A Black Friday pszichés háttere

A Neptun tárgyfelvételkor ehhez képest semmi: így őrül meg a világ a Black Friday napján

Black Friday. A nap, amiért és amitől Amerika megőrül. Évről évre egyre többen esnek a vásárlási láz áldozatául: nemcsak sérültjei, de halottjai is vannak a hírhedt napnak. Az elszánt tömeget viszont még ez sem tartja vissza attól, hogy részt vegyen a lökdösődésben, tömegnyomorban és órákon át tartó sorban állásban. Hogy mi hajtja őket? Higgyétek el, nem csak a kedvezmények. Eláruljuk, mi van a dolog hátterében!

Az teljes mértékig érthető, ha valaki a lehető legjobb áron akar hozzájutni ahhoz, amire már réges-régen áhítozik. Az viszont már szorul némi magyarázatra, ha ugyanez az illető aránytalanul sok időt és energiát hajlandó belefektetni a projektbe – ne adj Isten még a testi épségét is kockára teszi a siker érdekében. Pedig ezen a napon gyakorlatilag ezt teszi az egész világ.

Egy weboldal, a Black Friday Death Count például nyilvántartja, hányan haltak meg és sérültek meg ezen a hírhedt napon. A listán szerepel késelés, parkolói gázolás, lövöldözés, tömeg alá esett gyerek is.

Nem kérdés tehát, hogy egy kifejezetten agresszív és veszélyes tömegjelenségről van szó, ami így néz ki:

Objektum doboz

meg így:

Objektum doboz

meg így:

Objektum doboz

Szóval ha valami, hát az mindenképp érdemel pár szót, hogy mi visz rá embereket arra, hogy mindennek kitegyék magukat – mármint a kedvezményeken túl...

Versenyszellem

Az akciók az egyik legősibb emberi vonásra építenek: a versenyszellemre. Ha felüti a fejét valahol egy hatalmas leárazás, az embernek azonnal az az érzése támad, hogy ott kell lennie – és nyernie kell, azaz neki kell megszereznie a legjobb akciós termékeket, mielőtt azokat valaki más kaparintja meg. Így a vásárlók tulajdonképpen egymást is ösztönzik a pénzköltésre: amikor az ember azt látja, hogy körülötte mindenki költekezik, ő is késztetést érez rá, hogy részt vegyen a dologban – sőt, ezt akár mások kárán is hajlandó megtenni.

Forrás:
iStock

A kimaradástól való félelem

A leárazások egy külön fajtáját képezik a mindössze pár napig tartó akciók – ilyen a Black Friday is, de egyre gyakrabban ütik fel a fejüket a webshopokban az úgynevezett flash sale-ek, amikor alig pár órára válnak elérhetővé bizonyos akciók. Az ember könnyen kinyitja a pénztárcáját, ha azt látja, soha vissza nem térő alkalomról van szó, ami napokon vagy akár órákon belül véget érhet. Hogy miért? Mert a határidő inkább a vásárlás felé billentheti azt, aki addig csak hezitált valamin.

Az időkorlát egy kis pánikot vált ki a vásárlóból, aki ennek hatására inkább pénzt költ, nehogy később megbánja az elszalasztott lehetőséget.

Ugyanezt a hatást érik el a webshopok azzal, amikor egy terméknél jelzik, hogy már csak pár darab van készleten az adott méretből vagy színből: aki szeretne belőle, az siessen, különben pórul jár. A csavar a dologban ott van, hogy sok webshop direkt tartja a készleteit alacsonyan, miközben folyamatosan újratölti a raktárát – azaz hivatalosan tényleg csak pár darab van az adott termékből, viszont a készleteket folyamatosan töltik, így valójában sokáig elérhető lesz még az adott termék.

Szintén erre a félelemre építenek a limitált termékeket kínáló akciók: aki nem jelenik meg az akció napján, az később már sehol nem juthat hozzá a vágyai tárgyához. Emlékeztek még a H&M x Balmain kollekció körüli tömeghisztériára? Nos, ott pontosan ez történt.

vörösmarty tér  h&m

„Mert sznobok vagyunk” – Hisztérikus tömeg ostromolta a Vörösmarty teret

Ti hogy álltok a divattal? Én úgy, ahogy a legtöbb férfi: meg tudom különböztetni a szoknyát a nadrágtól, a pólót pedig a trikótól. Itt azonban megáll a tudomány. Számomra 2015. november 5-e úgy vonul be a történelembe, mint egy átlagos csütörtök, amin egy kicsit korábban keltem (legalábbis reggel így gondoltam). Néhány embernek viszont ez az év legfontosabb napja. A nap, amikor a H&M Vörösmarty téri üzletében bemutatták a Balmain x H&M-kollekciót. Divatfanatikus junior szerkesztőnkkel, Engel Nórival elmentünk megnézni, hogyan zajlik egy ilyen esemény.

Korábbi élménybeszámolónk itt folytatódik.

A megtakarításra való törekvés

Az emberi agy a lehető legjobbat akarja nekünk – ha vásárlásról van szó, akkor például a lehető legkevesebb kiadást. Csakhogy emiatt a törekvése miatt az agyat elég könnyen be lehet csapni. Miközben mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebbet költsön, kutatások igazolták, hogy az ember egy leárazott termék esetén nem a végösszegre, hanem a megtakarításra fókuszál – azaz arra az összegre, amit az akció során levonnak a termékből. Így ha valami felett ott virít a -60% felirat, egy 10.000 forintos áru esetén a vevő nem arra figyel, hogy 4000 forintért visz haza valamit (amire nincs szüksége), hanem arra, hogy megtakaríthat 6000 forintot.

Egy dolgot érdemes tudatosítanotok magatokban: akció mértéke ide vagy oda, pénzt megtakarítani nem lehet költekezéssel.

Túl sok befektetett idő

Ez a nap valójában jóval korábban kezdődik: az üzletek napokkal, sőt akár hetekkel korábban elkezdik hirdetni a leendő akcióikat – ezzel párhuzamosan pedig az emberek is elkezdenek készülni a vásárlásra. Megnézik a kínálatot és a jövőbeli akciókat a webshopban vagy személyesen az üzletben. Black Friday előtt sokan az áruházak előtt éjszakáznak sátrakkal, hogy elsőként juthassanak hozzá mindenhez – de aki otthon ébred, az is minimum hajnalban indul útnak.

A befektetett idő mennyisége miatt az emberek úgy érzik, vásárolniuk kell ahhoz, hogy mindez ne váljon elpazarolt energiává. Vásárolniuk kell még akkor is, ha a körülmények arra utalnak, lehetetlen a küldetés.

Ilyenkor veszi át a szerepet a racionális gondolkodás helyett az agresszió, a lökdösődés, a könyöklés, a balhézás.