Egyéb kategória

Szerelemből házasodott, és a végsőkig harcolt a trónért – Ilyen volt az utolsó magyar királyné

Százöt évvel ezelőtt, október 21-én Zita Bourbon–pármai hercegnő és Habsburg Károly főherceg kimondta egymásnak a boldogító igent. A szerelemből fakadó házasságuk azonban mindössze 11 éven át tartott. Az utolsó királynét azóta is szeretettel emlegetik, nem véletlenül.

vous - 2016.10.21.
Szerelemből házasodott, és a végsőkig harcolt a trónért – Ilyen volt az utolsó magyar királyné

Fő, hogy mindenki jól házasodjon!

I. Róbert egykori pármai hercegnek összesen két házasságból huszonnégy gyermeke született. Bourbon–pármai Zita 1892. május 9-én a második házasságba 17. gyermekként érkezett. Nővéreivel együtt édesanyjuknak, Mária Antónia portugál infánsnőnek hála, vasszigorban és fegyelemben nőttek fel. A nővérek leányneveldékben, majd egy bencés zárdában tanultak. Kiválóan beszéltek nyelveket, többek között franciául, németül, olaszul, portugálul és angolul is tanultak.

Édesapjuk nem titkolt célja volt, hogy – habár hatalmáról már rég lemondott – családját továbbra is uralkodói házként reprezentálja. Ennek érdekében mindent meg is tett: nyári és téli rezidenciát is fenntartott, így az emberek továbbra is partiképes uralkodónőként tekintettek gyermekeire. A herceg terve bejött: a második házasságból született gyermekek közül többen – Zita is – jó partit választottak maguknak. Míg a legidősebb nővér a bolgár uralkodóhoz ment feleségül, addig Zita Habsburg Károly főhercegbe szeretett bele – örökre.

Kényszerszerelem? Nem, köszi!

Örökre, hiszen Zita a későbbi király halála után sem szeretett bele másba. Tizenegy évig tartó szerelmük magától alakult ki, az akkori szokással ellenben. Zita így emlékezett vissza a találkozgatásokkal teli időszakra:

„Nem tudnám megmondani, hogy az anyám szándékosan vitt-e engem Franzensbadba, vagy sem, de annyi bizonyos, hogy Károly főherceg többször is meglátogatott bennünket, illetve a közelben lakó nagyanyját, Mária Terézia nénit…

Az érzelmeim lassan érlelődtek iránta a rá következő két esztendőben.

A két fiatal tehát lassan, de biztosan egymásba szeretett, amihez természetesen a két család is hozzájárult. Habsburg Károly ez idő tájt Ausztria legkelendőbb agglegényének számított, több uralkodónő is előszeretettel adta volna hozzá lányát.

Mivel a Habsburg-családban Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült, így Károly parancsként kapta, hogy házasodnia kell. A hercegnek természetesen cseppet sem esett nehezére megkérni szíve választottját, aki örömmel mondott igent. A két fiatal azon kevesek közé tartozott, akik ez időben maguk választhatták szerelmüket, kényszerházasság helyett. 1911. október 21-én esküvővel pecsételték meg szerelmüket, a hetedhét országra szóló lakodalom fogalma többé nem csak a mesékből volt ismert. Az ünneplést a Schwarzau kastélyban tartották, ahol több előkelő vendég mellett Ferenc József is jelen volt. Az osztrák–magyar király állítólag igazán kitett magáért: gyémántdiadémot ajándékozott a menyasszonynak. A szerelmespárnak az elkövetkezendő években összesen nyolc gyermeke született.

Forrás:
Wikipedia
Tudjatok meg mindent Zita királynéról!

Különleges fotók az utolsó magyar királyné esküvőjéről

„Egy szöghajú, sudártermetű herczegkisasszony lépett át gracziózus mozdulattal leányszobájának sejtelmes, édes világából oda, hol a történelem szálai perdülnek a rokkán. Életteljes, meleg a tekintete, csupa derű a lelke, szeret mosolyogni az ajka. Zitának hivják”

kezdte címlaptudósítását a Vasárnapi Újság, aminek a különleges fotóit ITT nézhetitek meg! 

Rövid uralkodás és a közös kirekesztettség ideje

A házasságkötés után mindössze 5 évvel a trón Károly főhercegre szállt: Ferenc Ferdinándot 1914-ben Szarajevóban megölik, Ferenc József pedig 1916. november 21-én elhunyt. Az akkor 29 éves főherceget és Zitát királlyá és királynévá koronázzák, ezzel egyedülálló módon kerülnek be a magyar történelembe: az egyedüli pár volt, akiket egy és ugyanazon a napon koronáztak meg. Zita igyekezett szebbnél szebb gesztusokat tenni magyar alattvalói felé: koronázási eskütételét is magyarul mondta el.

A királyi pár rövid időt töltött a trónon, a Monarchia felbomlásával az uralkodópárnak távoznia kellett. IV. Károly 1918. november 13-án határozatlan időre visszavonult, amit Zita királyné mélységesen ellenzett: „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait.

Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha!

Inkább itt pusztulok veled, de majd jön Ottó. És ha mindannyiunknak pusztulnia kell is, akad még Habsburg elegendő.”

A visszavonulás után Zita és Károly a svájci száműzetés mellett döntött, ahonnan a király kétszer is megpróbált visszatérni. Zita királyné mindvégig teljes vállszélességgel pártolta férjét, visszatérésük azonban így is sikertelenül zárult. A királyi párt őrizetbe vették, majd Madeira szigetére deportálták. Ezt követően 1922-ben Károly spanyolnáthában meghalt, Zita királyné örökre egyedül maradt.

Özvegyként is aktívan

A meleg szívvel emlegetett királyné férje halála után sosem volt hajlandó lemondani az osztrák és a magyar trónról sem. A királyné a későbbi években minden erejével családjára fókuszált, gyermekei taníttatásában lelte egyetlen örömét. Később, pont a gyermekek oktatása miatt, Brüsszelbe, majd Portugáliába, Amerikába és Kanadába költöztek. A II. világháború ideje alatt Zita aktívan részt vett a háborúban: nőként kötszert és gyógyszereket gyűjtött, ápolásban segédkezett. Az utolsó magyar királyné végül 1989. március 14-én hunyt el, 96 éves korában, családja körében. 8 gyermeke, 34 unokája és 15 dédunokája gyászolta.

Forrás: Wikipédia, Múlt-kor, Fókusz

Ajánlott cikkek