Engel Nóra dr. Szatmári Judit Anna interjú divattervező viselettörténet kutató

„Ma már a koncepció a trendi, nem az, amit felveszel” – a divat változásai közelebbről

Magas derekú nadrág, fűzők, holdjárók, metálos csillogás, bársony és bőr – csak néhány azok közül a trendi darabok közül, amik idén (is) elárasztották a boltokat. És természetesen a felsorolásnak még koránt sincs vége. A trendek jönnek-mennek, de pontosan minek is köszönhetjük ezt az állandó körforgást? Mi befolyásolja és alakítja azt, hogy az utca embere mit vesz fel szívesen? Dr. Szatmári Judit viselettörténet-kutatóval beszélgettem.

So 90's! napunk alkalmából kaptam az izgalmas feladatot, miszerint derítsem ki, a nagy '90-es évek őrület után mennyit kell még várnunk a 2000-es évek trendjeinek visszatérésére. Kavarogtak a fejemben a gondolatok, hol is kezdjem a kérdezősködést. Hiszen a divat összetettebb dolog, mint hinnénk. A válasz a kérdésemre meglett, annyit elárulhatok előre: meglepő is és nem is.

Szatmári Judit

Dr. Szatmári Judit Anna

Divattervező, viselettörténet kutató, egyetemi oktató

  • A Modart mellett jelenleg a Metropolitan Egyetemen, korábban a Kaposvári Egyetemen és a MOME-n is oktatott
  • Az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori programjának végzőse
  • Rendezője volt 2015 novemberében az ELTE BTK-n tartott nagy sikerű Divattörténeti Tudományos Konferenciának, jelenleg az ebből készülő tanulmánykötet szerkesztésén dolgozik
  • Az utóbbi években több publikációja jelent meg az 1918-45 közti divatról. 2012-ben jelent meg A Magyar Divat 1116 Éve című divattörténeti könyv, melynek társszerzője volt.

A legjobb, ha az alapoknál kezdjük: hogyan változnak a trendek?

Egészen – legalább –  a 19. század második feléig érdemes visszatekintenünk, ugyanis ekkortól indult el az a rendszer, hogy a párizsi divatházak évente két kollekciót dobtak piacra. Ebből hamar egy kamara alakult, ami a francia selyemgyárakkal közösen egyeztetve „döntött” a trendek alakulásáról. Nem létezett az a fajta alkotói szabadság, hogy a tervező azt dob piacra, amit csak elképzel. Nem volt elég, ha tervező a tervezővel egyeztetett, egészen az alapanyag-gyártásig kellett visszamenni.  A folyamat ezen része egyébként ma sincs másképp:

a tervezők igyekeznek egyediek és individuálisak lenni, de az alapanyag-gyártás ma is nagyban korlátozza a munkájukat. Persze ezt sokan azzal küszöbölik ki, hogy saját anyagokat rendelnek, gyártatnak.

Elindult tehát a rendszerezés. Innen egyre gyorsult a divat, szinte már a 19. században rájöttek, hogy a két kollekció nem elég, bőven lehetne köztes kollekciókat bedobni. Nem elég, hogy van egy őszi-téli és tavaszi-nyári összeállítás, szükség van utazáshoz, alkalmakhoz is ruhákra. Az igény megvolt, így a folyamat is kezdetét vette.

Ezeket a kollekciókat egyébként még olyan értelemben nem nevezhetjük trendnek, hogy a divat egy-egy szezonon belül egységes volt, és ez egészen a hatvanas évekig így maradt. A vonalakat tartották, nem voltak jelen az egy szezonon belüli párhuzamos, szándékosan meghatározott trendek. Ez a jelenség ugyanis a '90-es évek óta figyelhető csak meg.

Forrás:
Molnár Anikó

Milyen változás történt ezután?

A globálisan terjeszkedő fast fashion márkák kiépülésével az első vonalbeli divatházak által készített ruhák utánzatainak tömeges gyártása gyorsabbá vált, ezáltal alakultak ki tulajdonképpen a tényleges trendek. Onnantól kezdte el másolni nagy mennyiségben és szinte azonnal a tömegnek (is) az ipar azt az egyre több féle trendet, amit a tervezőknél látott. Persze nem csak az ipar, a tervezők is felgyorsultak, megújultak. Egyre inkább a saját világukat akarták visszaadni – ami természetes reakció, hiszen az lett a céljuk, hogy felismerjék őket az egyéni stílusukról.

Egyre több minden volt megengedhető és elfogadott.

Ekkor volt szükség a kommunikációra: az embereknek „szájbarágósan” megmagyarázták, hogy mik a trendek az adott évszakban. Magazinok szintjén mást sem láthattak, csak azt, hogy mit kell majd az adott szezonban beszerezni, ha divatos szeretne valaki lenni. Ráadásul a nemzetközi divatmagazinok, utána pedig az internet segítségével ezek a trendek pillanatok alatt ismertté váltak a világon bárhol.

Ezt a „rendszert” egyébként még ma is ismerjük, kinyitjuk a női magazinokat, amik megmondják nekünk, mit érdemes megvennünk. Bár, fontos említeni, hogy szerintem mára már ez is megváltozott, visszahúzódott.

Milyen irányba változott, milyen „rendszer” van ma?

2005 után, és főleg a 2010-es évektől kezdve újra változott a divat világa. Az okostelefonokon azonnal bárhol olvasható blogok és a street fashion fotózás megjelenésének hatására – amik az „átlag” emberek fórumai – az emberek elkezdtek teljes outfitben gondolkodni. Már nem az számít, hogy csipkés ruhát vagy bársonynadrágot vegyek fel, mert divatos. Ekkortól már az volt a kérdés: mivel vegyem fel azt. Az összepárosításon van a hangsúly, így ez nemcsak a fogyasztók igényein, de a tervezők munkáján is változtatott. Korábban megfigyelhető volt, ha egy adott márka ékszert akart eladni, az ékszer fotózta le, nem a teljes szettet. Mára ez már nincs így, az összhang számít, a fotókban a kontextus pedig egy életérzést is hozzátesz, amit a márka kelteni akar a vásárlóiban.

Napjainkban a hangsúlyt inkább a 'mit mivel'-re fektetjük, nem arra, hogy mi az adott trend. A kombináció a lényeg, nem egy trend önmagában, ami szerintem kifejezetten izgalmas és érdekes.

Forrás:
Molnár Anikó

A jelenlegi rendszer ugyanakkor kissé csalóka és visszás. Az az üzenet, hogy ne a trendeket kövesd, hanem azt, amilyen te magad vagy. Közben az ember inspirálódik valahonnan, és azokat a dolgokat párosítja össze, amit a helyi üzletek kínálnak. Ezzel pedig máris limitálja azt, hogy egyedi lehessen. Mindenki abból válogat, amit a – megfizethető árú, többnyire fast fashion – boltok nyújtanak, azaz mégis meg van határozva, hogy mit kell felvennünk, mi a trend.

Az, hogy megválogathatjuk, mit veszünk fel, mi a mi egyedi stílusunk, így illúzióvá válik.

Valamint megfigyelhető a legújabb irány is, hogy már nem feltétlen a mixeléssel és az „egyediséggel” tűnhetünk ki. Ma már azzal különbözhetünk, ha a koncepcióra fektetjük a hangsúlyt. Előtérbe került a fenntarthatóság, az ökodivat, a slow fashion. Nem az számít, hogy milyen felsőt veszel meg, hanem hogy mire figyelsz oda azáltal, amit magadra veszel.

Fél éve nemet mondtam a fast fashion márkákra – elárulom, hogyan változott az életem

Fél éve nemet mondtam a fast fashion márkákra – elárulom, hogyan változott az életem

„Eddig csak egyetlenegyszer botlottam meg az eddig eltelt fél év alatt. Annyira nem bírtam magammal az első komoly futóversenyem előtt, hogy gyorsan vettem egy csajos, simlis futósapkát. Rémesen áll, de higgyétek el, ez a legkisebb baj. Sokkal nagyobb gond ennél, hogy Kínában gyártották, ki tudja, milyen körülmények között. Miért fontos ez? Mert jó fél évvel ezelőtt eldöntöttem, elég volt a fast fashion márkákból, a divatipar kizsákmányolásából, a fenntartható divat mellett teszem le a voksomat.” Főszerkesztőnk, Mengyán Eszter teljes cikkét ITT olvashatjátok!

Tud egyébként még újat nyújtani a divat? Vagy önmagát ismétli és időről időre ugyanaz tér vissza? Ahogy jelenleg is például a '90-es évek slágerdarabjai.

A divat
A divat
Forrás:
Alexandra

Szerintem mindig van új, mindig vannak olyan dolgok, amiket még nem próbáltak ki az előttünk lévő generációk. Ha más nem, a technikai újítások, bravúrok is viszik előre a folyamatot. Mindig lesz olyan trend, ami időről időre visszatér, jelenleg is látható, hogy minden szezonban van egy olyan év, egy korszak, amit felkapnak és visszahoznak.

Vannak kedvelt korszakok – Egyiptom, Bizánc, a rokokó vagy a húszas, hatvanas évek, amik gyakrabban visszatérnek. És olyanok is, amik szinte sosem: például a 19. századi historizmus, de a szecessziós divat is ritkán. Nyilván vagy az esztétikai, vagy esetleg a koncepcionális egyezés a jelen korral lehet az, ami előhívja a tervezők fantáziájában ezeket egy-egy szezonra.

Azt gondolom, e mögött az is megbújhat, hogy kétségbe vonjuk a korábbi korszakokat. Van bennünk egy vágy, hogy megmutassuk, mi igenis tudunk jobbat. Kicsit rebellis hozzáállás, a divat újraértelmezése is ez egyben.

És szerinted sikerül ez az „újraértelmezés”?

Igen, akármilyen trend jön vissza korábbról, sosem ugyanolyan. Mindig egy kicsit más, mindig egy kicsit újabb. Az anyaghasználat, a társítás miatt is többek között. Végül mindig teljesen más a folyamat eredménye: hiába hisszük, hogy már minden volt, már mindent láttunk, a divat bebizonyítja, hogy vannak még új nézetek. Ráadásul a világ, a társadalom kérdései is folyton változnak, amikre a divat nagyon érzékenyen reagál, tehát szinte „beleszövődnek” – már csak ezért sem lehet ugyanolyan egy retró, mint az eredeti.

Egyébként a régi dolgok visszahozása nemcsak a korábban említett okoknak köszönhető. A divatipar gyorsasága miatt az emberek olykor-olykor próbálnak ellentmondani, ellenállni. Annyira gyorsan fejlődik a világ és annyira gyorsan változnak a trendek, hogy a nemcsak a hétköznapi ember képtelen nyomon követni a változásokat, de talán még a tervezők is. Besokallnak. Ilyenkor jöhet a képbe a régi, a már jól bevált, amit elő lehet venni. Ez egyfajta megnyugvást is nyújt az embereknek: ezt a trendet már láttuk, már ismerjük, egykor jó volt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy idén is például hódít a '90-es évek.

Forrás:
Molnár Anikó

Az is érdekes, hogy az utóbbi években gyakori, hogy egy adott trend nem szép. Persze a divatban nem szükségszerű, hogy minden szép legyen, de határozottan megfigyelhető, hogy egyre többen nyúlnak a kevésbé esztétikus dolgokhoz, és elmennek a furcsa, meghökkentő, nem hagyományos megjelenés irányába. Az már egy másik izgalmas kérdés, hogy ez milyen irányba viszi hosszú távon a világot – persze ha megmarad.

Ha már '90-es évek… Mit gondolsz, mennyit kell várunk a 2000-es évek visszatérésére?

Azt gondolom, az eddig látottak alapján, minimum húsz évnek el kell telnie. Legalábbis eddig ezt a tendenciát mutatta a divat és a korszakok. Persze ma már a felgyorsultságnak köszönhetően nehéz megjósolni, mennyit kell várnunk, de egy emberöltőnyit szoktak mondani. Hiszen amit gyerekkorodban hordtál, jó darabig cikinek érzed, nem? Így nehéz lenne most visszahozni a trendek közé. Eddig még soha nem idéztek fel húsz éven belüli dolgot, így szerintem a 2000-es évek divatja még várat magára.

Gondolj csak a Szex és New Yorkra, az ezredfordulónál kezdődött a sikere, és máig élénken a tudatunkban él a sorozat. Az ott látott ruhák ma még egyáltalán nem számítanak múltbélinek. Nem ódivatúak, nem gondoljuk teljesen másnak. Szinte bármelyik szettet ma is felvennénk. Mondhatni, azóta nem változott annyit a divat, hogy ezt vissza lehessen hozni.