Egyéb kategória

Ha túltoljátok, káros – a pozitív gondolkodás veszélyei

Boldogabbá, harmonikusabbá, kiegyensúlyozottabbá válhatunk általa – állítólag. A pozitív gondolkodást magasztaló írások, videók, oldalak népszerűsége töretlen, csakhogy a pozitív gondolkodás bizonyos esetekben kifejezetten káros is lehet.

vous - 2017.01.13.
Ha túltoljátok, káros – a pozitív gondolkodás veszélyei

Az önfejlesztés az utóbbi évek egyik legnépszerűbb területe: egyre többen vágynak rá, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból és a lehetőségeikből. Ehhez ma már nemcsak pszichológusok, de coachok, szemléletfejlesztők, self-help könyvek, You-Tube videók és Instagram-posztok is a rendelkezésünkre állnak. Az egyik legismertebb koncepció a pozitív gondolkodás, ami lényegében azt hirdeti, hogy az optimizmus és a pozitív gondolatok bevonzzák az életünkbe a jót, míg a negatív gondolatok csak bajt okoznak. A probléma csak az, hogy könnyen visszájára sülhet el a dolog. Eláruljuk, miért.

A pozitivitás erőltetése elfojtássá válhat

Szerintem senkinek nem mondok újat: egy igazi, vérbeli pozitív gondolkodó reggel felkel, és eldönti, hogy aznap jó napja lesz, történjék vele bármi. Ha leszakad a ház, akkor is a dolog jó oldalát fogja nézni – ebből az állapotból pedig semmi sem zökkentheti ki. Természetesen az apróságokon nem érdemes bosszankodni. Nem érdemli meg a figyelmet a lekésett villamos vagy a ruhára boruló kávé – a komoly problémák viszont nemhogy megérdemlik, de meg is követelik. Az élet során jó és rossz dolgok egyaránt történnek velünk – a különféle ingereket pedig nem lehet mind ugyanazzal az érzelmi reakcióval megélni.

A pozitív gondolkodással az a fő baj, hogy zavaróan leegyszerűsíti az emberi pszichét. Bár minden ember a boldogságra törekszik, a szomorúság, a csalódottság, a harag, és a többi „negatívnak” bélyegzett érzés is az élet része.

Ha valakit veszteség ér, természetes, hogy rosszul érinti a dolog és negatív érzései támadnak. Ilyen helyzetben a legrosszabb dolog, amit valaki tehet, hogy ignorálja ezeket az érzéseket és magára kényszerít valami olyat, ami nem őszintén jön belőle. Az érzelmek egyik sajátossága ugyanis épp az, hogy nem dönthetünk róluk tudatosan. Amit sokan pozitív gondolkodásnak neveznek, az valójában nem más, mint a negatív érzelmek elfojtása. Elfojtás helyett viszont minden pszichológus azt javasolja, fogadjuk el az érzéseinket és éljük meg őket akkor is, ha kellemetlenek – ez a lehető leggyorsabb kiút a bajból.

noi-tekintet-szem-egeszseg

6 jel, hogy totál sültbolond optimisták vagytok!

Le se tagadhatnám, hogy én az optimisták táborát bővítem, szerintem a pohár mindig tele van, és az üres pohár is újratölthető bármikor. És az a helyzet, hogy imádok dilis optimista lenni, egyszerűen csak azért, mert az annyira üdítő dolog!

Korábbi cikkünk itt folytatódik.

Ösztönzés helyett nyugalmat ajánl

Bármilyen meglepő, az érzelmeink nem ok nélkül léteznek: valójában a hasznunkat szolgálják. Tudatják velünk, hogy mi az, ami jó nekünk – és mi az, amit a jövőben esetleg érdemes elkerülnünk. A negatív érzések például változásra ösztönöznek minket, hiszen jelzik az agynak, hogy valami nem stimmel – tehát tenni kellene ellene.

Egy szakítást követően a magány érzése arra ösztönzi az embert, hogy ismerkedjen. Ha valaki elégedetlen magával, amikor bikiniben a tükörbe néz, arra ösztönzi magát, hogy sportolni kezdjen. Aki rossz érzésekkel indul reggel a munkahelyére, az idővel besokkal az érzéstől és úgy dönt, váltani fog.

Ezzel szemben aki kizárólag a pozitívumokról hajlandó tudomást venni, az valójában csak homokba dugja a fejét:

cselekvés helyett önmagát nyugtatgatja.

A valódi boldogsághoz elengedhetetlen a problémák megértése, megélése és megoldása–- ez utóbbi viszont csak cselekvés révén történhet meg.

Forrás:
Depositphotos

A túlzott optimizmus irreális elvárásokat eredményezhet

Az optimizmus egy bizonyos mértékig kifejezetten hasznos: aki hiszi, hogy valami sikerülhet, az tesz is érte – míg aki lehetetlennek tart valamit, az meg sem próbálja. Egyértelmű, hogy a siker esélye abban az esetben nagyobb, amikor az ember cselekszik–- így az optimizmus a hasznunkra válhat. Egy bizonyos szint felett viszont visszaüthet a túlzott mértékű bizakodás:

aki vakon bízik a sikerében, az sokszor irreális álmokat kerget.

Az egészséges psziché része az önbizalom, azonban ha ez túlcsordul, szintén problémáról beszélhetünk. Aki nem képes elismerni a képességei és a lehetőségei határait, az könnyedén torz képet alakíthat ki saját magáról – és ezáltal a környezete szemében is hiteltelenné válhat.  

Ajánlott cikkek