Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy messzi királyság, ahol a csodaszép királylányt megmentette egy daliás, szőke herceg a sárkány karmai közül. És hogy mi lett velük? Hát persze hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Egy mese, amit kislánykorunk óta ismerünk. Sőt nemcsak hogy ismerjük, szinte ki vagyunk éhezve az újabb és újabb romantikus történetekre, melyek ezen a tündérmesén alapulnak. Aztán persze csodálkozunk, ha a való életben a királylányért mégsem a megfelelő szőke herceg jön el, és elmarad a boldog befejezés…
A romantikus történetek szinte mind ugyanarra a sémára épülnek: a szerelem szinte villámcsapásként éri az embert, de persze ahhoz, hogy ez beteljesüljön, le kell győzni jó néhány akadályt, például előítéletet, háborút, félelemet, balszerencsét. De egy mindegyikben közös: a végén a szerelem beteljesül, aztán a párok boldogan élnek, amíg meg nem halnak – írja a The Philosophers' Mail.
A romantikus történetek hatására ugyanis olyan elvárásokat állítunk fel a kapcsolatainkkal szemben, amiket gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni. Sajnos szembe kell néznünk azzal, hogy a valóságban a szőke herceg néha eltéveszti a házszámot, és kicsit tovább kell rá várnunk, mint gondoltuk. De az is lehet, hogy éppen a valóságos királylányok érzik úgy, hogy mégsem az ő szőke hercegük az, akit a sors nekik szánt, ezért inkább tovább keresgélnek. Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy a valóságban másként történnek a dolgok, mint a mesében.
Téves elvárások, amiket a Disney-meséknek köszönhetünk
A tündérmeséket mindenki szereti, mert szépek, varázslatosak, a történetekben az álmok valóra válnak, és a happy end is garantált. Egy-egy Disney-film megnézése mindenkit kiragad a szürke hétköznapokból. Igen, a szürke hétköznapokból – hiszen az élet valójában egyáltalán nem az, mint amire a porcukros mesék alapján számítottunk. Lássuk, a rajzfilmek hatására milyen téves elvárásokkal vágtunk neki a felnőtt életnek!
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.
De szerintem ettől még nem lesz kevésbé szép a saját történetünk. Tudjátok, lehet, hogy nem találjuk meg elsőre a szőke herceget, de attól a történetünk még nem ér véget. A valóság tartogathat számunkra nem várt fordulatokat, szomorú befejezéseket, de ezek formálnak minket azzá, akik vagyunk. Ezektől lesz érdekesebb és színesebb a valóság, mint a tündérmese. Csupán annyit kell megtanulnunk, hogy nem várhatjuk el a tündérmesét, de attól még a saját történetünk is lehet – a csalódásokkal és a problémáinkkal együtt – szép, ami happy enddel végződik.