Érzitek már a levegőben a tavasz illatát? Én a napokban teljesen azt éreztem, hogy tavasz van, és ennek májusi lányként nagyon örülök is. Az örömöm csupán egy dolog árnyékolja be: a tavaszi nagytakarítás gondolata. Nem vagyok egyedül ezzel, ugye?
Bevallom, én valahogyan így képzelem el a tavaszi nagytakarítást a fejemben, legalábbis szeretnék rajta így túlesni:
A téma kapcsán viszont van egy fontos dolog, amit szerintem nem árt, ha tudatosítotok:
semmi baj nem lesz, ha a tavaszi takarításból nyári, őszi, ne adj' isten téli nagytakarítás lesz.
Van ugyanis olyan életszakasz, amikor egyszerűen nincsen idő arra, hogy pont tavasszal sikerüljön beszorítani a teendők mellé egy komplett nagytakarítást. Mondom én ezt úgy, hogy titkon rajongok a tisztaságillatért, és odáig vagyok, ha az ablakaimon át lehet látni, mármint ha olyan tiszták, hogy már-már meg kell érintenem az üveget, hogy biztosan van-e benne. Ennek ellenére tudom értékelni azt is, ha átlagos rend van nálam, sőt azt is, ha kupi van.
„Meg kéne mosni az ablakot”
Azt hiszem, ez a legrosszabb mondat, amit hallhat egy időhiányos rendmániás. Tudom, hogy vanak nők és férfiak, akik az alapján ítélik meg a nőket, hogy mennyire van rend a lakásban. És ez azt jelenti, hogy ha netalántán már pókhálózni nem volt erőtök a munka és a suli mellett, akkor megkapjátok tőlük a hátatok mögött, hogy
Nem volt olyan szép rend nála.
De pont olyan kellemetlen tud lenni egy utasítás a tulajtól, hogy a redőnyt le kéne mosni kívülről, mert koszos, meg a függönyt egyébként kimostátok már, ugye? És ha nektek arra nincs időtök? Meg egyébként is mások háztartásába belekotnyeleskedni, és ítélkezni – szerintem – nem korrekt. Különbözőek vagyunk, különféle terhekkel, életvitellel, korlátokkal. Senkinek nincs joga ez alapján bekategorizálni senkit. Vagyis van, de nem fogjuk a szívünkbe zárni.
Mindenesetre, ha ti is éppen időhiányos rendmániások vagytok, akkor íme egy kis túlélőbiblia, ha mégis szeretnétek valamelyest kipipálni a tavaszi nagytakarítást a listátokon.
Készítsetek ütemtervet!
Semmi baj, ha hetek alatt hozzátok össze a nagytakarítást. Bontsátok részfeladatokra az egészet: napi egy szekrény is tökéletesen elég, ha csak annyi fér bele az időtökbe. Először vegyétek sorra a szekrényeket szobánként, dobáljátok ki a felesleges dolgokat belőlük, töröljétek tisztára, és rakodjatok vissza. Ha mobilis a szekrény, akkor alatta és körülötte is takarítsatok fel.
Ha az összes szobával és a szekrénnyel megvagytok, akkor jöhet a szőnyegfelcsavarás, porszívózás és felmosás. Ezzel is haladhattok szobánként. A végére hagyjátok az ablakmosást és a függönymosást, ettől fogjátok csak igazán érezni, hogy tisztaság van. Apropó, gardrób szortírozásához itt találtok segítséget!
Mit utáltok az ablakmosásban?
Az ablakmosásnak szerintem egyetlenegy élvezhető része van: amikor végre befejezitek, és gyönyörködhettek a végeredményben. Azon kívül minden mozzanata szenvedés és nyűg.
Pedig igazán nyitottan álltam hozzá az elején, esküszöm. Jó bulinak ígérkezett, tetszett a kihívás, hogy majd én újjá és széppé varázsolom az összeset a lakásban, de ez, úgy saccolom, addig tartott, míg neki nem álltam, és a végén remegő tagokkal, kissé dühösen és frusztráltan néztem a végeredményt, ami egyáltalán nem tetszett.
Nem baj, ha nem tökéletes a rend!
Gondoljatok arra, hogy a fél takarítás is jobb, mint a semmi, annyival is kevesebb munkátok lesz legközelebb. Ami pedig az ablakmosást illeti, ne kapjatok agyvérzést, ha sokórányi sikálás után foltosnak látjátok, mert azt csak ti látjátok, ráadásul pár nap és egy zuhé után minden a régi lesz. Megér ez ennyi rágódást? Ámbár a törlőpapír és az újságpapír tényleg csodákra képes, próbáljátok ki az ablaküvegen!
Ám ha még mindig kétségbeejtőnek érzitek a helyzeteteket, olvassátok el Mojzi tippjeit a takarítást illetően, aki szintén GYŰŰŰŰLÖL takarítani.
