorf, sérült, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldségeket és gyümölcsöket a tulajdonosok és az alkalmazottak viszik haza saját fogyasztásra. A piacon pedig leértékelve, külön árulják. Előfordul azonban a nagyon keresett vagy éppen a különlegesnek számító terményeknél, hogy a csúnya zöldségek belekerülnek a dobozba, de – ahogy ők fogalmaznak – „ilyenkor nem olyan kritikusak a vevők”.

nem-is-olyan-nehez-igy-csokkentsetek-a-szemeteteket1

Nem is olyan nehéz: így csökkentsétek a szemeteteket!

„Emlékeztek még arra a lányra, aki 3 év alatt mindössze egy befőttesüvegnyi szemetet termelt? Azt hiszem, akárhogy is próbálkoznék, számomra ez lehetetlen küldetés lenne. De még ha nem is sikerül ennyire lecsökkentenem az általam termelt szemét mennyiségét, akkor is megéri a próbálkozást. Hiszen így tehetek valamit a bolygónkért, a családomért, és persze önmagamért – éppen ezért bele is vágtam!” – írja szerkesztőnk, Mojzes Nóri, akinek tapasztalatait ide kattintva olvashatjátok.

Objektum doboz
Objektum doboz