laptop-kave-munka-dolgozni

Mi lenne, ha leállna egy napra az internet?

Ugye nektek is ismerős az a bosszantó érzés, amikor utaztok valahova és lemerül a mobilnetetek, wifi pedig még a közelben sincs? Ez is felér egy tragédiával, na de mi lenne akkor, ha az egész világon leállna a net? VILÁGVÉGE.

Mi lenne, ha 24 órán át nem neteznétek egyáltalán? Ezt a feladatot adta egy brit egyetemi tanár a hallgatóinak minden évben, egészen 2009-ig, amikor majdhogynem diáklázadás tört ki a feladat „brutalitása” miatt. A hallgatók azzal érveltek, hogy így

  • nem tudnák leadni a házijaikat
  • nem tudnának beszélgetni a barátaikkal
  • a családjuk azt hinné, valami szörnyű tragédia érte őket
Objektum doboz

Szóval lassan már nyolc éve annak, hogy az internet olyan fontos része lett az életünknek, mint mondjuk az evés vagy az alvás. Pedig nem kell sokat visszamenni a történelemben azokba az időkbe, amikor még azt sem tudtuk, mi fán teremnek a macskás YouTube-videók. Nemcsak a nagyszüleink, de a szüleink is úgy nőttek fel és kezdtek dolgozni, hogy az életük nagy részében nem volt jelen az internet.

Sőt, 1995-ben a világ népességének mindössze 1%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel.

Ez azonban az elmúlt húsz évben rohamos növekedésnek indult: jelenleg 3,5 milliárd embernek van hozzáférése, ez a szám pedig másodpercenként 10 emberrel növekszik. És mi a baj azzal, ha valami ennyire szervesen része az életünknek?

Azon kívül, hogy függünk tőle, még az is, hogy szinte el sem tudjuk képzelni, mi lenne velünk, ha ez egyszer megszűnne.

És mondjuk egy egynapos internet-leállás nemcsak azért lenne bosszantó, mert egy napig Facebook, Tumblr és Instagram nélkül maradnánk, hanem mert konkrétan minden leállna, a gazdaságtól a közlekedésen át a bankhálózatokig. Vagy mégsem?

Vannak országok, ahol már lekapcsolták

Ugyan nem könnyű kivitelezni, de sok országban a kormánynak mégis van hozzáférése ahhoz, hogy kénye-kedve szerint leállítsa az internetet – erre jó példa a 2011-es Arab Tavasz Egyiptomban, amikor az akkori diktatorikus hatalom használta az ún. „kill switch”-et, de volt már erre példa Törökországban és Iránban is, különböző felkelések alkalmával. Ennek a célja ilyenkor az, hogy megnehezítsék a kommunikációt a tüntetők között, így kvázi elveszik tőlük az internet nyújtotta hatalmat.

Objektum doboz

De az igazi fenyegetettséget nem is a kormány, hanem egy kozmikus vihar jelentené a világhálóra: ez ugyanis képes lenne leállítani a Föld összes szatellitjét és számítógépes rendszerét, ezzel komoly zavarokat előidézve. Mondjuk hála istennek ebben a helyzetben sem kéne kétségbeesni: egész seregnyi ember áll rendelkezésünkre, akiknek az a feladatuk, hogy ilyen helyzetekben mentsék a menthetőt.

Szóval akkor mi is történne?

„Leállna a gazdaság” – vágnátok rá egyből. Nekem is ez volt az első gondolatom, de egy 2008-as kutatás pont az ellenkezőjét bizonyította be: valószínűleg egy nap internetkimaradás nem okozna túl nagy kárt a világgazdasági szervezetekben (elvégre ezek már jóval az internet előtt is léteztek). Az viszont komoly bajt okozna, ha a kimaradás négy napnál tovább tartana – ebben az esetben ugyanis hatalmas pénzkiesésekről lehetne beszélni, ami akár komoly gazdasági összeomláshoz is vezethetne.

Egyébként, ahogy mondjuk egy tűzesetre is, a legtöbb cégnek internetleállásra is van vészforgatókönyve, amit olyan sűrűn el is próbálnak, mint egy tűzriadót iskolakezdéskor. 

Káosz törne ki a közlekedésben” – ismét nem igaz: a buszok és a vonatok ugyanúgy tudnának közlekedni, mint azelőtt. Akárcsak a repülők, amiknek szintén nincs túl sok közük a világhálóhoz, de ahogyan a gazdaságnál, egy hosszabb kimaradás itt is sok bosszúsághoz és még annál is több veszteséghez vezetne, gondoljunk csak a logisztikára és a szállítmányozásra.

Objektum doboz

Viszont, ahogy a legtöbb katasztrófánál, ennek a hatásait is elsősorban az alsó-középosztály érezné meg. Míg egy felsőosztálybeli dolgozónak kábé annyi bosszúságot okozna az internetleállás, mint egy erősebb havazós nap, addig a szegényebbek közül sokan akár napokig is munka nélkül maradnának.

Szóval az, hogy mennyire viselne meg bennünket a leállás, a társadalmi helyzetünktől is függ.

Ennek ellenére egy ilyen esetben nagy valószínűséggel alakulna ki az emberekben szorongás és elszigeteltség-érzés – gondoljatok bele, hogy ti is sokkal többször írtok valakire rá Messengeren, mint hívjátok fel az illetőt. Sőt, talán a legtöbb ismerősötöknek még a telefonszámát sem tudjátok, az e-mail címét viszont még álmotokból felébresztve is – egy ilyen helyzetben pedig nehéz lehet nyugodtnak maradni.

Akár jól is járhatnánk vele rövidtávon

Internet nélkül nulla esélyetek van arra, hogy vicces videókat nézegessetek, chateljetek a barátaitokkal vagy éppen az exeteket stalkoljátok Facebookon. Szóval ilyenkor mi marad? Természetesen a munka. Kutatások bizonyítják, hogy egy hosszabb internet-kimaradás segítheti a dolgozók produktivitását, éppen ez előbb felsoroltak miatt.

Arra viszont senki ne számítson, hogy egy netmentes nap alapjaiban rengeti meg az emberek hozzáállását az élethez és embertársaikhoz: valószínűleg okostelefonok nélkül sem állnánk szóba vadidegenekkel a buszon és enélkül sem segítenénk át minden öreg nénit az úttesten. Elvégre az internetet elsősorban pont arra használjuk, amiért a legtöbb igazságtalan támadás éri: az ismerőseinkkel való kommunikációra.

Úgyhogy ennyit arról, hogy az internet elidegenít: valójában közelebb hoz az emberekhez, mint gondolnátok. És elsősorban emiatt is lenne szörnyű, ha internet nélkül maradnánk.