December 18-án elhunyt az utolsó magyar hollywoodi sztár, Gábor Zsazsa, aki gyönyürű volt, imádta az életet és megpróbálta kihozni belőle a legtöbbet, amit csak lehet, mindezt a legkacérabb, legpikánsabb módon. Ugyanezen a napon hunyt el fénykorában a világ leggyönyörűbb nőjének tartott szupermodell, China Machado is. A neve ma már valószínűleg keveseknek cseng ismerősen, pedig érdemes megismerkedni az ő történetével is.
Vivien Leigh, Ava Gardner, Rita Hayworth – ilyen nők mellett kevesen gondolták magukat gyönyörűnek. China Machado sem tekintett magára klasszikus szépségként abban az időben, amikor felfedezték. Élete első fotózása előtt soha nem látott még divatmagazint. Az öröksége nemcsak gyönyörű fotók és modellek ezreire ható pózok, hanem ennél jóval több.
Őt nézve újra kell értelmeznünk, mitől lesz szép egy nő, és miben rejlik a női szépség.
Kína legnagyobb ipari városában, Sanghajban született 1929. december 25-én, karácsonykor. Anyai nagymamája indiai volt, édesapja portugál, édesanyja kínai. Szülei Hongkongban éltek, majd a második világháború alatt először Argentínába, Peruba, majd Spanyolországba költöztek. Kislányként megtanult mindent, ami a házimunkával kapcsolatos, főzött, kötött, varrt, horgolt.
Spanyolroszágból egy szerelmi csalódás miatt vezetett az útja Párizsba, ahol egy barátja megígérte neki, hogy bemutatja a Balenciaga divatháznál, hátha adnak neki munkát. Végül a Givenchynél kötött ki. Épp megbetegedett egy lány, aki helyett gyorsan be kellett ugrania úgy, hogy fogalma sem volt a modellkedésről. „Azt sem tudtam, hogyan járjak úgy, mint egy modell, így az előttem haladó lány mozgását utánoztam.
A bemutató végén a drága Givenchy odalépett hozzám és megkérdezte, dolgoznék-e a divatházának. Hát, így kezdődött.
Ekkor változtatta a nevét Chinára, eredetileg Noelie Dasouzának hívták. Három évig dolgozott a Givenchy-divatház modelljeként, ezalatt az idő alatt Európa legjobban fizetett manökenje lett, naponta 1000 dolláros álomfizetéssel. Givenchy mellett dolgozott a Diornak és a Balenciagának is.
Megvan a véleménye a mai modellekről is, hiszen ő 24 évesen kezdte a karrierjét, ma viszont 15-16 éves lányok kerülnek a kifutókra. „Semmit sem tudnak a ruhákról, fogalmuk sincs arról, hogyan adják el magukat.
Engem megtanítottak arra, hogyan mozogjak, viselkedjek úgy, hogy jobban mutasson a ruha.
„A szeplők, a fogak közötti rés mindig izgalmas, de…” – Interjú a Maverick Agency modellügynökség vezetőjével
Modellek. Az a dolguk, hogy szépek legyenek. A szépségről viszont tudjuk, hogy relatív – mást jelent annak, aki fogékonyabb a vizuális újdonságokra, aki nyitottabb a világra. Mást jelent Budapesten. Mást jelent az ország keleti határa mellett fekvő maroknyi település lakói számára. Mást jelent egy modellügynökség vezetőjének is. Egy lány, akiben van valami, sokszor többet kereshet, mint a 100 százalékban „tökéletes” kolléganői. De vajon minden esetben pénzre váltható egy kis „hiba”, mint a sok szeplő, a vastag szemöldök vagy egy horgas orr? Szekeres Kata, a Maverick Agency modellügynökség vezetője egy sokak által vágyott, de még mindig kevéssé ismert világot mutat be. A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatjátok.
Miután férjhez ment, New Yorkba tette át székhelyét, ahol találkozott Diana Vreeland legendás divatszerkesztővel, aki a Vogue-nál és a Harper's Bazaarnál is dolgozott. Vreelandon keresztül ismerkedett meg a korszak legnagyobb divatfotósával, Richard Avedonnal.
Avedon nemcsak a barátja lett, hanem mentorává is vált, ő pedig a múzsája lett. Avedon nevezte a világ leggyönyörűbb nőjének, így nem véletlen, hogy megszámlálhatatlanul sok képet készített róla. Ekkor 1958-at írunk, és generációkkal az afro-amerikai modellek előtt, mint Naomi Campbell, Iman, Jourdan Dunn és Sessilee Lopez, elképzelhetetlen volt, hogy egy nem fehér modell bekerüljön a legnagyobb amerikai divatmagazinba, az pedig még elképzelhetetlenebb, hogy a címlapjára is.
A legenda szerint 1959 februárjában mégis az ő fotóival került ki a standokra a Harper's Bazaar, bár erről ma már vitatkoznak. A lánya szerint China Machado először csak 1971-ben szerepelt a magazin címlapján, a Richard Avedon örökségét gondozó alapítvány szerint elképzelhető, hogy az 1959-es címlapon is Machado a modell.
China évekig volt Avedon múzsája, aki vele alkotta meg az első színes bőrű modellel készített aktsorozatát is 1961-ben.
1958-ban lépett először kifutóra „fekete modellként”. Legalábbis annak látta jó néhány vásárló, akik elutasították azokat a ruhákat, amelyeket China viselt a Cassini divatház bemutatóján. Ha emlékeztek még, a cikk elején írtam, hogy portugál édesapától és kínai édesanyától származott.
A divat sokszínűségéért rengeteget tett a jelenlétével. Ezzel egyébként a mai napig küzdenek, 2016-ra sikerült elérni, hogy a 2016-os címlapok 29 százalékán már nem fehér modellek szerepelnek, a divatbemutatókon pedig a modellek 24,5 százaléka nem fehér. Még ennél is nehezebb téma, hogy a címlapokon szereplő modellek mindössze 0,9 százaléka nagyobb 12-es méretnél, és a címlaplányok között alig szerepel néhány 50 feletti.
A hírek szerint soha nem plasztikáztatta magát. „Nem aggódhatsz az öregedés miatt, mert annál rosszabb dolog nincs” – mondta egyszer. „Ha egyszer elkezded, mindig találsz magadon majd olyan dolgot, ami nem tetszik, és akkor vége.”
Azért hozzá kell tenni, nagyon szerencsés volt, jó géneket örökölt. Ahogy mondani szokták, otthon soha ne próbáljátok ki, ahogyan ő élt, ha jól akartok kinézni 30 éves korotok fölött. Az ő receptje – ahogy egy interjúban elmesélte – a következő volt: soha nem diétázott, soha nem tornázott, annyit evett, mint egy disznó és rengeteget ivott – többnyire vodkát. Élete végéig dohányzott.
China nemcsak a kamerák előtt, hanem azok mögött is dolgozott: a Harper's Bazaar vezető divatszerkesztője lett. 81 évesen szerződtette az IMG Models modellügynökség. Alig egy hónappal a halála előtt még kampányfotózáson dolgozott. Életébe belefért néhány nagy szerelem – köztük egy spanyol matadorral és egy hollywoodi színésszel –, néhány döbbenetes buli – Andy Warhollal New Yorkban és Pablo Picassóval a párizsi évei alatt –, bejárta a világot, saját divatcége volt, televíziós műsorok producereként dolgozott, felnevelt két lányt.
Soha nem is álmodtam arról, hogy ennyi minden történik velem, amennyit megéltem
– mondta egyszer. „De a dolgok csak úgy megtörténtek velem.b
„A modellkedés nem egy csillogó kisbolygón történik, hanem a Vígszínház mögötti utcában”
Takács Nóra szépségápolással, egészséggel és DIY tippekkel kapcsolatos videóit már megszokhattátok, sőt, egy időben Poppy naplója című írásait is szívesen olvastátok. Ezúttal arra gondoltunk, legújabb cikksorozatában elmesél mindent, amit a modellkedésről érdemes tudni és bemutatja, milyen is az élet a csillogó plakátok és kifutók világán túl.
A cikk folytatását ide kattintva olvashatjátok.
